A szemérmesen fogalmazva magánéleti, valójában szexbotrányba keveredett és korrupciós vádakkal is sújtott Borkai Zsolt lemondott kormánypárti tagságáról, ám megtartotta a győri polgármesterséget. Még nem tudjuk, hogy ez a lépés a végét, vagy csak a kezdetét jelzi-e Borkai Zsolt politikai kálváriájának. Reméljük azonban, hogy rá és a környezetére valós számonkéréssel záruló eljárások is várnak. Lenne ugyanis miről számot adni.
A HVG.hu 2012-ben cikksorozatban (lásd például: itt és itt, valamint itt) tárta a nyilvánosság elé, hogy Győrött miként teljesített a korrupció az évtized elején. Az ezazordogugyvedje elnevezésű blogon megjelent kiszivárogtatások újra aktualitást teremtettek a hét évvel ezelőtti híreknek. Új vagy perdöntő bizonyíték ugyan nem került elő, de a helyhatósági választási kampány során, elsősorban az orgiáról kiszivárgott felvételek hatására az országos közfigyelem középpontjába került a győri kiskirályság.
A jól értesült bizományos
Már 2012 óta világos, hogy az Audi Győrött megépített logisztikai központjához kapcsolódóan termőföldeket és telekingatlanokat érintő súlyos szabálytalanságok történtek. A visszaéléseknek Rákosfalvy Zoltán volt az egyik kulcsfigurája, legalábbis jelen állás szerint az ő neve hozható leginkább összefüggésbe az ingatlanpanamázással. A győri városházán is bejáratos ügyvéd – jogi kifejezéssel élve – ingatlanvételi bizományosként járt el, amikor felvásárolta a később az Audi logisztikai központjának helyszínéül szolgáló szántókat. A földvásárlások 2011-ben és 2012-ben zajlottak, a terület korábbi tulajdonosai Rákosfalvy Zoltánnal szerződtek, ő azonban az Immobilien Trade Center Kft. (ekkor használatos elnevezése: SR Invest Logistic Kft.) javára vásárolta meg a telkeket. Ennek a cégnek a Luxemburgban bejegyzett SR GROUP S.A. a tulajdonosa, a tulajdonosi láncon továbbhaladva pedig két Brit Virgin-szigeteken bejegyezett társaságig jutunk.
Rákosfalvy Zoltán közbeiktatására azért lehetett szükség, mert a földforgalmi korlátozások miatt cégek nem vásárolhattak termőföldtulajdont. A zsebszerződés-gyanús manőverek eredményeként az ügyvéd lett a területek tulajdonosa, aki rögvest kezdeményezte is a parcellák egyesítését, majd az egyesített teleknek a mezőgazdasági művelés alól történő kivonását.
Az illetékes földhivatal engedélyezte is a „termőföldrész más célú végleges hasznosítását ipari-kereskedelmi terület kialakítása céljából”, mivel az ingatlan „előreláthatólag a bővülő Audi gyár további sikeres működését hivatott kiszolgálni”. Az átminősítést követően a területet már szabadon lehetett adni és venni, így többé nem volt akadálya annak, hogy a Rákosfalvy Zoltán mögött meghúzódó cég tulajdonosként előlépjen. A logisztikai központ az SR Invest Logistic Kft.-től vásárolt földterületen épült fel, és az Audi feltehetően iszonyatosan drágán szerezte meg a területet. A korábbi szántóterület az átminősítést követően ugyanis ipari-kereskedelmi területként volt hasznosítható, ezért az SR Invest Logistic Kft. négyzetméterenként akár 25-30 euro nyereségre is szert tehetett a továbbértékesítés révén. Tény mindenesetre, hogy az Audi a logisztikai központ céljaira megvásárolt földeket 2014-2015 fordulóján nagyjából 8,6 milliárd forinton tartotta nyilván a könyveiben.
