Zöldi Blanka újságíró 9 évvel ezelőtt próbálta megtudni, hogy kiknek adtak pénzt a Magyar Nemzeti Bank alapítványai – de Magyarországon minden eljárásban elutasították a kérelmét. Az Emberi Jogok Európai Bírósága most kimondta: a magyar állam megsértette az újságíró információszabadsághoz való...
Néhány kivételtől eltekintve súlytalan elemeket tartalmaz a kormány által múlt héten elfogadott, a 2024-2025-ös időszakra szóló Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia, amelynek kiindulópontja a NER-es alternatív valóság. A stratégia végrehajtására szolgáló intézkedési terv sem átütő, de néhány területen tartalmaz pozitív meglepetéseket. A megvalósítás első, uniós forrásból finanszírozandó ütemébe ugyanakkor rögtön sikerült olyan...
Három független szakmai civil szervezet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International (TI) Magyarország közösen jegyzett állásfoglalásukban elemzik a magyar kormány eddigi, a jogállamiság helyreállítására és a rendszerszintű korrupció visszaszorítására az Európai Unió felé tett vállalásait. A magyar fél eddig tett ígéretei a civil szervezetek szerint nem...
Jogállamiság, közalapítványok, az unió hatékonysága – ezek a témák is terítékre kerültek a Transparency International Magyarország „Közös értékeink” projektjének záróeseményén. A program keretében Andor László és Navracsics Tibor, volt európai uniós biztosok vitáztak hazánk európai uniós tagságának sikerességéről. A beszélgetést Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója...
A következő hétéves időszakban, 2021 és 2027 között Magyarország minden eddiginél több pénzt, összesen 40,6 milliárd eurót fog kapni az EU-tól. De hogyan kellene hatékonyan felhasználni ezeket a forrásokat? Van néhány tippünk.
A Transparency International Magyarország a december 9-i Korrupcióellenes Világnapon tartott online konferenciája keretében a meghívott szakértők arról vitatkoztak: hogyan érvényesülhet hazánkban az újonnan elfogadott európai uniós jogállamisági mechanizmus, valamint milyen következményekkel járna Magyarország csatlakozása az Európai Ügyészséghez. A témát Marin Mrčela, a Korrupció Ellenes Államok Csoportjának (GRECO) elnökének nyitóelődása vezette...
Hónapok óta jönnek az egymásnak és olykor saját maguknak is ellentmondó hírek Brüsszelből: megszavazták a jogállamisági feltételt, Orbán Viktor győzött és törölték a jogállamiságot, Magyarország és Lengyelország megvétózta az Unió költségvetést. Blogposzt-sorozatunk harmadik részében megpróbálunk rendet tenni és összefoglalni, hogy mi történt eddig és mi várható.
2018. május 2-án mutatta be az Európai Bizottság az Unió költségvetésének védelméről szóló rendelettervezetet, amely lehetővé tenné az uniós források felfüggesztését egy tagállam viszonylatában a jogállamiság általános hiányosságai miatt. Az uniós jogalkotásban ezt követően az Európai Parlament és a tagállami kormányokat képviselő Tanács párhuzamosan kezdi el tárgyalni a tervezetet. Amikor...
Életszerűtlen és indokolatlan egy demokráciában az a közös nyilatkozat, amelyre a nyolc magyar állami intézmény ragadtatta magát szeptember 23-án. A Belügyminisztérium, az Állami Számvevőszék, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Bírósági Hivatal, a Közbeszerzési Hatóság, a Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal közös nyilatkozatot tettek közzé, amelyben megállapítják, hogy „Magyarországon megerősödött a korrupció elleni fellépés”. Azt is írják, hogy az elmúlt évtizedben a „korrupció büntetőjogi eszközökkel történő leküzdése…jelentős eredményeket ért el”.
