Az MNB-Ingatlan Kft. közelmúltbeli bútorberuházásai alapján erős a gyanúja annak, hogy a magyar állam csak azért hivatkozik rendre nemzetbiztonsági érdekekre, hogy haveri körökhöz kerüljenek a megbízások.
Idén májusban hírül adtuk, hogy a Közbeszerzési Hatósághoz fordultunk az egykori Postapalota – jelenlegi hivatalos nevén Buda Palota – bebútorozása tárgyában, mivel sajtóhírek alapján a beruházó MNB-Ingatlan Kft. közbeszerzés nélkül vásárolta a bútorokat, mégpedig a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak az érdekeltségi körébe tartozó Balaton Bútorgyártól. Egy korábbi hír alapján a Postapalota alatti átjáró építésének a kivizsgálását is kértük a Közbeszerzési Hatóságtól, mivel jóllehet az MNB úgy nyilatkozott, hogy a „versenyeztetési eljárást” az a RAW Development Kft. nyerte meg, amely cég korábban Matolcsy Ádám nyaralóját és luxuslakását építette. A generálkivitelező alvállalkozó pedig nem más, mint Garancsi István cége, a Market Építő Zrt.. Mindezek ellenére a közbeszerzési adatbázisban nem találtuk nyomát ennek a „versenyeztetési eljárásnak”, ezért a Közbeszerzési Hatóságtól azt kértük, hogy hivatalból kezdeményezze a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását, mivel jogi értékelésünk szerint egyértelmű: az MNB-Ingatlan Kft. közbeszerzésre kötelezett ajánlatkérőnek minősül, ami azt jelenti, hogy minden beszerzése esetében köteles közbeszerzést kiírni.
A Közbeszerzési Hatóságtól meglepő választ kaptunk. A Hatóság tájékoztatása szerint mindkét beszerzés vonatkozásában az MNB-Ingatlan Kft.-t az Országgyűlés illetékes bizottsága mentesítette a közbeszerzési kötelezettség alól. A mentesség jogalapjául a közbeszerzési törvény 9. §-ának (1) bekezdését jelölték meg, amely olyan beszerzések mentesítésére vonatkozik, amelyek esetében Magyarország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekei, a minősített adatok védelme vagy a szükséges különleges biztonsági intézkedések indokolják a mentesítést. Vagyis a parlament tulajdonképpen nemzetbiztonsági megfontolások alapján engedélyezte azt, hogy közbeszerzés nélkül építkezzen és vásároljon bútorokat a jegybank cége.
Ilyen esetekben az Országgyűlés illetékes bizottsága zárt ülésen dönt, így nem tudjuk megítélni, hogy mi áll a mentesítés hátterében. Ugyanakkor egy építészeti blogbejegyzés szerint a felújítást követően négy funkciója lesz a Postapalotának: (i) Magyar Pénzmúzeum; (ii) Telefonközpont; (iii) MNB irodák; (iv) Kilátó. A szóban forgó bloggert körbevezették az épületben, és információi szerint a Palota tornyát látogathatóvá teszik, kávézó fog benne működni, a tájékoztatás szerint „a korábban nem látogatható terek is bejárhatóvá válnak” és „a nagyközönség is látogathatja majd az épületet”. „Eredetileg az egész épület irodaház volt, mostantól csak kisebb részét foglalja el ez a funkció” – mondta el az átépítést tervező építész, Szalay Tihamér a bloggernek.
Mindezekre tekintettel különösen a bútorbeszerzés esetében megkérdőjelezhető, hogy valóban indokolt volt-e a nemzetbiztonsági mentesség. Ilyen esetekben az Európai Bizottság nem járhat el, hiszen a parlamenti mentesítéssel a beszerzést kivonták az uniós szabályok hatálya alól. Ugyanakkor az Európai Bizottságnak (EB) hivatalosan megküldött beadványunkban felhívjuk a Bizottság figyelmét arra, hogy a magyar állam feltételezhetően visszaélésszerűen alkalmazza ezt a mentesítési lehetőséget. Korábban egyébiránt igen gyakran fordultak elő megkérdőjelezhető nemzetbiztonsági mentesítések a beszerzési eljárások körében, és tudomásunk szerint ez a gyakorlat akkor az EB figyelmét is felkeltette. Feltételezhetően ennek köszönhetően is pár évre vissza is szorult a nemzetbiztonsági okokból mentesített eljárások száma.
Polt Péter még korábban feljelentésként továbbította a Nemzeti Nyomozó Irodának (NNI) egy ellenzéki képviselő a bútorbeszerzés ügyében a legfőbb ügyésznek intézett írásbeli kérdését. A magyar nyomozóhatóság azonban idén májusban nem indított eljárást az ügyben, mivel szerintük nem történt hűtlen kezelés sőt, annak még a gyanúját sem tartották megalapozottnak. A NNI akkor azt közölte: a beszerzés maximum etikailag kifogásolható, azt viszont nem tartották indokoltnak, hogy büntetőjogi lépéseket tegyenek.
A szerző a Transparency International Magyarország közpénzügyi programvezetője.