A csaló bennfentes
A történet talán leglényegesebb szála az, hogy az SR Invest Logistic Kft. a megszerzett földek átminősítését engedélyező hatósági döntéseknek köszönhetően jutott nyereséghez. Ezt lehetne ugyan az üzleti szerencse számlájára írni, ám nehéz azt feltételezni, hogy Rákosfalvy Zoltán, illetve az SR Invest Logistic Kft. amolyan készletező jelleggel vásárolta fel az érintett szántókat és a puszta véletlennek köszönhette, hogy az Audi később éppen ezen a földterületen kezdett építkezni.
Rákosfaly Zoltánnak és az SR Invest Logistic Kft.-nek jó oka kellett legyen a szántók megvásárlására, és ez nem lehetett más, mint a biztos tudat, hogy számíthattak egyrészt a hatóságok átminősítést lehetővé tévő döntésére, másrészt arra, hogy lesz olyan befektető, amelyiknek jó pénzért tovább lehet passzolni a felvásárolt földeket.
Abban biztosak lehetünk, hogy Rákosfalvy Zoltán és az SR Invest Logistic Kft. valóban táplálhatott ilyen reményeket. A szántók megszerzésére kötött szerződések titoktartásra kötelezik a telkek korábbi tulajdonosait, és korlátozzák az eladókat abban, hogy értékaránytalanság címén utóbb megtámadják az általuk aláírt szerződést. Ilyen feltételeket csak az köt ki, aki már a szerződés aláírásakor tudja, hogy a vételárnál lényegesen magasabb összegért fogja továbbértékesíteni a megszerzett földeket. Rákosfalvy Zoltánnak kizárólag akkor volt oka ebben bízni, ha számíthatott arra, hogy a megszerzett területet átminősítik, és lesz olyan vevő, akinek ez a földterület kelleni fog.
Alappal feltételezhető ezért, hogy Rákosfalvy Zoltán bennfentes információ birtokában vásárolta fel a földeket. Másként fogalmazva megtévesztette az általa megvásárolt földterületek korábbi tulajdonosait és kárt okozott nekik. Azzal kapcsolatban sem lehet kétségünk, hogy Rákosfalvy Zoltán haszonszerzés reményében cselekedett. A Büntető Törvénykönyv – mind a jelenleg hatályos, mind pedig a földvásárlások idején használatos – az ilyen magatartást csalásként bünteti. Rákosfalvy Zoltán terhére ezért mindenképpen megállapítható a csalás gyanúja, azt azonban nem tudjuk, hogy pontosan mekkora kárt okozott. (A kár összegét az SR Invest Logistic Kft. által a földek továbbértékesítésért kapott vételár és a Rákosfalvy Zoltán által az eredeti tulajdonosoknak fizetett ár különbözete alapján lehetne meghatározni.)
Korrupció ez egyáltalán?
Ha eddig tart a történet, akkor csalással és nem a közpénzeket károsító korrupcióval állunk szemben. Nem szabad ugyanis elfeledni, hogy Rákosfalvy Zoltán és az SR Invest Logistic Kft. magánpénzből vásároltak meg olyan területeket, amelyek korábban is magántulajdonban voltak és az Audi is magánpénzből fizette a logisztikai park beruházást. Közpénzben, közvagyonban tehát nem esett kár. A Transparency International Magyarország mégis úgy véli, hogy mindez korrupciónak minősül.
Igen életszerűtlen ugyanis annak a feltételezése, hogy Rákosfalvy Zoltán véletlenül került a bennfentes információ birtokába. Ésszerűen csak arra lehet következtetni, hogy valaki vagy valakik helyzetbe hozták Rákosfalvy Zoltánt azáltal, hogy az általa végrehajtott földvásárlásoknak értelmet adó bennfentes információt osztottak meg vele. Különféle elméletek állíthatóak fel arra, hogy ki lehetett a bennfentes információ forrása és miként juttatta el azt Rákosfalvy Zoltánnak.
