Ismét átrendeződött a propaganda közvetítésében jelentős szerepet vállaló és a közterületi hirdetési piac zömét uraló plakátcégek, a Publimont és a MAHIR-csoport tulajdonosi háttere – vette észre a Transparency International Magyarország. E társaságok néhány éve magántőkealapokhoz kerültek. Az alapkezelő Initia Capital Zrt. hátterében nemrég új tulajdonos tűnt fel, leváltva a Mészáros Lőrinc ügyvédjeként ismert Kertész József Tamást. Mindeközben a plakátos cégek átláthatatlan hátterük ellenére számos közpénzből finanszírozott megbízásban érdekeltek: a politikai kampányok „közvetítése” mellett közbeszerzések nyertesei, illetve alvállalkozói, valamint önkormányzatok gyakori partnerei.
Február 21-én, azaz holnap indul el a hivatalos kampányidőszak. A választás előtt ötven nappal jelenhetnek meg a választási plakátok az utcákon, és aznap reggel kezdődik az induláshoz szükséges ajánlásgyűjtés is. Mindez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló mintegy 36 ezer közterületi hirdetőeszköz jelentős részét idén is politikusarcok és pártok kampányüzenetei lepik majd el a következő hetekben.
A háttérben azonban az előző országgyűlési választásokhoz képest lényegesen módosultak a feltételek. A reklámhelyek több mint felét országszerte továbbra is egy kormányközeli cégcsoport kezeli. Ehhez tartozik az összesen mintegy 7300 óriásplakátot és 9000 úgynevezett citylight reklámeszközt (vagyis többnyire közlekedési megállókban elhelyezett reklámfelületet) működtető Publimont Kft. és a közel 1500 hirdetőoszlopot fenntartó MAHIR-csoport, valamint a hasonló profillal rendelkező Euro Publicity Kft. Ez a – leányvállalatokkal együtt összesen – 10 céget felölelő cégháló jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt években.
Tájkép plakátháború után
A közterületi hirdetési felületek jelentős hányadát a kormányzat már akkor a saját köreiben tudhatta, amikor még Simicska Lajos körül csoportosultak a közpénzek becsatornázását végző vállalkozások. Az úgynevezett G-nap után, 2015-ben, amikor Orbán Viktor kormányfő összeveszett az akkori legfőbb szövetségesével, a kormányzati kommunikáció szempontjából kulcsfontosságú plakáthelyekért is megindult a harc.
Simicska a Jobbik rendelkezésére bocsátotta a plakáthelyek jelentős részét, méghozzá csaknem ugyanolyan jutányos áron, ahogy azt korábban a Fidesszel is tette. A megjelenő posztereken Orbán Viktort és legközelebbi embereit tolvajként ábrázolták.
A plakátháborút csak a szabályozás módosításával és a kormányhivatalok bevetésével tudta megfékezni a Fidesz. Az elhíresült ügy folyományaként ekkor került be a vonatkozó — és azóta hatályát vesztett — kormányrendeletbe, hogy a költségvetési támogatásból működtetett szervezetek a négyévente esedékes választásokat megelőző 50 napos kampányidőszakot leszámítva kizárólag a lehető legdrágábban, listaáron tehetnek ki plakátokat. A szigorítások a reklámcégekre is vonatkoztak: amennyiben pártokkal akarnak üzletelni, le kell adniuk a kormányhivatalhoz a részletes listaár-táblázatukat.
Ezt követően a hirdetőcégeket – más Simicska-vállalkozásokhoz hasonlóan – Mészáros Lőrinc birodalma szippantotta fel, miután az üzletre a GVH is áldását is adta. A felcsúti milliárdos tulajdonából azonban 2023. decemberben a Prime Target Magántőkealap és a Prime Blanc Magántőkealap birtokába vándorolták a hirdetési vállalkozások. A Magyar Nemzeti Bank nyilvánosan is elérhető adatai szerint ezt a két magántőkealapot az a Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt. hozta létre és kezelte, amelynek tulajdonosa mindmáig a Mészáros Lőrinc ügyvédjeként és a KESMA kormánypárti médiakonglomerátum alapítójaként ismertté vált Kertész József Tamás. A két magántőkealap befektetőinek, vagyis a befektetési jegyeket tulajdonló magánszemélyeknek a kilétét azonban homály fedi.
