Transparency International Magyarország 2025: 10 jogerős pernyerés és 4 első fokú győzelem!

Transparency International Magyarország 2025: 10 jogerős pernyerés és 4 első fokú győzelem!

Transparency International Magyarország 2025: 10 jogerős pernyerés és 4 első fokú győzelem!

Amint a 2025-ben elért eredményeinket összefoglaló blogposztunkban már jeleztük, a tavalyi év a közérdekű adatok megismeréséért folytatott küzdelem szempontjából is kiemelkedő jelentőségű volt a Transparency International (TI) Magyarország számára. Soha korábban nem fordult elő, hogy egyetlen évben egytucatnyinál is több peres eljárást indítottunk volna a bíróságon. 2025-ben 10 perben győztünk jogerősen, ezek közül egy ügyben a Kúria is nekünk adott igazat, további 4 eljárást pedig első fokon nyertünk meg. 

A sok sikerért köszönettel tartozunk kiváló ügyvédeinknek: a Karsai Dániel Ügyvédi Irodának (dr. Frank Evelyn, dr. Detre László és dr. Budai Erik), valamint dr. Palatics Editnek. Még nagyobb köszönet jár azonban az Orbán Viktor és a NER által csúcsra járatott korrupciónak, hiszen korrupció nélkül a mi munkánk is értelmét veszítené. 

Az alábbiakban röviden ismertetjük a leginkább emlékezetes információszabadság ügyeinket: 

  1. A bűnök bűne 2025-ben: a kormány büntetlenséget biztosít a Matolcsy-klánnak 

2025 legnagyobb korrupciós botránya az, hogy a rendőrség egész álló évben nem volt képes kézre keríteni a Magyar Nemzeti Bank alapítványi közvagyonlenyúlásának a felelőseit. Bár időközben Hegedüs István, az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója is elismerte, hogy a jegybanki Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) alapítvány vagyonának döntő többségének,  270 milliárd forint közpénznek nyoma veszett, a papíron tavaly január óta zajló nyomozás semmilyen eredményre nem jutott.  

Annak érdekében, hogy a Matolcsy-klán számára a NER által biztosított büntetlenség ellenére kiderüljön, hogy személy szerint kiket kellene bíróság elé állítani a százmilliárdos vagyonvesztés miatt, három pert is kezdeményeztünk. A PADME alapítványtól azokat az iratokat kértük, amelyekből kiderül, hogy az alapítványi felügyelőbizottság eleget tett-e a közvagyon megóvására vonatkozó kötelezettségének. A 270 milliárdos közvagyonvesztést eredményező pénzmozgások első számú végrehajtójától, a PADME alapítvány tulajdonában álló Optima Befektetési Zrt.-től pedig azt akartuk megtudni, hogy mikor és mennyi közpénzzel szállak be a Matolcsy-klán egyik tagja, Száraz István által jegyzett Quartz Alapkezelő magántőkealapjaiba. Mind az Optima ellen, mind a PADME ellen jogerősen per nyertünk, ezért hamarosan ki kell derülnie az igazságnak. 

  1. Uzsoki-VIP: magánbevétel állami bérből, állami kórházban 

Miután a Kúria is nekünk adott igazat a Hadházy Ákossal közösen kezdeményezett perben, kiderült, hogy a korábban a Zugló volt polgármesteréhez, Papcsák Ferenchez köthető Magyar Egészségügyi Szolgáltatóház Kft. 906 millió forintért vásárolt főleg térd- és csípőprotézis műtéteket az Uzsoki Utcai Kórháztól. Mindezt úgy, hogy a várólista adatok szerint az Uzsokiban több mint 2000 beteg vár csípőprotézis-műtétre, míg a térdprotézisre várók száma három és félezer. Csak hogy tisztán lássunk: miközben ezrek várnak legalább egy évet a műtétjükre, az adófizetők pénzéből fenntartott Uzsoki utcai Kórház magáncélra értékesíti az adófizetők pénzéből fizetett orvosai és szakdolgozói munkáját, akik az adófizetők pénzéből működtetett infrastruktúrán az éveken át Papcsák Ferenc tulajdonolta cég által megrendelt privát ellátásokat végeznek. 

  1. Páncélozott szállító harcjárművek Szerbiának 

Bár a honvédelmi tárca váltig tagadta, hogy része lett volna abban az ügyletben, aminek az eredményeképp magyarországi páncélosok Szerbiába kerültek, a szintén Hadházy Ákossal együttműködve jogerősen megnyert per végén kiderült az igazság: a magyar kormány igenis adott át harcjárműveket déli szomszédunknak, és a korábbi állításával szemben nem 26, hanem ot. 66 darab páncélozott szállít harcjárművet. Méghozzá majdhogynem ingyen, hiszen a több, mint öt tucat eszközért kevesebb, mint 1 millió euró fizetett Szerbia. 

