A Marquês-művelet – súlyos korrupciós vádak a volt portugál kormányfő ellen

A Marquês-művelet – súlyos korrupciós vádak a volt portugál kormányfő ellen

A Marquês-művelet – súlyos korrupciós vádak a volt portugál kormányfő ellen

Korrupció, miniszterelnök, a miniszterelnök gyerekkori barátja, stróman, megbundázott közbeszerzések, offshore cégek… – a szokásos hírek a magyar sajtóból, gondolhatnánk. Csakhogy most Portugáliában járunk, ahol a múlt héten óriási felháborodást keltett az ország történelmi jelentőségű korrupciós ügyében egy közbenső bírói ítélet. De kezdjük az elején.

A magyar valósággal való bármilyen hasonlatosság csupán a véletlen műve.

2014-ben José Sócrates, Portugália miniszterelnöke 2005 és 2011 között, Párizsból tért haza, amikor már a repülőgép ajtajában letartóztatták. A vád ellene 31 rendbeli bűncselekmény elkövetése volt, úgy mint hivatali vesztegetés elfogadása, pénzmosás, okirathamisítás és költségvetési csalás. Jóllehet a Marquês művelet – ami onnan kapta a nevét, hogy Sócrates luxus ingatlana, lakhelye Lisszabonban a Pombal márkiról elnevezett Marquês de Pombal tér közelében volt – hivatalosan 2013-ban kezdődött, Sócrates bűntársát, gyerekkori barátját, Carlos Santos Silvát már 2005 óta figyelte az adóhatóság és az ügyészség.

Az ügyészség szerint Santos Silva, Sócrates strómanja, egy svájci számlán több mint 23 millió eurót gyűjtött össze Sócrates miniszterelnöksége idején, ami kenőpénzekből jött össze, és a pénz valójában az egykori miniszterelnöké.

A kenőpénzt természetesen több offshore cégen keresztül utaztatták, mire megérkezett a svájci számlára, és – nagyon leegyszerűsítve – alapvetően az alábbi három nagy ügyből származtak a vád szerint.

  1. A Lena építőipari cégcsoport a közbeszerzéseken való sikeres részvételt hálálta meg az akkori miniszterelnöknek. Többek között egy 90 millió euró értékű, több iskola felújítási munkálatait magában foglaló szerződést nyertek meg Sócrates segítségével; nagysebességű vonatot, TGV-t építhetett a cégcsoport egyik tagja; valamint Sócrates támogatásával Venezuelában többszáz ház felépítésére kaptak megbízást.
  2. Az Algarvében található Vale do Lobo Portugália ikonikus, első luxus tengerparti üdülőkomplexuma még a Salazar-diktatúra idején, a ’60-as években épült ki. 2006-ban azonban befektetők további fejlesztéseket terveztek, amelyhez 230 millió eurós banki kölcsönre volt szükségük. Sócrates közbenjárására az ország legnagyobb állami bankja – amely Portugália második legnagyobb pénzintézete – megfinanszírozta a projektet.
  3. 2006-ban nyilvános vételi ajánlatot tettek a Portugal Telecom felvásárlására, amely sértette az ország egyik legbefolyásosabb bankárának és üzletemberének, Ricardo Salgadónak – beceneve: „mindenek ura” – érdekeit. Sócrates – állami cégek tulajdonában lévő részvények útján – segített megakadályozni a felvásárlást. Később más, a bankár Portugal Telecomhoz kötődő ügyleteit is segítette az akkor hatalmon lévő miniszterelnök.

És hogy mire költötte a pénzt az egykori miniszterelnök? Különféle luxus ingatlanokra például, Párizsban és Lisszabonban, saját maga, illetve édesanyja és volt felesége számára.

