Az Európai Unió felé tett kormányzati vállalások fontos eleme a közbeszerzések átláthatóságának és hatékonyságának javítása. A közbeszerzési rendszer átvilágításában és a kockázatok azonosításában több újonnan létrehozott szervezet szerepet kapott. A Közbeszerzési Hatóság nemrég egyszerűen elemezhető adatbázisban is közzétette a közbeszerzési adatokat. Az adatbázis minden bizonnyal jelentős könnyebbséget jelent az elemzéshez, azonban rávilágít a rendszerben eddig rejtőzködő csontvázakra, adathibákra és hiányos adatközlésekre is.
Mindössze 96,2 forintos összeg szerepel az autópálya-koncesszió eredményhirdetésében a Közbeszerzési Hatóság Elektronikus Közbeszerzési Rendszerének adatai között a beszerzés értékeként megjelölve. Az adófizetők azonban természetesen nem úszták meg ilyen olcsón a közúthálózat fenntartásának és fejlesztésének kiszervezését, csak a közzétett adatokból lemaradt néhány nulla. Mint az az ajánlatokat elbíráló Nemzeti Koncessziós Iroda idén májusi tájékoztatójából kiderült, a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekkörébe tartozó, átláthatatlan tulajdonosi hátterű magántőkealapokat tömörítő konzorcium valójában évente és kilométereként 96,2 millió forintot kap a sztrádahálózat üzemeltetésére és fejlesztése. A teljes megbízás ráadásul 35 évre az érintett úthálózatra összesen 5,5 ezer milliárd forintról szól. Ez a nemcsak hazai, de európai szinten is rekord mennyiségű közpénzt érintő megbízás a magyar hatóság rendszerében azonban éppen kiugróan alacsony értékkel szerepel.
Hasonló probléma jelenik meg a Terror Háza Múzeum egyik közbeszerzésénél. A létesítmény előtt álló két szobor 24 órás őrzés-védelmi feladatait az egykor Pintér Sándor belügyminszer tulajdonába tartozó, jelenleg korábbi államtitkára, Tasnádi László által vezetett Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. nyerte el 2019-ben három évre, egyedüli pályázóként. Ez esetben a beszerzés teljes összege ismeretlen, a hirdetményben mindössze a szerződésben is szereplő 2336 Ft-os óradíjat tüntette fel az ajánlatkérő Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány.
A nyilvánosság korlátai
A fenti példák jól illusztrálják, hogy bár a hazai közbeszerzésekről rengeteg információ áll rendelkezésre, a hibásan, illetve hiányosan közzétett adatok nem könnyítik meg a közbeszerzésekkel kapcsolatos összefüggések vizsgálatát, vagy akár a kockázatok elemzését. Noha ehhez immár minden lehetőség adott, hiszen a Közbeszerzési Hatóság nemrég egyben letölthető adatcsomagként is elérhetővé tette a közbeszerzési eljárásokról szóló végső döntéseket részletező eredménytájékoztatók adatait. Mindez jelentős előrelépés, hiszen a közpénzeket illető információk ritkán állnak rendelkezésre egyszerűen kezelhető, összesített formában.
Az, hogy az egyes eljárások részletes tartalmát könnyen feldolgozható adattáblák formájában is közzé tegye a hatóság, a Transparency International Magyarországnak is régi kérése volt. Az adatok ugyanis már 2018. áprilistól rendelkezésre állnak, mivel a Hatóság akkor vezette be az Elektronikus Közbeszerzési Rendszert (a továbbiakban EKR). Az innováció célja deklaráltan éppen az átláthatóság fokozása és a szabálytalanságok csökkentése volt azáltal, hogy innen kezdve elektronikus módon valósult meg a kommunikáció a közbeszerzésben érintett ajánlatkérők és ajánlattevők között az eljárások minden szakasza során. Így online formában, nyilvánosan és ingyenesen elérhetővé vált számos közbeszerzési adat, többek között a beszerzések becsült és végleges értékére, az ajánlatkérő szervezetre, a beszerzés tárgyára, a nyertes és további ajánlattevőkre, alvállalkozókra, illetve az eljárások típusaira vonatkozó információk. Ám mindezen információk mindezidáig csak egyesével, eljárásonként voltak elérhetőek a honlapon.
