Elnöki vétó ide, elnöki vétó oda, a képviselők mégis korlátoznák a közérdekű adatokhoz való hozzájutást.
Ismeretes, hogy Áder János megvétózta az információszabadságról szóló április 30-án megszavazott törvényt. Ennek a törvénynek szinte nem volt olyan paragrafusa, mellyel egyet tudtunk volna érteni. Mindössze annyit köszönhetünk neki, hogy új kifejezéssel gazdagította az információszabadság szótárát. Megszületett a visszaélésszerű adatigénylés fogalma. Ez az igazi fából vaskarika. A polgárok az Alaptörvényben biztosított jogaikat gyakorolják, amikor adatok igénylésével ellenőrzik a közpénzek költését. Visszaélést ezért valójában a közérdekű adatok kezelői követnek el, amikor kényük-kedvük szerint döntenek arról, hogy melyik adatot adják ki, és melyiket nem.
Az elnöki vétó után a módosítás végleges változatát az Alkotmányügyi bizottságmódosító indítványa alakította ki. Az Alkotmányügyi bizottság nem követte Áder János tanácsait. A zárószavazás előtti módosító szövege ugyanis továbbra sem akadályozza meg a közérdekű adatok megismerésének önkényeskorlátozását. Az újabb verzió szerint az lenne tilos, hogy a polgárok a „közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának” “átfogó, számlaszintű”, netán “tételes” ellenőrzését megvalósító adatkérésekkel álljanak elő. Az ördög persze most is a részletekben lakozik: azt ugyanis a közérdekű adatot kezelő szervek döntik el, mi minősül „átfogó, számlaszintű, tételes” ellenőrzésnek.
A közérdekű adatok iránti kérelem megtagadását az adatkérő a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál sérelmezheti. Nem tudni azonban, hogy vajon bíróságon is lehet-e perelni a kérelmet elutasító állami adatkezelőket. Ha bíróhoz csak akkor lehet fordulni, ha a polgár kimerítette a hatósági jogorvoslati utat, a hatóságnak nem kell mást tennie, mint a végtelenségig húzni az időt.
Ha a zárószavazás előtti módosító javaslat változatlan formában megy át, mindenféleképpen kezdeményezni kell az Alkotmánybíróság eljárását, mivel az új szövegezés is gyengíti a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot. Mivel a köztársasági elnök a parlamentnek küldte vissza a törvényt, másodszorra csak azoknak az új rendelkezéseknek az alkotmánybírósági felülvizsgálatát kérheti, amelyeket a parlament az elnöki vétó után szavazott meg. Az egész törvény utólagos alkotmányossági felülvizsgálatát csak Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa kérheti. A dolgok jelen állása szerint erre szükség is lenne.