A kormány benyújtotta az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő törvénymódosításokat. A korrupció elleni küzdelem szempontjából ezúttal arra a rendelkezésre figyelünk, aminek köszönhetően a jelenlegi kormánytöbbség által megválasztott alkotmánybírák akkor is kitölthetnék a mandátumukat, ha közben elmúlnak hetvenévesek. Így Szívós Mária, Pokol Béla, Salamon László, Balsai István és Dienes-Oehm Egon 2023/2024-ig maradnának alkotmánybírák. Némelyikük tehát közel a nyolcvanhoz is végezhetne alapjogi bíráskodást.

Mindez annak a fényében különösen érdekes, hogy a rendes bíróságok bíráit előbb 62, majd, éppen az Alkotmánybíróság és később az EU bíróság döntéseinek a hatására 65 éves korukban kényszernyugdíjazták. Akiket az első körben kirúgottak közül kényszerből visszavettek, azok se kapták meg újra a korábbi kollégiumvezetői, elnöki, stb. beosztásukat. Mert akkor éppen a fiatalítás volt a szempont, így lehetett ugyanis megszabadulni a jelenlegi kormány hivatali idejét megelőzően kinevezett bírósági vezetőktől.

Arról persze nem tehet a kormány, hogy az összes többi alkotmánybíró hetvenéves kora előtt kitölti a 12 éves mandátumát. A kritizált szabály tehát annyiban „demokratikus”, hogy azonos feltételekkel, mindegyik alkotmánybíróra vonatkozik. A gyakorlatban azonban éppen annak az öt alkotmánybírónak hosszabbítja meg a mandátumát, akik közül többen a 70 éves felsőkorhatár elérése miatt a következő egy-két évben kikerültek volna a testületből. Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy a szintén a jelenlegi kormánytöbbség jelöltjeként újra talárt öltött Bihari Mihályt nem részesítették ebben a kedvezményben. Ne feledjük, ő volt az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit az Alaptörvénnyel ellentétesnek minősítő AB határozat előadója!

A Transparency International már több alkalommal figyelmeztetett arra, hogy Magyarországon a korrupció rendszerszintűvé vált, amit az is elősegített, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere gyakorlatilag szétesett, a kormány hatalmát korlátozni hivatott kontrollintézmények majdnem mindegyike elveszítette a függetlenségét. Korábban azt is jeleztük, hogy a jogalkotási folyamat átláthatatlanná vált. Legalább ebben az utóbbiban tévedtünk. Ezúttal nagyon is átláthatóvá vált a jogalkotás folyamata. A kormány politikailag elkötelezett személyeket juttat kulcspozícióba egy tőle – elvileg – független állami intézménynél. A törvény így nem gátjává, hanem eszközévé válik a kormányzati akaratnak.