Szerintünk nem: a Transparency International Magyarország (TI) indokolatlannak és az Alaptörvénnyel is ellentétesnek tartja a Btk. módosítására irányuló, Harrach Péter, Rogán Antal, Kósa Lajos és Pálffy István kormánypárti képviselők által benyújtott törvényjavaslatot. Ez a javaslat ugyanis büntetni rendelné azt, ha valaki becsületcsorbítás céljából 1) hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú kép- vagy hangfelvételt készít, illetve ha 2) az ilyen kép- vagy hangfelvételt hozzáférhetővé teszi vagy 3) nyilvánosságra hozza.
Az előterjesztők szerint erre a módosításra a bajai, hamis videó miatt van szükség. Csakhogy a Btk. jelenleg is megfelelő védelmet nyújt a becsületsértő, rágalmazó kijelentésekkel szemben, akkor is, ha azok megjátszott, valótlan tartalmú film vagy hangfelvétel formájában jönnek létre. Erre szolgálnak a természetes személyek emberi méltóságát védő tényállások, például a becsületsértés, a rágalmazás vagy a zaklatás.
A Btk. arra is választ ad, ha a hamis, hamisított tényeket vagy valótlan tartalmú állításokat tartalmazó felvétel nyilvánosságra kerül, nem beszélve arról, ha azt hivatalos eljárásban használják. Ezek a hamis bizonyítékok ugyanis tévútra vihetik az igazságszolgáltatást, ezért az erre irányuló magatartásokat példásan meg kell büntetni. Hamis vád, hatóság félrevezetése, illetve hamis tanúzás – ún. „perben csalás” – valósul meg akkor, ha a valótlanságot tartalmazó felvételt átadják a hatóságoknak, vagy eljárást kezdeményeznek, netán feljelentést tesznek az alapján. Az ilyesmit a Btk. szigorú büntetéssel honorálja, még akkor is, ha az elkövető gondatlan volt és ezért nem tudta, hogy hamis bizonyítékot szolgáltat.
Ahol tehát a büntetőjogi szigor indokolt, ott a Btk. jelenlegi szabályai is megfelelő védelmet nyújtanak, és elegendőek ahhoz, hogy a hatóságok eredményesen lépjenek fel. Vagyis a Btk. módosítására semmi szükség.
A korrupció ellen elkötelezett szervezetként azonban nem azt tartjuk a legbajosabbnak, hogy a törvényjavaslat felesleges szabályozást vezetne be. Az igazi probléma az, hogy a javasolt Btk. módosítás – a bajai videós esetet ürügyül használva – kiemelten védené a „társadalmi feladatot szervezett közösségben ellátó személyösszességeket” vagyis a politikai pártokat. És emiatt, vagyis a pártok védelme érdekében korlátozná súlyosan a szólásszabadságot. Különösen otromba az a törekvés, hogy a törvényjavaslat még azokra is egyévi szabadságvesztés kiszabását helyezi kilátásba, akik gondatlanságból nem tudják, hogy valótlanságot tartalmazó felvételt hoznak nyilvánosságra. Az is felháborító, hogy a törvényjavaslat a politikai pártok méltóságának védelme címén jelentősen visszaszorítaná a közszereplők, politikusok, közhatalmi döntéshozók kritizálhatóságát, hiszen akár egy húzósabb karikatúra is valótlan tartalmú felvételnek minősülhetne. Ezzel a jogalkotó ágyúval lőne verébre, és akarva-akaratlanul ellehetetlenítené a hazai oknyomozó újságírást. Márpedig a közhatalmi döntéshozók és más közszereplők visszaélései és a korrupció ellen csak a nyilvánosság erejével lehet hatékonyan fellépni.
Az oknyomozó újságírók szempontjából ez a Btk. módosítás maga lenne a szájkosárszabály, hiszen a legnagyobb körültekintés ellenére is előfordulhat, hogy valótlannak bizonyul az a felvétel, amit a korrupció bizonyítékaként közzétesznek. Ez öncenzúrára késztetné a sajtót, ami aligha egyeztethető össze Magyarország Alaptörvénye IX. cikkének második bekezdésével. Eszerint „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.”
Csak az idei évben ez a harmadik támadás a szólásszabadság ellen. A sorban a 2014-ben hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv volt az első, amely jelentős mértékben szűkíti a közszereplők bírálhatóságát. Majd jött az ún. trafikmutyi, és maga után hozta az információszabadság törvény gyors és dermesztő hatású módosítását. Most pedig már büntetőjogi eszközökkel lépnének fel azok ellen is, akik jóhiszeműen, ám tévesen hoznának nyilvánosságra olyan felvételt, amivel szerintük korrupciót lehet leleplezni.
Természetesen a TI is elítéli és büntetést érdemlőnek tartja azt, ha bárki fiktív tartalmú vagy hamisított bizonyítékokat készít és használ fel. Az azonban megengedhetetlen, hogy a jog börtönbüntetéssel fenyegesse azokat, akik tévedésből bizonyítéknak vélt felvételt gondatlanul hoznak nyilvánosságra.
Az ismertetett érveinkre figyelemmel meggyőződéssel állítjuk, hogy az információszabadságot újfent korlátozni igyekvő törekvéseknek semmi keresnivalójuk a Btk.-ban. Ezért arra szólítjuk fel az előterjesztőket, hogy vonják vissza a törvényjavaslatot.