Messze nemcsak a Korrupció Érzékelési Index, hanem számos más nemzetközileg releváns mutató is azt jelzi, hogy Magyarországon a közszektor, vagyis az államapparátus rendkívül korrupt.
A Transparency International (TI) Berlinben működő Titkársága által kereken harmincadik alkalommal elkészített Korrupció Érzékelési Index (Corruption Perceptions Index, CPI) február 11-én nyilvánosságra hozott adataiból tudható, hogy Magyarország zsinórban harmadjára is az Európai Unió sereghajtója lett. Magyarország súlyos korrupciós fertőzöttségének okait a TI Magyarország éves jelentése részletezi. A kormány hosszú éveken át agyonhallgatta vagy bagatellizálta a CPI Magyarországra vonatkozó egállapításait, ám a kegyelmi botránnyal és a NER elitjének korrupcióját a közérdeklődés középpontjába katapultáló 2024-es évvel a háta mögött a hatalom idén taktikát váltott. A Nézőpont Intézet már január 15-én, mintegy elővágással nekirontott a Korrupció Érzékelési Indexnek és megkísérelte a felmérés módszertanát kétségbe vonni. A Nézőpont erről szóló, elemzésnek titulált szövegét szándékosan nem hivatkozzuk be, ha valaki kíváncsi rá, úgyis megtalálja. A taktika a szokásos NER-es zajkeltésre épült: kiválasztottak az Európai Unió által készített 2024-es Eurobarometer korrupciós felmérésből egyetlen mutatót, amire hivatkozással azt állították, hogy Magyarország igazából az EU 27 tagállama közül a hetedik legkevésbé korrupt, mivel idehaza a polgárok, úgymond, az uniós átlagnál jobbnak ítélik a kormány korrupció elleni küzdelmét.
A hatalom ugyanezt a megoldást választotta február 11-én, a CPI 2024-es eredményeinek a nyilvánosságra kerülése napján is. A friss CPI adatok alapján Magyarország 2024-ben 41 pontot szerzett a 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán és ezzel a 180 országot rangsoroló felmérésben a 82. helyen végzett. Ezúttal a Kormányzati Tájékoztatási Központ nevében jelent meg az ország korrupcióval szembeni teljesítményét súlyosan leértékelő indexet cáfolni hivatott közlés. A Nézőpont szakmaiatlan módszerét ismételve ezúttal is egyetlen számadatra építve igyekeznek elhitetni, hogy a CPI téved és Magyarország nem is korrupt. A Világbank közelebbről nem részletezett adataira utalva kijelentik, hogy Magyarországon nem csak globális, de uniós szinten is az egyik legalacsonyabb a cégek által érzékelt korrupció: Magyarországon a cégek 1,2 százaléka tapasztalt korrupciós jellegű kérést. A sorból a Szuverenitásvédelmi Hivatal sem maradhatott ki, azonban a sajtó és a civil szervezetek vegzálására létrehozott, és a TI Magyarországgal szemben 2024-ben „egyedi, átfogó jellegű vizsgálatot” indító nem-hatóság még annyi kézzelfogható érvet sem tudott felhozni a Korrupció Érzékelési Indexszel szemben, mint a közpénzmilliárdokból kistafírozott Nézőpont Intézet.
Almát a körtével
Mind a Nézőpont, mind pedig a Kormányzati Tájékoztatási Központ által hivatkozott számok valósak. Csak éppen semmit nem jelentenek önmagukban, és nem cáfolják a Transparency International megállapításait, sőt, semmiféle viszonyban nincsenek a Korrupció Érzékelési Index eredményeivel. A cáfolat és a cáfolni igyekezett állítás között ennél nagyobb nem is lehetne a távolság. Majdnem olyan ez, mintha a NER nevében megszólalók arról akarnák meggyőzni az embereket, hogy ők igenis szeretik a mákosmetéltet, és emiatt semmi esetre sem helytálló az az elképzelés, hogy ügyetlenek lennének a vadvízi evezésben.
A helyzet ezzel szemben az, hogy a CPI mellett számos más felmérés és kutatás alapján egyértelmű, hogy Magyarországon súlyos problémákat okoz a korrupció. A korrupció csak közvetett eszközökkel mérhető. Régóta elterjedt a korrupcióval kapcsolatos közvélekedések reprezentatív lakossági véleménykutatások útján történő vizsgálata. Ilyen például a Transparency International által készített Globális Korrupciós Barométer (Global Corruption Barometer, GCB). Közismertek továbbá az Eurobarometer által minden évben elvégzett és a Nézőpont által is felhasználni megkísérelt korrupciós attitűd vizsgálatok is. Ezeket részletesen ismertetjük a későbbiekben.