Az összesített közzététel azonban a közbeszerzési adatok minőségének hiányosságaira is rávilágított. A TI Magyarország kielemezte, és egy levél formájában a Közbeszerzési Hatósággal is megosztotta az EKR-ben, illetve a Közbeszerzési Hatóság saját informatikai rendszerében közzétett adatokban észlelt hibajelenségeket. Összesítésünkből látszik például, hogy a nyertes ajánlattevő adószámának közzététele az EKR-ben és a hatóság saját informatikai rendszerében hozzávetőleg az eredményes beszerzések 20 százalékánál elmaradt, holott ez fontos kiindulópont lehet a céginformációkkal való összevetéshez. A közbeszerzések értékének hiánya vagy hibás közzététele is visszatérően nehezíti az adatok összehasonlítását. Esetenként például rossz értéket, míg máskor helytelen pénznemet jelölnek meg az ajánlatkérők. Több esetben előfordul, hogy a részekből álló, az egyes beszerzéseket eltérő pénznemben jegyző eljárásoknál a teljes eljárás végén, konvertálás nélkül úgy adják össze az egyes tételeket, mintha mind forintban szerepelt volna. A letölthető adatokból ráadásul teljes mértékben hiányoznak a nem nyertes pályázó cégek kilétére vonatkozó információk, noha ezek az egyes eredménytájékoztatókban rendelkezésre állnak.
A tévesnek tűnő, illetve hiányzó értékek oka egyrészt technikai hiba, vagy abból adódik, hogy számos egyedi esetet nem tud kezelni az EKR. Másrészt jelenleg szinte teljes mértékben azokon az ajánlatkérő, vagyis a közbeszerzést megrendelő szervezeteken múlik, hogy helyes, illetve teljeskörű adatokat adnak-e meg, akik az eljárások különböző szakaszait saját maguk adminisztrálják az EKR-ben. Nincs rendszeres ellenőrzés beépítve a közzététel tájékoztatási szakaszába.
Fókuszban a közbeszerzések
Mindeközben a közbeszerzésekhez kapcsolódó kockázatok azonosítása és mérséklése központi eleme az Európai Unió és a magyar kormány közötti, uniós források megszerzése érdekében folyó tárgyalásoknak. Az Európai Bizottság ugyanis több megállapítást tett a hazai közbeszerzéseket érintő szabálytalanságokra vonatkozóan. Többek között ismét, immár sokadjára kiemelik az egyajánlatos közbeszerzések magas arányát – az Európai Bizottság lefrissebb adata szerint 100 európai uniós értékhatár feleletti közbeszerzési eljárásból 39 esetben egyetlen ajánlat érkezik –, a közbeszerzések terén jellemzően alacsony intenzitású versenyt, a keretmegállapodások alkalmazásával kapcsolatos problémákat, az összeférhetetlenségek felderítésével, megelőzésével és korrekciójával kapcsolatos kérdéseket, valamint az uniós források közérdekű vagyonkezelő alapítványok általi felhasználásával kapcsolatos aggályokat.
A közbeszerzési kockázatok elemzése, kiértékelése fontos feladata lesz a kormány által újonnan létrehozott Integritás Hatóságnak, illetve a most formálódó Korrupcióellenes Munkacsoportnak. Talán ezért is került be az EKR funkcióinak bővítése a kormány korrupcióellenes stratégiai szintű intézkedéseinek sorába.
A kockázatok elemzéséhez megkerülhetetlen, hogy megfelelő minőségben és jól elemezhető formában álljanak rendelkezésére közbeszerzési adatok. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2019-ben kimondta, hogy „a közhatalmi döntéshozatal és a közpénzek elköltése fölött gyakorolt társadalmi ellenőrzés csak akkor lehet sikeres és hatékony, amennyiben az állampolgárok megismerhetik a szükséges információkat.” Ehhez azonban nemcsak a technikai lehetőségek körének a szélesítése, hanem az is szükséges, hogy a rendelkezésre álló információk pontosak legyenek.
Az Integrity Watch 3.0 projektet, melynek keretében ez a cikk megszületett, az Európai Unió Belső Biztonsági Alapja finanszírozza.
A cikk tartalma kizárólag a szerző nézeteit képviseli, és kizárólag az ő felelőssége. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a benne foglalt információk felhasználásáért.