Leginkább az tűnik valószínűnek, hogy valamely közhatalmi szervezet, például a győri városháza vagy a földek átminősítésében szerepet játszó valamelyik hivatal adta ki a titkokat. Ez hivatali visszaélést feltételez, hiszen a közhatalmi dolgozók kötelesek a tudomásukra jutott bizalmas információk megőrzésére. A bennfentes információ Rákosfalvy Zoltánnal történő megosztására hivatali kötelességszegéssel vagy a hivatali helyzettel visszaélve kerülhetett csak sor.
A történetben sok más mellett az Audi szerepe is tisztázásra vár. A német autógyártó a csalás egyik áldozata lehet, hiszen drágábban jutott a logisztikai parkhoz szükséges földterülethez, ugyanis a minden valószínűség szerint bennfentes információ birtokában eljáró Rákosfalvy Zoltán manőverei mesterségesen felhajtották az érintett telkek árát. Másrészt az sem zárható ki, hogy a bennfentes információ egy része, konkrétan az arra vonatkozó megerősítés, hogy az Audi a Rákosfalvy Zoltán által összevásárolt földeken fog majd építkezni, valamilyen módon magától a gyártól kerülhetett ki.
Azt is alappal lehet feltételezni, hogy aki, vagy akik a bennfentes információt megosztották Rákosfalvy Zoltánnal, nem az illető két szép szeméért, vagyis nem ingyen szegték meg a hivatali kötelességüket. Ha pedig némi pénz vagy más ellenszolgáltatás is gazdát cserélt, akkor a vesztegetés valamelyik alakzata jön szóba. A pontos minősítés attól függ, hogy milyen jogállású személynek adtak vagy ígértek jogtalan előnyt. Büntetőjogi szempontból az a hivatalos személy bír kiemelt jelentőséggel, aki valamelyik közhatalmi szervezettől származó bennfentes információt juttatott Rákosfalvy Zoltánnak. Ez a magatartás, amint azt az előbb levezettük, kizárólag az illető hivatali helyzetével visszaélést elkövetve valósulhatott meg. Ha tehát az érintett hivatalos személy jogtalan előnyért vagy annak reményében szivárogtatott, a hivatali vesztegetés (a jelenlegi büntetőtörvény szóhasználatában: hivatali vesztegetés elfogadása) akár tízévi szabadságvesztéssel is büntethető alakzata róható a terhére.
A vesztegetés további formái is megvalósulhattak. A hivatali vesztegetés úgynevezett aktív változata miatt felel például az, aki a bennfentes információ megszerzésért hivatalos személynek adott vagy ígért jogtalan előnyt. Vesztegetés és annak elfogadása pedig abban az esetben valósulhatott meg, ha a bennfentes információ megszerzéséért nem hivatalos személy kért vagy fogadott el jogtalan előnyt, illetve ha nem hivatalos személynek adták vagy ígérték a jogtalan előnyt. Erre például akkor kerülhetett sor, ha hivatalos személynek nem minősülő és nem is hivatali minőségben cselekvő közvetítő vagy hírhozó személy szivárogtatta ki Rákosfalvy Zoltánnak a bennfentes információt, és ennek ellentételezéseként jogtalan előnyt fogadott el.
Ha korrupció, akkor feljelentés!