Fontos megjegyezni, hogy ezek az ingatlanok sose voltak a Sócrates család nevén, hanem végig a gyerekkori barát Santos Silva tulajdonában voltak hivatalosan. De a vád szerint például 1 millió euró feletti összegben történt pénzfelvétel Sócrates napi kiadásaira, ezenfelül „kisebb” összegeket költött arra, hogy 6 700 példányt megvegyen az általa (korábban) írt könyvből – amelynek címe „Bizalom a világban”, és érdekes, vagy talán bizarr módon a kínzás mint a vallatás egy lehetséges eszközéről szól, és annak demokráciában való alkalmazhatóságáról. A könyv előszavát Lula da Silva, korábbibrazil elnök írta. Socrates művészeti tárgyakra és utazásokra szintén költött, utóbbiakra többször elkísérte barátja Santos Silva is.

A 2014-ben indult büntetőeljárás 2019 januárja óta a vizsgáló bíró előtt van. A vizsgálóbírónak az a feladata, hogy döntsön a súlyos bűncselekmény miatt lefolytatott nyomozás eredményeként kialakult vád(ak) törvényességéről, és megalapozottságáról. Ha a vád átmegy a vizsgálóbíró szűrőjén, akkor az ügyészség vádat emelhet és megindulhat a bírósági tárgyalás. Bár a büntetőeljárási szerepek ilyen felosztása furcsának tűnhet, 1950-ig Magyarországon is dolgoztak vizsgálóbírók, ám a szovjet büntetőjog térhódításával a feladataikat az ügyészség vette át, és azok lényegében ma is az ügyészség hatáskörébe tartoznak. Vissza Portugáliába.   Több mint két év – több száz újabb kihallgatás és egyéb vizsgálati események – után Ivo Rosa vizsgálóbíró 2021. április 9-én több mint három órán keresztül olvasta fel határozatának összefoglaló részét. E szerint a fő vádakat, a hivatali vesztegetés elfogadását és a költségvetési csalást ejtette, viszont három rendbeli pénzmosás és három rendbeli okirathamisítás bűncselekményét megalapozottnak tartotta olyan mértékben, hogy az alapján elindulhat a bíróság eljárása. A döntés ellen az ügyészség nyomban fellebbezett, portugál jogi szakértők szerint komoly az esélye annak, hogy a vizsgálóbíró döntése elleni fellebbezést elbíráló bíróság végül az ügyészségnek ad igazat, ami azt jelenti, hogy a súlyosabb, korrupciós bűncselekmények gyanúja miatt is sor kerülhet vádemelésre.

A portugál közvélemény felháborodással fogadta, hogy a hivatali vesztegetés elfogadását mint bűncselekményt a vizsgálóbíró nem tartotta megalapozottnak.

Számos közíró szégyennek nevezte a határozatot, és a korrupció elleni küzdelem fekete napjának. A Transparency International portugál tagozata is közleményt adott ki, amelyben úgy fogalmazott, hogy a határozatnak elkerülhetetlenül romboló hatása lesz a korrupció /hivatali vesztegetés ügyeinek jövőbeli nyomozására.

Hangsúlyozni kell, hogy a vizsgálóbíró nem a vádlottak bűnösségéről vagy felmentéséről határozott, hanem a vád tartalmáról. Az eljáró bíróság csak azokat a bűncselekményeket mérlegelheti majd, amelyek a vád részét képezik. Ugyanakkor a vizsgálóbíró határozata még felülvizsgálatra vár.

Prológus

Az egykori miniszterelnök kilenc hónap előzetes letartóztatás, majd egy hónap házi őrizetet követően hat éve szabadlábon védekezik.

A hét éve tartó eljárásnak 28 vádlottja van, ebből 19 természetes személy – köztük több korábbi magas rangú tisztviselő, de például Sócrates volt felesége és sofőrje is a vádlottak között van – és 9 jogi személy (cég).

A vádlottakat összesen 189 rendbeli bűncselekmény elkövetésével vádolja az ügyészség; a peranyag mintegy 61 000 (papír) oldalból és 13,5 millió fájlból áll. Portugál szakértők szerint a bírósági eljárás még legalább 10-15 évig fog tartani.

A poszt a portugál sajtó szemlézésével készült, elsősorban az RTP Notícias, a SIC Notícias, a Publico és az Observador cikkei alapján.

A poszt szerzője Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország közpénzügyi programjainak vezetője.

Facebook Comments