Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójának bejegyzése:

Beigazolódott a félelem – ígéretek ide vagy oda, az új Ptk. üzleti titokká tette a közpénzköltést, nehezebb lesz a közpénzek nyomon követése. Sőt, elvileg az is előfordulhat, hogy elmarasztal a bíróság, ha egy-egy képviselő vagyonnyilatkozatának a realitását firtatjuk.

A korrupció ellen elkötelezett civil szervezetként aggasztónak tartjuk az új Polgári Törvénykönyv üzleti titok fogalmára és a közszereplők kritizálhatóságára vonatkozó szabályozását. Ezek a szabályok jelentősen megnehezítik a közpénzek felhasználásának számonkérését és a közérdekű adatokhoz való hozzáférést.

Többször is jeleztük, hogy az új Ptk. csökkenti a közpénzek átláthatóságát. Az üzleti titokra vonatkozó új rendelkezések lehetőséget teremtenek az állami és önkormányzati szervek számára a szerződéseikkel és beruházásaikkal kapcsolatos titkolózásra. Felhívtuk a figyelmet az ebből eredő korrupciós veszélyekre és kértük, hogy az akkor még csak tervezett szabályt megfelelően módosítsák. A jelenlegi szabályozás megőrzése volt a célunk, hiszen a hatályos Ptk. kivonja az üzleti titok fogalma alól a közpénzek felhasználására vonatkozó adatokat.

Kérésünk eleinte úgy tűnt, megértő fülekre talál. Az aggodalmakra reagálva dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, dr. Székely László, az új Ptk. kidolgozásáért felelős miniszteri biztos és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is biztosította a nyilvánosságot, hogy megteszi a szükséges lépéseket a közpénzek átláthatóságának biztosítása érdekében. Ígéreteik szerint törvényben gondoskodnak az új Ptk.-ból kihagyott rendelkezés szabályozásáról. Vállalásuk értelmében a közpénzek felhasználásának átláthatóságát a jövőre nézve az üzleti titok fogalmának szűkítése tekintetében is az információszabadság-törvény (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény) tartalmazná.

A szavakat azonban nem követték tettek. Az Országgyűlés által tegnap este elfogadott új Polgári Törvénykönyv nem tartalmaz az üzleti titok fogalmát szűkítő szabályt. Olyan módosító indítványról sincsen tudomásunk, amely az információszabadság-törvénybe iktatná a szükséges rendelkezést.

Az új Ptk. ezen túlmenően a közszereplők bírálhatóságát is korlátok közé szorítja. Az érdemi vitát megkerülve, zárószavazás előtti módosító indítványként került be a személyiségi jogi szabályok közé az új rendelkezés. Ennek értelmében a közszereplőknek a jövőben kevésbé kell tűrniük a kritikát, a személyiségi jogaik erősebbnek bizonyulhatnak a véleménynyilvánítás szabadságánál.  Így például a közpénzek felelőtlen felhasználása miatt sem feltétlenül lehet majd bírálni a politikusokat, közhatalmi döntéshozókat.

Az új Ptk. e szabályai komoly visszalépést jelentenek a közpénzek felhasználásának átláthatósága és számon kérhetősége területén. Attól tartunk, hogy a jövőben az állami megrendeléseknél a döntéshozók és a kedvezményezettek egyaránt hivatkozhatnak arra, hogy a megrendelés közpénzből fizetett ellenértéke üzleti titok és a nyilvánosságnak ezért semmi köze hozzá. Meg attól is tartunk, hogy nem bírálhatjuk majd az olyan politikusokat, akik a vagyonnyilatkozatukban nem adnak ésszerű magyarázatot a tényleges vagyoni helyzetükre. Előfordulhat, hogy a bíróság azt marasztalja el, aki nyilvánosan kétségbe vonja annak a politikusnak a szavahihetőségét, aki a képviselői fizetésből több tízmilliós ingatlant vásárolt, miközben a házastársa is kezdő közalkalmazotti fizetést kap.