  1. Titkolná a kormány, hogy miként lesz a 4iG-é a védelmi ipar állami része 

A kormány arról is gondoskodik, hogy az Európai Bizottságtól igényelt 16 milliárd eurós védelmi támogatás a kedvenc NER-encek zsebében landoljon. Ennek érdekében jogilag erősen kifogásolható módon, mindenféle versenyeztetést mellőzve a kormánykedvenc, adófizetői pénzekkel eleve rendesen kitömött 4iG-hez kerültek az állami N7 holding által kezelt hadiipari cégek. Az erről szóló előzetes megállapodás megismerhetővé tétele érdekében indított pert is jogerősen megnyertük

  1. Kikötőfejlesztés Mohácson ötmilliárd 11 milliárd forintért 

Azt a pert is jogerősen megnyertük, amit az európai uniós pénzekkel gazdálkodó Nemzeti Fejlesztési Központtal szemben azért kellett indítanunk, mert kérésünk ellenére titkolta az eredetileg 5 milliárd forintba kerülő, majd tíz év alatt 11 milliárd forintra drágult és máig el nem készült mohácsi kikötő fejlesztési projektjének a megvalósíthatósági tanulmányát és a költség-haszon elemzést. Külön érdekesség, hogy az adatokat csak több mint fél évvel a jogerős pernyerést követően, azután kaptuk meg, hogy feljelentést tettünk a rendőrségen, és végrehajtási eljárást is indítottunk. A költség-haszon elemzést is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány végül karácsonykor érkezett meg. 

  1. A Lechner Tudásközpont papíron már digitalizálta az ingatlannyilvántartást 

Hadházy Ákossal együttműködésben azt a pert is sikerre vittük, amit az állami Lechner Tudásközpont ellen az ingatlannyilvántartás digitalizálása kapcsán elköltött közpénzek sorsának a tisztázása érdekében indított a független parlamenti képviselő. A Lechner Tudásközpont 2015-ben kapott 16 milliárd forintot európai uniós forrásból az elektronikus ingatlannyilvántartási rendszer létrehozására. 2023. végére el is készültek a digitális tulajdoni lapok, legalábbis papíron: a 16 milliárdot elköltötték, de az elektronikus rendszer bevezetése évek óta csúszik. A jogerős ítélet értelmében a hatezer oldal terjedelmű iratanyagot kell megkapjunk, ami azonban kizárólag papíralapin áll rendelkezésre. Csak hogy jobban értsük: a Lechner Tudásközpont eltapsolt 16 milliárdot a magyar ingatlannyilvántartás digitalizálására, ami nem sikerült, az erről szóló 6 ezer oldal pedig kizárólag kinyomtatva létezik. 

  1. Pénzügyi káosz az ökölvívószövetségben 

A Magyar Ökölvívószövetség ellen is pert kellett indítanunk, ugyanis nem voltak hajlandóak átadni azt a jelentést, ami a szövetség korábbi vezetése alatt elkövetett visszaéléseket tárta fel. A bíróság ítélete nyomán megismert dokumentumból kiderült, hogy a bokszszövetségnél olyanoknak fizettek megbízási díjat, akik nem vettek részt a szövetség munkájában, milliós fizetést kapott a papíron társadalmi megbízású elnök, valamint késleltették az állami pénzek kifizetését a kluboknak és edzőknek a banki kamat fejében. Mindezek miatt büntetőeljárás folyik hűtlen kezelés miatt. A szövetség olyannyira félt a kellemetlenségek nyilvánosságra kerülésétől, hogy a fényképként szkennelt (vagyis nem kereshető és nem szerkeszthető) pdf. formájában megküldött jelentésre vízjelként azt is ráírták, hogy „ÜGYVÉDI TITOK”. 

  1. Lázár János építésiminiszter kivizsgálja, hogy Lázár János kancelláriaminiszter helyesen intézkedett-e 

Első fokon már azt a pert is megnyertük a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériummal szemben, amit a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközségnek még 2017-ben adott 450 millió forintos állami támogatás sorsának a kiderítése érdekében indítottunk. A pénzből elvileg a budapesti Alma utcában található szeretetotthont kellett volna felújítani, ám ebből a projektből semmi nem valósult meg. A 2017. év végén nyújtott támogatást eredetileg 2019. júniusáig kellett volna felhasználni, ám egy 2020-ban aláírt módosítás a határidőt kitolta egészen 2022 év végéig. A Lázár János vezette tárca azonban a meghosszabbított határidő eredménytelen elteltét követően még több mint három évig semmit nem tett a pénz visszaszerzése érdekében. Az ügy külön pikantériája, hogy 2017-ben, kancellárként, Lázár János dönthetett a közel félmilliárdos támogatásról, majd építési és közlekedési miniszterként megörökölte a saját maga által megítélt közpénzjuttatás visszavételének a feladatát. 

  1. Lázár János titkolná, hogy miért a vasúttal és miért közbeszerzés nélkül újítják fel az állami közutakat 

Első fokon azt a pert is megnyertünk, amit azért kellett indítanunk, mert a MÁV egyik leányvállalatával titkokban akarja tartani, hogy miként rendelhették meg közbeszerzési eljárás nélkül egyes állami közutak felújítását. Lázár János az általa vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium sikereként jelentette be ezt az ügyletet, azt azonban nem voltak hajlandóak elárulni, hogy milyen módon választották ki a győztes beszállítócégeket. Az ügyben a Szolnoki Törvényszékhez nyújtottunk be keresetet, és a javunkra szóló elsőfokú ítélet értelmében a MÁV illetékes cége minden adatot ki kell adjon. 

Facebook Comments