A vagyonnyilatkozati rendszer sok évtizede műsoron lévő abszurd drámájának újabb felvonását tekinthettük meg idén január 31-én. A NER állami és pártvezetői 2023-ban sem szegényedtek el, ám változatlanul nem tudjuk, hogy becsületesen gazdagodtak-e meg, vagy a korrupciónak köszönhetik a szerencséjüket.
Az alábbiakban röviden áttekintjük, hogy mi a baj a vagyonnyilatkozatokkal és megismételjük a javaslatainkat, amelyek megvalósításával értelmet nyerne a vagyonbevallások rendszere.
Mi a baj a vagyonnyilatkozatokkal?
Egyrészről a parlamenti képviselők és a közjogi vezetők kivételével a vagyonbevallásokat továbbra is csak a nyilatkozatot tevő személy hivatali felettesei ismerhetik meg, más hivatalos szerv, például az adóhatóság, pláne a szélesebb nyilvánosság továbbra sem. A bevallások nem teszik lehetővé a törvényes bevétellel arányban nem álló gazdagodás nyomon követését, emellett komolyan vehető ellenőrzésre egyáltalán nem kerül sor: a nyilatkozatok valósággal való összevetése a jelenlegi keretek között sosem történik meg. Valódi szankciók sincsenek. Nem fenyegetik súlyos következmények azokat, akik hiányos nyilatkozatot készítenek: elegendő a kiegészítés vagy pontosítás, így igazi elszámoltatásra sosem kerül sor.
A fentiekből következően a vagyonnyilatkozati rendszernek a jelen formájában semmi értelme.
Tett bármit a kormány a helyzet javítása érdekében?
Az Orbán-kormány az elmúlt években nem, hogy semmit sem javított, de annál többet rontott a helyzeten. A kabinet ugyanis 2022-ben, az Európai Unióval zajló, a befagyasztott uniós források felszabadítására irányuló tárgyalások során ígéretet tett a vagyonnyilatkozati rendszer megújítására, az áttörés azonban elmaradt, sőt, az eredmény a kiindulóhelyzetnél is rosszabb lett.
Emlékezetes: a kétharmados hatalom cinikus módon arra hivatkozva vágta vissza jelentősen 2022 májusában a vagyonnyilatkozat-tételi rendszert, hogy ezzel „meghajolnak az EP-ből diktált magas jogállami feltételeknek”. Majd az Európai Bizottság tényleges nyomására a kormány pár hónappal később újból alapjaiban változtatta meg a vagyonnyilatkozatok kitöltésének módját, lényegében visszatérve a 2022 nyarán bevezetett módosítások előtti rendszerhez. 2023 koratavaszán, ezúttal Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Varga Judit akkor igazságügyminiszter javaslatára ismételten variáltak a részletszabályokon, ennek ellenére a jelenleg is érvényben lévő rendszer működése a gyakorlatban még annyit sem ér, mint korábban.
Hogy miért? Lássuk a részleteket!
- A közhatalmi vezetők jövedelmét konkrét összegek feltüntetése nélkül, csupán sávos kategóriák megjelölésével kell feltüntetni.
- Az általuk használt lakóingatlant nem kell feltüntetniük.
- Az egyetlen apró előrelépés az, hogy a parlamenti képviselők a vagyonnyilatkozatukat gépileg kereshető formában is nyilvánosságra kell hozniuk, ezt azonban egy darab, ömlesztett, nem kevesebb mint 2186 oldalas Pdf (!) tartalmazza.
- Az Országgyűlés legfrissebb ötletének hála azonban törlik a hozzátartozóik nevét is, ezért mostantól az is titkos, hogy ki Gyurcsány Ferenc felesége, nem is beszélve arról, hogy Orbán Viktor nejének kilétét is bizalmasan kell kezelni.
No és mi van az Európai Unió által támasztott feltételekkel, és a jogállamisági eljárással?
Az Európai Bizottsággal való tárgyalások hatására a kormány létrehozta a magyar korrupcióellenes hivatalt, az Integritás Hatóságot (IH), amely – legalábbis a jogszabályi előírásokat tekintve – jogosult a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésére.
Az ehhez szükséges részletszabályok azonban egy év alatt sem készültek el, ezért egyetlen vagyonnyilatkozati vizsgálat sem indult. Az Integritás Hatóság egyetlen érdemi lépést tett az ügyben: talán nem teljesen függetlenül a Transparency International (TI) Magyarország és a társ-civilszervezetek által évekkel ezelőtt megfogalmazott javaslatoktól, a vagyonnyilatkozati rendszer reformjára vonatkozóan részletes ajánlásokkal állt elő. Őszintén örülünk, hogy a javaslataink legalább az IH munkatársainak a figyelmét felkeltették. Az már természetesen más kérdés, hogy a hatalom hajlandó-e egyáltalán minimálisan is foglalkozni az IH vagyonnyilatkozati elképzeléseivel, miután tíz év sem volt elegendő ahhoz, hogy a mi korábbi felvetéseinket megfogadják.
No de akkor mit kellene tenni?
Mindenekelőtt végre meg kellene fogadni a TI Magyarország és más civil szervezetek vagyonnyilatkozati minimumprogramját!
A legfontosabb az lenne, hogy az adóhatóság érdemben vizsgálja meg a vagyonnyilatkozatokat, és ellenőrizzék az adózott jövedelemmel nem igazolható vagyonosodást; továbbá szigorú büntetéssel sújtsák azt, aki valótlan nyilatkozatot tesz.
A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos megállapításaink és részletes javaslataink a vagyonnyilatkozati minimumprogram mellett megtalálhatóak a TI Magyarország a 2023-as évre vonatkozó éves korrupciós jelentésében, valamint a Fehér Könyv című kiadványunkban is.
JÁVOR MARCELL DÉNES – LIGETI MIKLÓS