Méltánytalanul kevés a sajtója annak a ténynek, hogy Magyarország csatlakozott az Open Government Partnership nevű kezdeményezéshez. Személy szerint különösen nagyra értékelem ezt a lépést, főleg mostanában, amikor egymásnak adják a kilincset a hazánkat monitorozó mindenféle nemzetközi testületek. A kormánynak épp a háta közepére hiányzik még egy, ráadásul civil monitorozáson alapuló együttműködés.
Az OGP vagy Nyílt Kormányzati Együttműködés lényege, hogy az ahhoz csatlakozó országok bizonyos, az átláthatóságot erősítő kötelezettségeket vállalnak 12 hónapra és a kötelezettségek teljesítését nemzetközi monitoring bizottság ellenőrzi. Csatlakozni pedig úgy lehet, hogy az adott kormány magára nézve kötelezőnek ismeri el az ún. Nyílt Kormányzás Nyilatkozatát, majd megjelöli saját vállalásait.
A kezdeményezést nyolc ország (USA, Egyesült Királyság, Brazília, Indonézia, Mexikó, Norvégia, Fülöp-szigetek és Dél-Afrikai Köztársaság) indította 2011 szeptemberében. Több civil szervezettel együtt azon melegében javasoltuk a kormánynak, hogy Magyarország is csatlakozzon. Nem nagyon történt semmi, közben pedig az OGP tagok száma nőtt, most már ennyien vannak:
Ha lenne normális lobbiszabályozás (a kormányhatározat szerint május 31-ig lesz, tessék jól figyelni majd), akkor mind a mi, mind a KIM honlapjáról kiderülne, hogy márciusban találkoztunk a miniszterrel, és többek között ezt a témát is felvetettük neki. És láss csodát, áprilisban Magyarország csatlakozik a klubhoz.
Persze nem kell ahhoz nagyon cinikusnak lenni, hogy azt gondolja az ember, az egész egy ingyencirkusz: nyilatkozatot nem nehéz aláírni, vállalásként is oda lehet tenni bármit, aztán máris mintaország lettünk. Úgy tűnik azonban, hogy az OGP-nak ennél eggyel komolyabban kell vennie magát, ha nem akar nevetség tárgyává válni. Most például egy másik szervezet felmérte, hogy mennyire átláthatók a gazdasági élet szereplői a világban, és kiderült, az OGP tagok nagyon rosszul teljesítenek. Magyarország még nem szerepel ebben a felmérésben, de a tagsággal bizony ez is jár. A klubot figyelik, ami jó eséllyel hat a döntéshozatalra. Ha nem, akkor romlik az ország megítélése. Gondolom, erre igazán nincs nagy szükségünk.