Segítség a Transparency videó pályázatához – az információszabadság alapfogalmai
Linka Máté bejegyzése
Próbálj meg az információszabadság tükrében másképp tekinteni a környezetünkre! Egy sportpályának, egy bevásárlóközpontnak, a szemétlerakónak, de akár még a polgármester új autójának is köze lehet a közérdekű információ mindenkit megillető szabadságához.
Az információszabadság egyik érvényesülési módja, hogy az adatot igényelni kívánó személy olyan szervhez, vagy hatósághoz fordulhat, melynél egy általa megismerni kívánt adat van.
Hogyan igényelhetsz?
Fel kell keresned az adatot kezelő állami vagy önkormányzati szervet, és a megismerni kívánt információt kiadását kell kérned. Mindezt megteheted írásban, szóban, és természetesen elektronikus formában is. A szervnek az adat kiadására 15 napja van az adatigénylés tudomására jutásától, és az adatot mindenki számára érthető formában kell közölnie.
Igényt nyújtottál be, de a szerv nem válaszol, vagy nem adja ki a kért információt? Kihez fordulhatsz?
Ha valamely oknál fogva a szerv úgy ítéli meg, hogy az adat nem ismerhető meg, azt 8 napon belül kell közölnie kell indoklással ellátva, de előfordulhat az is, hogy a szerv egyáltalán nem válaszol.
Az elutasított adatigénylés és a szerv hallgatása esetén az adatigénylőnek jogában áll bírósághoz, vagy az Adatvédelmi biztoshoz, ismertebb nevén az adatvédelmi ombudsmanhoz fordulni. Az Adatvédelmi Biztos eljárására az adatvédelmi törvény szerint nem vonatkozik határidő, azonban jóval szélesebb körben vizsgálódik, mint a bíróság és jogsértés észlelése esetén ajánlásával vagy állásfoglalásával nyilvánossághoz fordulhat. Bírósághoz fordulni a megtagadó válasz kézhezvételétől, a szerv hallgatása esetén az adatszolgáltatásra vonatkozó határidőktől (15 nap) számított 30 napon belül lehet keresetet benyújtani a bírósághoz. Bíróság eljárása információszabadsággal kapcsolatos perek esetén illetékmentes és az esetet soron kívül bírálja el; az esetleges pervesztesség esetén a pervesztest csupán a perben ellenérdekelt fél jogi képviseleti költsége terheli. Fontos, hogy ha megindul a bírósági eljárás, az Adatvédelmi Biztos nem vizsgálódhat az ügyben. Az adatvédelmi ombudsman honlapja a következő: http://abiweb.obh.hu/abi/
Ki segít nekem abban, hogy az Adatvédelmi Biztoshoz vagy a bírósághoz forduljak?
A Transparency International Magyarország ingyenes korrupcióellenes jogsegély-szolgálatot működtet. Részleteket róla itt találsz: www.merjtenni.hu
Kérhetnek pénzt az adat kiadásáért?
Az igénylésnek lehetnek költségei. Ha valamely adat másolatára tartasz igényt, akkor a szerv megfizettetheti veled az adat hordozójának (pl.: CD, papír másolat stb.) másolási költségét. Fontos, hogy csak a költségét, tehát azt az összeget, ami a szervnél az adat másolásával többletköltségként keletkezett. Adatigénylés címén díj beszedésének nincs helye. Ha kéred, akkor az adatkezelő szervnek előre kell tájékoztatnia a másolat költségeit illetően.
Minden adatot meg lehet ismerni, amit állam vagy önkormányzat kezel?
Általánosságban minden állami, vagy önkormányzati szerv vagy személy kezelésében lévő, ezek tevékenységére vonatkozó adatok, azaz a közérdekű adatok, megismerhetőek, de vannak kivételek:
· üzleti titkok
· A döntés megalapozását szolgáló adat, amely a keletkezésétől számított 10 évig a szerv vezetőjének döntésétől függően nem nyilvános.
· Azok az adatok, amelyeket törvény rendelkezése alapján egy arra jogosult szerv minősített adattá nyilvánított (ezek a korábbi törvényi szóhasználat szerinti államtitok vagy szolgálati titok);
· adatok, amelyek megismerését nemzetközi kötelezettség vagy
· Európai Unió jogszabálya vagy jelentős pénzügyi- vagy gazdaságpolitikai érdeke miatt;
· illetve törvény az adatfajták meghatározásával honvédelmi; nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből, külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra, bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel korlátoz.
Amennyiben a fent említettekre hivatkozva tagadja meg egy szerv az adat kiadását, abban az esetben jogszerűen jár el. Előfordulhat olyan eset is, amikor a megismerni kívánt adat olyan ismeretet tartalmaz, amit nem ismerhetsz meg (pl.: minősített adat, vagy személyes adat). Ebben az esetben az adatot kezelő szervnek a meg nem ismerhető adatokat felismerhetetlenné kell tennie, és úgy kell kiadnia a kért információkat.
Érdekel a téma, és kevés volt az infó?
A Magyar Köztársaság Alkotmányát és
az információszabadsággal kapcsolatos törvény rendelkezéseit
a fenti linkek alatt érheted el.
Részletesebb információk: http://abiweb.obh.hu/abi/index201.php?menu=efomenu
Facebook Comments