Az Optima Befektetési Zrt. korábbi vezetése elismerte, hogy a jogi előírásokat tudatosan megsértve fektették be a jegybankból származó közpénzt. Ez abból az iratból derül ki, amit a Transparency International (TI) Magyarország kapott meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) Alapítvány vagyonát kezelő cégtől. A TI Magyarország azt követően fordult a bírósághoz, hogy az Optima Befektetési Zrt. megtagadta a válaszadást arra vonatkozóan, hogy mikor és milyen feltételekkel fektetett a Matolcsy-klán tagjához, Száraz Istvánhoz köthető Quartz Alapkezelő egyik korábbi alapjába. Az Optima válaszából az is kiderül: a Matolcsy-érában minimális megtérülést sem követeltek meg az adóforintok befektetésekor, vagyis az Optima lényegében ingyen adta a közpénzt Matolcsy Ádám baráti körének.
„A Társaság korábbi vezetése következetesen olyan tárgyú nyilatkozatot tett, miszerint a Társaságra nem vonatkozik a közpénzek felhasználásának az átláthatóságára vonatkozó előírások rendszere” – ez a mondat ismétlődik több ponton abban a válaszlevélben, melyet az Optima Befektetési Zrt. küldött a TI Magyarország számára a Kúria ítélete után. Ez a mondat már önmagában sokat elmond az MNB-botrányról, hiszen kiderül belőle, hogy a több száz milliárdos jegybanki vagyont kezelő cég menedzsmentje fittyet hányt arra az alkotmánybírósági határozatra, amely már 2016-ban rögzítette, hogy az „MNB által létrehozott alapítványok közpénzt kezelnek”. Ebből az AB határozatból minimálisan az következik, hogy a jegybank által alapítványokba áttolt közpénzt átláthatóan kellett volna befektetni, és a kedvezményezetteket versenykörülmények között kellett volna kiválasztani.
Átláthatatlan tulajdonosi háttér, kapkodó vagyonkimentési kísérlet
A Quartz Alapkezelőről annyit lehet tudni, hogy a többségi tulajdonosa a korábban Száraz István vezette Dry Immo Zrt.-n keresztül a Felis Magántőkealap. Vagyis a Quartz Alapkezelő Matolcsy György jegybanki exelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a köreihez köthető, azonban tulajdonosainak egy része nem ismert a nyilvánosság előtt. A Dry Immo vezetését 2025. júniustól a jegybanki botrányban szintén kulcsszerepet játszó Stofa György vette át.
A Quartz Alapkezelő több ponton is kapcsolódott jegybanki ügyletekhez. A legismertebb momentum, hogy egy 2025. február 28-án kelt, később azonban visszacsinált, értékpapír-kölcsön szerződésnek álcázott, valójában azonban adásvételt rejtő megállapodással a Quartz Alapkezelő által ekkor még képviselt egyik magántőkealap, a Közép-Európai III. Magántőkealap szerezte volna meg az Optima Befektetési Zrt.-től a PADME Alapítvány vagyonának jelentős részét ténylegesen kezelő Optima Alapkezelőt. Az iratok rávilágítanak arra, hogy milyen kapkodás zajlott az Állami Számvevőszék tavaly márciusi jelentésének megjelenését megelőző hetekben. Az adásvételi szerződést ugyanis még az aláírás napján, február 28-án módosították, majd egy hét múlva, március 7-én visszavonták. Az adatigénylés révén most mindhárom irat a TI Magyarország birtokába jutott.
A számvevőszéki jelentés arra is rávilágított, hogy a Quartz Alapkezelő Közép-Európai III. Magántőkealapjában már korábban, vagyis 2025. február 28. előtt is befektető volt az Optima Befektetési Zrt. Ez az a magántőkealap, amelyen keresztül például a Schwab Richárd-féle MiND Klinikában is befektetéssel rendelkezett az MNB, és amely részesedést a botrány kirobbanása után Mészáros Lőrinc érdekeltsége vásárolta fel.
„Jelenleg feltárás alatt van”
A TI Magyarország adatigénylésére adott válasz alapján most az is kiderült, hogy a közpénzek felhasználására vonatkozó átláthatósági és versenyeztetési előírásokat tudatosan figyelmen kívül hagyták mind a Quartz Alapkezelő kiválasztása során, mind akkor, amikor tulajdonosi hátterét nem vizsgálták. Sőt, kereken egy évvel a Varga Mihály által kinevezett új alapítványi vezetés hivatalba lépése óta még mindig folyamatban van annak az alapvető információnak a feltárása is, hogy az Optima Befektetési Zrt. mikor fektetett be a Közép-Európai III Magántőkealapba.
Az Optima Befektetési Zrt. csak 2021. májustól rendelkezett adatokkal arra vonatkozóan, hogy mennyit értek a 2019. márciusban létrehozott Közép-Európai III. Magántőkealapban eszközölt befektetései. A magántőkealap kezelését ugyanis a Quartz Alapkezelő a Tiborcz István-körébe sorolt, Szécsényi Bálint által tulajdonolt Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt.-től vette át 2021 folyamán. Mindez különösen ironikus, tekintettel arra, hogy a per megindítása óta, 2025. nyarán a magántőkealap ismét alapkezelőt váltott: a Közép-Európai III. Magántőkealap kezelője a PADME tulajdonosi körébe tartozó Optima Alapkezelő Zrt. lett.
Arra azonban már a TI Magyarország egy korábbi adatigénylésére adott válasz világított rá, hogy a 3,8 milliárdos, bonyolult konstrukciókon keresztül megvalósított befektetés egy része 2024. év végéig feltehetőleg elpárolgott. Ekkor ugyanis már csak 2,3 milliárd forintot ért. A most megkapott válaszokból az is kiderül: ez nem véletlen, hiszen a jegybanki ügy szempontjából kisméretű, de mégis milliárdokat érő befektetést mindenféle hozamelvárás nélkül hajtották végre, vagyis ingyen adták a közpénzt.
Még jó, hogy mindezt nem a rendőrség kérdezte
Az 500 milliárd forint közpénzt érintő, és elismerten legalább 270 milliárdos közvagyonvesztést eredményező MNB-botrányban már 14 hónapja zajlik a büntetőeljárás. Sajnos a rendőrségnek eddig nem sikerült elszámoltatnia a felelősöket. A kérdés már csak az, hogy ha egy közönséges adatigényléssel igazolható az, hogy nem megfelelően kezelték az MNB közpénzét, akkor a hatóságok miért nem teszik fel a megfelelő kérdéseket az alapítványi pénzlenyúlásban érintetteknek.