A plakátcégek ezt követően látszólag tovább távolodtak Mészáros Lőrinc környezetéből, a kezelésüket ugyanis néhány hónappal később a 2023-ban létrehozott, de ekkor még valódi tevékenységet nem végző Initia Capital Befektetési Alapkezelő Zrt. vette át. Az utóbbi cég tulajdonosa egy rövid ideig Kertész József Tamás ügyvédi irodája, a Kertész és Társai Ügyvédi Iroda volt, 2024. október 9. óta azonban egyetlen magánszemély, egy bizonyos Veszter Ádám birtokolja az alapkezelőt, akiről nem sokat tudni.
Az mindenesetre a nyilvános cégadatokból kiderül, hogy az Initia Capital élén betöltött tisztsége mellett Veszter Ádám a TMT Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt. ügyvezető igazgatója is. Az utóbbi vállalkozás az Initia Capital alapkezelő által kezelt harmadik magántőkealapjának, a Prime TMT Magántőkealapnak a tulajdonában van. A Prime TMT Magántőkealapnak pedig rendhagyó módon ismert legalább az egyik befektetője, hiszen mint azt a G7.hu észrevette, Mészáros Lőrinc vagyonkezelő cége, a Talentis Group Zrt. 1 milliárd forint értékű befektetési jeggyel rendelkezett ebben a magántőkealapban.
A tulajdonosváltással párhuzamosan az alapkezelő és a cégek jelentős hányada visszaköltözött abba a második kerületi, Bég utcai irodaházba, ahol a csoport még a plakátháborús időszakban, a G-napot követő években működött. Ezt az ingatlant azonban immár mások mellett Jellinek Dánielhez is kötött Appeninn Holding Nyrt. üzemelteti, amelynek a székhelye is ezen a címen van.
- ábra: A közterületi hirdetési piacon domináns Publimont Kft., MAHIR-csoport és az Euro Publicity Kft. tulajdonosi hálózata, 2026
Forrás: A TI Magyarország által összeállított ábra az Opten adatai alapján
Közpénzek hálójában
Az utóbbi években a politikai reklámokra elköltött adóforintok tehát olyan vállalkozásokhoz kerültek, amelyek végső tulajdonosai, vagyis a magántőkealapokba befektető magánszemélyek kiléte nem ismert a hazai szabályozási hiányosságok miatt. Ez pedig ellentmond annak az éppen a jelenlegi kormányzat által Magyarország Alaptörvényébe foglalt előírásnak, miszerint a „nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható.” Márpedig a közterületi hirdetési piacon aktív Publimont Kft. és MAHIR-csoport, valamint leányvállalataik számos ponton találkoznak működésük során közpénzekkel.
Először is aktív résztvevői a közbeszerzéseknek, noha ténylegesen viszonylag ritkán nyernek. A Publimont Kft. és a MAHIR-csoport által elnyert közbeszerzések értéke elenyésző a Mészáros cégek több száz milliárd forint értékben bezsebelt tendereihez képest. 2019 és 2025 között a Publimont Kft. mindössze hat esetben nyert el közvetlenül közbeszerzési eljárást összesen mintegy 113 millió forint értékben. A MAHIR Cityposter Kft. ennél is kevesebb, három nyertes ajánlatot tudhat magáénak összesen 33 millió forint értékben. A Publimont Kft. azonban gyakran szerepel a Nemzeti Kommunikációs Hivatal közbeszerzésein a Balásy Gyulához tartozó New Land és Lounge-csoport alvállalkozójaként is (lásd például itt, itt vagy itt). Ezeknek a közvetetten szerzett megbízásoknak az értéke mégsem összesíthető, mivel rendkívül rendszertelenül tüntetik fel, hogy mely vállalkozásoknak szervezik ki a munkát.
Gyakori hirdető a Civil Összefogás Fórum (CÖF) is, amely ugyan az elmúlt években kizárólag, a kilétüket nem felfedő magánemberek és vállalkozók adományaiból gazdálkodott, azt megelőzően azonban számos állami vállalattól húzott be jelentős támogatást. A CÖF és a vele azonos címre bejegyzett társaságok mindeközben jelentős szerepet játszottak az elmúlt években a propaganda közterületi terjesztésében, melynek a Publimont is teret adott.