Mindezek miatt a Transparency International Magyarország feljelentést tett a rendőrségen. Tettük ezt annak ellenére, hogy tisztában vagyunk a feljelentéssel szemben támasztott követelményekkel. Így azzal, hogy a nyomozó hatóságok általában nem indítanak büntetőeljárást sajtóértesülések vagy a sajtó útján nyilvánosságra került információk alapján. Valamint azzal, hogy a feljelentésben a Büntető Törvénykönyv által meghatározott valamely konkrét bűncselekményre vonatkozó egyértelmű és bizonyítható állítást kell megfogalmazni. No és azzal is, hogy a feljelentett állításokat célszerű a rendelkezésre álló bizonyítékokkal vagy az azok feltalálhatóságára utaló információval alátámasztani. A feljelentésünk nem teljesíti ezeket a követelményeket. Kétségtelen viszont, hogy a gyanú szerint csalás és vesztegetés róható Rákosfalvy Zoltán terhére, és ezek a Büntető Törvénykönyv által büntetni rendelt konkrét bűncselekmények. És az is kétségtelen, hogy e cselekmények megvalósulását nem annyira konkrét állítások, még kevésbé konkrét bizonyítékok, mint inkább a józanész támasztják alá.
Nincsen a fatális véletleneknek az a sorozata, és nincsen az emberi előrelátásnak az a mértéke, ami magyarázná, hogy miként kerültek Rákosfalvy Zoltán ügyvédhez azok a szántók, amelyeket az Audi nem sokkal később jóval drágábban megvásárolt. Rákosfalvy Zoltán földvásárlási manővereinek semmi értelme nem volt, ha nem számíthatott arra, hogy a területet később busás haszonnal megveszik tőle. Erre azonban csak akkor volt esélye, ha a továbbértékesítés előtt megtörténik a telkek ipari parkká minősítése. Feltételeznünk kell, hogy számíthattak az Audira mint vevőre és a győri városházára, valamint az egéb szakhatóságra az átminősítés elintézése során.
Ha így tettek, a számításuk bejött, hiszen az Audi fizetett, a városháza és a többi hivatal pedig engedélyezett mindent. Márpedig a készletező földvásárlás lehetőségének a kizárása esetén egyedül a gyanított csalások és vesztegetések fent leírt láncolata ad értelmet a történteknek.
Mit kellene tennie a rendőrségnek?
A feljelentésünk nyomán a rendőrségnek nyomozást kellene elrendelni, majd először a Rákosfalvy Zoltán tulajdonszerzését eredményező földvásárlási szerződéseket kellene ellenőriznie. Ha a gyanúnk, miszerint ezekre a földvásárlásokra ésszerűen csak bennfentes információ birtokában kerülhetett sor, helytálló, akkor azt kell kideríteni, hogy ki vagy kik bírtak tudomással és voltak befolyással arra, hogy az Audi éppen ezen a területen építtetett logisztikai parkot. Az Immobilien Trade Center Kft. könyveit, bevételeit és készpénzforgalmát is sürgősen ki kellene vizsgálni, mert ha igazak a hírek, akkor a telekügylet milliárdos haszna ebben a cégben csapódott le. És ha már arra jár a rendőrség, egy füst alatt a cég off-shore paradicsomokban bejegyzett vállalkozások mögött rejtőzködő tényleges tulajdonosait is azonosíthatná. Azt sem ártana ellenőrizni, hogy a Borkai Zsolt szexmesterpolgármester társaságában kikapcsolódók közül hányan részesülhettek az előbb említett cég által bezsebelt korrupciós járadékból. Feltehető ugyanis, hogy az ügyleten szerzett haszonból fizették a bennfentes információért elvárt kenőpénzt, és ha kis eszük volt az elkövetőknek, akkor ezt nem készpénzben, hanem például „lenyaraltatás” formájában tették. Magyarul lehet, hogy a nyaralótársak egy része egyszersmind bűntárs is.
És persze nagyon gyorsan ki kellene deríteni, hogy ki vagy kik állnak az ezazordogugyvedje blog mögött, mert további tények és bizonyítékok leghamarabb ebből az irányból remélhetőek.
Elképzelhető, hogy a gyanú szerinti bűncselekmények közül egyesek, például a csalások már elévültek. Ha azonban igazolható a kötelességszegéssel megvalósított hivatali vesztegetés elkövetése, akkor még van idő a felelősök elszámoltatására, ennek a bűncselekménynek az elévülési ideje ugyanis tízéves.
Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója