Jogállamiság, közalapítványok, az unió hatékonysága – ezek a témák is terítékre kerültek a Transparency International Magyarország „Közös értékeink” projektjének záróeseményén. A program keretében Andor László és Navracsics Tibor, volt európai uniós biztosok vitáztak hazánk európai uniós tagságának sikerességéről. A beszélgetést Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója moderálta.
Az eseményt Maksi Mátyás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének kommunikációs vezetője nyitotta meg. Kifejtette, hogy az Európai Unió is számos kihívással néz szembe, így egy közös jövőkép megalkotása elengedhetetlen. A beszéd után Martin József Péter röviden ismertette a vitának keretet adó Közös értékeink projektet.
A program során az európai integrációval és az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekben kezdeményezett párbeszédet a TI Magyarország. A témában többek között kérdőívet tölthettek ki az állampolgárok, és infografika pályázat is indult. Az Európai Bizottság által az Európa a polgárokért program keretében finanszírozott projekt a Transparency International Magyarország, a román Expert Forum, a Koszovói Demokrácia Intézet és a Transparency International Macedónia együttműködésében valósul meg. A vita méltó befejezése volt az eseménysorozatnak.
A vitapartnerek, Navracsics Tibor és Andor László, volt európai uniós biztosok három témát jártak körbe a kétórás esemény keretében. Az első részben azt vitatták, hogy sikeres volt-e az európai integráció. A második témakör a jogállamiság, illetve a korrupció volt. Végül a magyar társadalom Európai Unióhoz való viszonyáról fejtették ki véleményüket.
Navracsics Tibor sikerként értékelte, hogy az Európai Unió a közbeszéd részévé, külpolitikai témából közüggyé, elsőszámú vitatémává vált. “Az elmúlt 17 év sikeres volt. Megérkezett az Európai Unió Magyarországra.” – jelentette ki. Andor László visszafogottabban fogalmazott. Véleménye szerint az egész kelet-közép-európai régió felzárkózást mutat gazdasági szempontból. Azonban a magyar helyzetet illetően kevésbé volt bizakodó, a régió többi országa beérte a magyar gazdaságot, kissé le is előzve hazánkat. Mindezt azzal indokolta, hogy Magyarország esetében az államadósság mindvégig hátráltatta a felzárkózást. A vita során a közös Európa-kép hiányáról is szó esett. Mint elhangzott, bizonytalanság uralkodik a politikában az Unió szerepét illetően, ez a jövőben problémák forrása is lehet.
A jogállamiság mechanizmus érvényesítése kapcsán Andor László úgy fogalmazott, hogy „az Európai Unió nagyon felpuhult.”
Példaként említette, hogy korábban Szlovákiát kivették a csatlakozási folyamat első köréből a kisebbségi jogok csorbítása miatt, ezek alapján ma Törökország nem kerülhetne már tárgyalási pozícióba sem, nem lehetne tagjelölt ország. A hatékonyságot azonban véleménye szerint nagyban gátolja, hogy a jogállamisági ügyekben érintett uniós gárda időről időre lecserélődik. Mindig új uniós gárda tanulmányozza a helyzetet, majd lejár a kinevezésük, ez megnehezíti a gördülékeny munkavégzést. Azonban kiemelte, hogy az Unió mindig megértéssel próbálja a munkát elkezdeni. „Onnantól kezdve, hogy rendszerszintű a kisiklás, nyilván nehezebb a megértés is” – mutatott rá.
Navracsics Tibor úgy véli, mindig is politikai mérlegelés tárgya lesz, hogy mely ország ellen indítanak jogállamisági eljárást az Unióban. A helyzet értékelését álláspontja szerint nehezíti a jogállamiság fogalmának tisztázatlansága. „Ha nincsen világos koncepció, az Európai Unió nem tudja végrehajtani az akaratát” – fejtette ki Navracsics Tibor.
A frissen létrehozott közalapítványok szerepéről is kifejtették véleményüket a vitapartnerek.
Navracsics Tibor maga is a Pannon Egyetem fenntartó alapítványának kuratóriumi elnöke. „Az egyetemekre továbbra is közbeszerzési szabályok vonatkoznak” – jelentette ki. Elmondta, hogy abban bízik, hogy ezzel az új modellel egy rugalmasabb működést lehet létrehozni.
„Egyelőre vagyontárgyaink vannak – mondta Navracsics Tibor – az oktatás céljára szolgáló vagyontárgyakat el sem lehet idegeníteni, az ezen túl meglévő vagyontárgyakat pedig nagyon szigorú szabályok mentén lehet csak elidegeníteni.”
A vita során egy élénk és fordulatos párbeszéd alakult ki a résztvevők között. Az online konferencia végén számos kérdés érkezett az előadók részére.
A teljes vita ezen a címen megtekinthető.
A poszt szerzője Gonda Bettina, a Transparency International Magyarország részmunkaidős projektasszisztense, a bejegyzést szerkesztette Zeisler Judit, a Transparency International Magyarország projektmenedzsere