Az utóbbi jelenségek tükrében különösen érdekes, hogy a piacon kiemelkedő pozíciót magáénak tudó Publimont árbevétele és adózott eredménye éppen az országgyűlési választás éveiben volt a legalacsonyabb. 2022-ben például mindössze 510 millió forintos adózott eredményről számoltak be, miközben az azt megelőző és a következő években 3-4 milliárd forintos nyereséggel számolhattak. Mindezek alapján felmerülhet annak a gyanúja, hogy az olyan kormányközeli proxyk, mint a CÖF, illetve a vele összefüggésbe hozott gazdasági társaságok, mint a Kövess minket 2022 Kft. nem listaáron szerezték be a kormánypropagandának helyet biztosító plakátfelületeket, hanem annál jóval olcsóbban. Ha ez így történt, akkor megszegték a listaáron történő hirdetés kötelezettségét legalább arra az időszakra nézve, amikor a CÖF még elismerten állami cégek támogatásából származó közpénzből gazdálkodott. Összességében azonban nem jártak a rosszul a tulajdonosok, hiszen 2019 óta mintegy 7,7 milliárd forintnyi osztalékot vettek ki a Publimont Kft-ből a társaság beszámolóinak tanúsága szerint.
- ábra: A Publimont Hirdetésszervező Kft. árbevétele és adózott eredménye 2018 és 2024 között, millió Ft
Forrás: A TI Magyarország által összeállított ábra a Publimont Kft. nyilvánosan elérhető pénzügyi beszámolói alapján
Bagóért adták az önkormányzatok a reklámhelyeket
A közterületi reklámhelyek biztosításában az önkormányzatokkal való együttműködés is jelentős szerepet játszik, hiszen a közterületen elhelyezett hirdetési eszközök üzemeltetéséhez a települések biztosítják a szükséges engedélyeket. Bár az új építési törvényhez kapcsolt, a reklám és a reklámeszköz elhelyezésének szabályairól szóló 2024-es kormányrendelet a korábbiaknál több lehetőséget biztosít a magánterületen való hirdetéskihelyezésre, az önkormányzatok továbbra is megkerülhetetlenek.
Az adófizetők azonban itt sem örülhettek felhőtlenül a plakátóriásoktól befolyó bevételeknek. A sokszor hosszú időre, akár 10-15 évre kötött szerződések értelmében a Publimont például többnyire úgy épít a saját költségén utasvárókat országszerte, hogy később az ott elhelyezett hirdetőeszközöket nyomott áron veheti bérbe az önkormányzattól. A Kecskeméti Közlekedési Központnak például havonta négyzetméterenként 2250 forintot fizet a reklámcég a 2024-től 2034-ig érvényes, verseny nélkül kötött szerződés értelmében. Ezt az adatot a KECSUP perelte ki, mivel az önkormányzati vállalat eredetileg nem tette közzé a vonatkozó dokumentumot. Mindeközben a fenntartó önkormányzatnak további költsége keletkezett a megállók karbantartása, takarítása során. Ilyen és hasonló szerződéseket, szerződéstervezeteket és határozatokat a TI Magyarország is talált szép számmal, a teljesség igénye nélkül: Balassagyarmaton, Békéscsabán, a XXI. kerületben Csepelen, Érden, Gyulán Keszthelyen, Orosházán, Sárváron, a XXIII. kerületben Soroksáron és Süttőn.
Hasonló megállapodásokat kötöttek az önkormányzatok a hirdetőoszlopokat üzemeltető MAHIR-csoporttal, illetve kisebb számban az Euro Publicity-vel is. Óbudán az önkormányzati korrupciós botrányban is érintetté váltak egyes érdekeltségek, de a nyomozási iratokban már nem szerepeltek a kormányközeli vállalkozások.
Az önkormányzatok számára gyakran előnytelen együttműködés azonban több helyen megrendülni látszik. A VIII. kerületben 2023. év végén járt le a MAHIR közterület-használati engedélye a hirdetőoszlopok működtetésére. A kerületi vagyongazdálkodási bizottság azonban nem támogatta az engedély megújítását. Bár a MAHIR jogvédelmet kért a döntés ellen, a bíróság végül a kerületnek adott igazat, így megszüntethették az együttműködést. A XII. kerületben a MAHIR szintén kedvezményekhez jutott a közterülethasználati díjból a plakátjaikon szereplő „társadalmi célú reklámok” aránya alapján, ennek a gyakorlatnak azonban véget vetett a kerület új vezetése. Januártól Mosonmagyaróváron sem engednek többé uszító hangulatú plakátot a közterületi hirdetési felületekre Az elmúlt napokban pedig a keszthelyi városvezetés is úgy döntött, hogy nem újítja meg a MAHIR-ral kötött szerződést azzal a céllal, hogy megszüntessék a manipulatív és gyűlöletkeltő üzenetek terjesztését.