A szakértők véleményére alapított kutatások is elfogadott és hiteles eszközei a korrupció mérésének. Ezek az úgynevezett kvalitatív vizsgálatok a témát, a mi esetünkben a korrupciót tekintve felkészült és konkrét ismeretekkel rendelkező személyek megkérdezésén alapulnak. Ilyen interjúkutatások készülhetnek üzletemberek, kutatók, vagy éppen döntéshozók körében. A már említett Eurobarometer például minden évben készít üzleti korrupciós véleményvizsgálatot, amiről még szintén szó lesz. Ismert továbbá a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évente elkészített konjunktúrakutatása, ami szintén üzleti vezetők interjúkérdésekre adott válaszain alapul, ebben a vizsgálatban azonban kizárólag a Magyarországon működő német hátterű cégek vezetői vesznek részt. A Világgazdasági Fórum versenyképességi jelentése is tartalmaz az üzleti vezetők véleményén alapuló megállapításokat, ez az úgynevezett Executive Opinion Survey.
Bár a TI Magyarország által közreadott jelentés részletesen ismerteti a Korrupció Érzékelési Index módszertanát, érdemes röviden megismételni, hogy a CPI is szakértői véleményekből épül fel. A CPI kompozit mérőszám, vagyis nem saját, önálló kutatásból származnak a megállapításai, hanem más intézmények felméréseit összesítve határozza meg az egyes országok pontszámát és ranghelyét. A CPI tehát azáltal tekinthető szakértői véleményekre támaszkodó mérőeszköznek, hogy az egyes alindexek maguk ezt a módszert alkalmazzák.
Az alábbiakban azt mutatjuk be, hogy a CPI mellett a korrupcióra vonatkozó más mérőeszközök is igazolják a TI Magyarország azon következtetését, miszerint az európai uniós országok közül a magyar kormány kirívóan gyengén teljesít a korrupció ellenes küzdelemben.
Lakossági attitűdök
Nézzük előbb az Eurobarometer 548-as számú, 2024-ben készült lakossági véleményvizsgálatát! A kutatás 1,019 fős reprezentatív mintán 2024. február 8-26. között zajlott.
A Magyarországra vonatkozó legfontosabb megállapítások az alábbiak:
- A válaszadók 88 százaléka szerint Magyarországon nagyon elterjedt a korrupció, ez az adat 20 százalékkal rosszabb, mint az EU-s átlag.
- A korrupció tolerancia indexe alapján a válaszadók mindössze 44 százaléka gondolja azt, hogy a korrupció elfogadhatatlan, ez az EU-ban a negyedik legrosszabb érték, ebben a tekintetben Magyarország 17 százalékponttal az EU átlaga alatt teljesít.
- A magyaroknak mindössze 8 százaléka gondolja úgy, hogy a megelőző három évben, tehát 2021-2023. között csökkent volna a korrupció szintje, miközben 90 százalékuk szerint a korrupció mértéke nőtt vagy változatlan maradt.
- A magyarok 82 százaléka szerint jelen van-e a korrupció a helyi közigazgatásban, ez 12 százalékkal az EU átlaga alatt áll.
- A magyarok 79 százaléka szerint korruptak a nemzeti főhatóságok, ez 8 százalékkal az EU átlaga alatt van.
- A magyaroknak csak a 39 százaléka véli úgy, hogy eléggé átlátható a pártfinanszírozás.
- A magyarok 75 százaléka szerint a vesztegetés és a kapcsolatok a leghatékonyabb módjai a közszolgálatatások megszerzésének és 74 százalékuk szerint a korrupció része az üzleti kultúrának.
- A magyarok 77 százaléka szerint a politikai és az üzleti élet közötti túlzottan szoros kapcsolatok korrupcióhoz vezetnek, és 72 százalékuk szerint az üzleti siker záloga a jó politikai kapcsolat.
- A favoritizmus és a korrupció a magyarok 73 százaléka szerint rombolja az üzleti versenyt.
- Ezzel szemben a válaszadóknak csak a 40 százaléka véli úgy, hogy a bűnüldözés sikerrel lép fel a korrupció ellen, míg a 75 százalékuk szerint a magas szintű korrupciót nem üldözik eléggé a hatóságok.
- A kormány korrupció ellenes intézkedésit a magyarok 37 százaléka tartja elégségesnek és csak a 43 százalékuk gondolja azt, hogy a korrupció elleni intézkedéseket elfogulatlanul alkalmazzák.
