A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a HVG 360-nak adott interjúban a magyarok korrupcióval szembeni apátiájának lehetséges okairól beszélt. Martin József Péter a jelenlegi és a 2010 előtti korrupciót összehasonlítva úgy fogalmazott: a 2010 utáni korrupció „sokkal kifinomultabb, mint például a híres Nokia-dobozos lefizetés volt, ami Hagyó Miklós akkori főpolgármester-helyettes vesztét okozta. Igaz, hogy kevesen láttak milliókkal megtömött nokiás dobozokat, mégis jóval könnyebben elképzelhető, mint amikor magát a rendszert hekkelik meg. Merthogy a jelenlegi rezsimben az állam foglyul ejtése a legnagyobb korrupciós kockázat.”
A HVG 360 azt firtató kérdésére, hogy miért nem bosszantja az embereket, ha a külügyminiszter egy közpénzen gazdagodó oligarcha jachtján nyaral, a kormányfő pedig szintén egy lekötelezettje magángépen jár focimeccsekre, Martin József Péter úgy fogalmazott:
„Bosszantani valószínűleg bosszantja, de túl mély az apátia a magyar társadalomban ahhoz, hogy ezek az ügyek ellenállást váltsanak ki. Én a Borkai-ügyet annak idején fordulópontnak gondoltam, de végül nem lett az. Egy tavaly év végén lekérdezett Eurobarometer-felmérés szerint az EU-s országok között jelenleg Magyarországon a legmagasabb a korrupció toleranciaindexe, nálunk mindössze a lakosság 38 százaléka szerint elfogadhatatlan a korrupció. Ugyanakkor
durva leegyszerűsítés lenne kijelenteni, hogy az embereket nem érdekli a korrupció. A magyarok 87 százaléka súlyos problémának látja szemben az uniós átlaggal, ami 71 százalék.
Egy júliusi Publicus-kutatás szerint a fideszesek 70 százaléka is azt mondja, hogy az uniós pénzeket szabálytalanul használják fel. Felméréseink egyébként azt mutatják, hogy bár elvileg elítélik a magyarok a korrupciót, mégis a hazai élet elkerülhetetlen velejárójának tartják.”
Hozzátette:
„A magyar társadalom polarizációja is felerősíti a korrupciócsömört, hiszen a végletesen kettéosztott politikai és médiatérben hosszú ideje többnyire csak az ellenséges „másik oldal” korrupcióját állítják pellengérre, ami már önmagában is egyfajta „tanult tehetetlenségérzetet” vált ki az emberekben.”
Azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi rendszerben miért az állam foglyul ejtése jelenti a legnagyobb korrupciós kockázatot, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója kifejtette:
„Egyfelől azért, mert a hatalomközeli korrupciót nem, vagy politikailag szelektíven üldözik. Másodszor azért, mert lehetővé válik olyan rendszerek kiépítése, amelyeken keresztül a hatalmi elit a közpénzt kiszivattyúzza a klientúrának, harmadrészt pedig azért, mert számos területen háttérbe szorítja vagy akár meg is szünteti a pluralizmust és a versenyt. Mivel a jogállami intézmények többsége elégtelenül működik, az emberek – politikai hovatartozástól függetlenül – nem látják, hogy érdemi következményei lennének a visszaéléseknek.
2010 és 2018 között lényegében nem volt olyan ügy, ami a kormányhoz köthető politikust, gazdasági szereplőt érintett volna. Jól láthatóan az ügyészséget is foglyul ejtette a kormányzati akarat, márpedig, ha nem emelnek vádat, akkor az adott ügy, például az Eliosé vagy a letelepedési államkötvény-konstrukció nem jut el a még többnyire független bíróságokig.”
Martin József Péter az interjúban arról is beszélt, hogy habár az a gyakorlat, miszerint „bizonyos eszközöket államosítanak, majd újraprivatizálják a haveroknak”, mint például a trafikok, a kaszinók, illetve számos pénzintézet esetében történt, nyilvánvalóan korrupciónak számít, mégis „túlmutat a büntetőjogi definíción”, így nem szankcionálható.
Arra vonatkozólag, hogy mi tartja fenn egy ilyen torz rendszer belső legitimációját, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott:
„Amíg az emberek többsége úgy érzi, hogy az életkörülményeik javulnak, de legalábbis nem romlanak, az legitimálja a rendszert az EU-ban példátlanul központosított korrupció dacára is. Azt kevesen veszik észre, hogy ha kisebb lenne a korrupció, akkor a magyar gazdaság sokkal ellenállóbb lenne a koronavírus okozta, most kibontakozó válságban. Az életkörülmények látványos romlása fordíthatja meg a közhangulatot.”
A teljes interjú a HVG 360 felületén olvasható.