Üzleti vélemények
Az Eurobarometer 543-as számú, üzleti korrupciós attitűdökre vonatkozó felmérése 2024 áprilisában, 505 fő üzleti vezetővel készült szakmai interjún alapul.
- A megkérdezettek 46 százaléka szerint nagyon, további 32 százalékuk szerint inkább elterjedt a korrupció, miközben mindössze 16 százalék véli azt, hogy a korrupció ritkán fordul elő.
- Azzal kapcsolatban, hogy mi történne a korrupcióban érintett személlyel vagy céggel, az üzletembereknek csak a 36 százaléka gondolja azt, hogy az elkövetőt bíróság elé állítják. Azt, hogy hatósági feljelentést (eljárást) eredményez a korrupció, a megkérdezetteknek mindössze a 35 százaléka feltételezi, és ugyanilyen arányban fordul elő az a vélekedés, hogy a korrupció súlyos büntetéssel fog járni.
- Az azzal kapcsolatos kérdésre, hogy a hétköznapi korrupcióban érintett személyt vagy céget megbüntetik-e, az üzletembereknek a 42 százaléka adott igenlő választ, és csak a 25 százalékuk vélte úgy, hogy a hivatali vesztegetésben érintett személyt vagy céget is megbüntetik.
- Az üzletembereknek csak a 28 százaléka szerint alkalmazzák elfogulatlanul és részrehajlás nélkül korrupció elleni intézkedéseket.
- Még rosszabb a helyzet a politikai pártok finanszírozásának a megítélése terén, az üzletembereknek mindössze a 16 százaléka szerint jellemző itt az átláthatóság.
- Az üzletemberek a közbeszerzési korrupciót mind a központi, mind az önkormányzati beszerzések körében 50 százalékban tartják elterjedtnek.
Német visszhang
A Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara konjunktúrajelentése 2024 február 19. és március 20. között 241 fő, magyarországi német vállalatnál dolgozó vezetőnek a megkérdezésén alapul.
- A megkérdezett üzletemberek 80 százaléka újra befektetne Magyarországon.
- A jogbiztonsággal az üzletembereknek mindössze a 24 százaléka elégedett.
- A közbeszerzéseket a megkérdezett üzletembereknek csupán a 9 százaléka tartja átláthatónak.
- A válaszadóknak csak a 15 százalék gondolja úgy, hogy kiszámítható a gazdaságpolitika.
- A korrupció elleni fellépés a magyarországi német cégvezetők 12 százaléka szerint hatékony Magyarországon.
Látta valaki a nemzeti ellen-CPI-t?
A hatalom már régóta dühös a Korrupció Érzékelési Index megállapításai miatt. Pedig nem volt ez mindig így, hiszen 2010 előtt, ellenzékből, Orbán Viktor és Varga Mihály előszeretettel idézte a Transparency International kutatási eredményeit. Az elmúlt 15 évben egyedül a Fidesz nézőpontja változott, a Transparency International és a Korrupció Érzékelési Index megbízhatósága azonban változatlan. A fent ismertetett különféle kutatási adatok is azt igazolják, hogy nemcsak mi, hanem a magyar emberek és az itt működő üzletemberek is súlyos problémának tartják a korrupciót.
Végül megjegyezzük, hogy előttünk is ismert a kormány arra irányuló törekvése, hogy megteremtse azt a „nemzeti sajátosságokhoz igazodó mérési módszertant, amely alapján évente felmérhető a magyar társadalom korrupció érzékelésének [a] szintje”. Ez a célkitűzés megjelenik a 2020-2022. közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiában. A kormány által ennek a stratégiának a végrehajtására kiadott intézkedési terv konkrét előírást is megfogalmaz. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kapta feladatul, hogy a „hazai korrupciós helyzet kiegyensúlyozott és a valóságnak megfelelő értékelése érdekében […] dolgozza ki a korrupcióérzékelés mérésének nemzeti sajátosságokat figyelembe vevő, a Jó Állam Mutató rendszeréhez igazodó módszertanát”. A munkával 2022. december 31-éig kellett volna elkészülni, és a kormánynak be kellett volna vonnia az Állami Számvevőszéket, valamint a Központi Statisztikai Hivatalt is. A nemzeti ellen-CPI tervezése tehát egy ideje már napirenden van, olyannyira, hogy már több mint két éve eltelt az erre nyitva álló határidő. Eddig azonba nem látni annak nyomát, hogy sikerült volna bármit is elérni e célok közül.
LIGETI MIKLÓS