A kínai és orosz vakcinák dokumentációjának nyilvánosságra hozatala, a hulladékgazdálkodásra és a gyorsforgalmi úthálózat fenntartására vonatkozó, 35 évre szóló koncessziók ügyében indított eljárás, valamint a turisztikai szektorba áramló, több száz milliárd forintra rúgó, és a NER-közeli köröket gazdagító állami támogatások felderítése mellett további eredményeinkről is beszámolunk.
A Transparency International Magyarország (TI Magyarország) évek óta tudatosan alkalmazza az információszabadság nyújtotta eszközöket annak érdekében, hogy kiderítse a hatalom által titkolt adatokat. Az elmúlt közel tíz évben számos kiemelt fontosságú ügyben terjesztettünk elő közérdekű adatok megismerésre irányuló kérelmeket. Az állami szervek titkolózása miatt az esetek többségében kénytelenek voltunk a bírósághoz fordulni. Az adatigénylések és a bíróság előtti perek szempontjából a 2021-es év különösen sűrű volt, tavaly minden eddiginél aktívabbak voltunk: kereken egytucat új pert indítottunk a hatalom titkainak kiderítése érdekében! Az alábbiakban a legfontosabb eredményeinkből adunk ízelítőt.
Elsőként lássuk a számokat!
- 2021-ben 15 ügyben nyújtottunk be közérdekűadat-igénylést.
- Két esetben választ kaptunk a kérdéseinkre, ezért nem indítottunk pert.
- További egy ügyben azért nem fordultunk a bírósághoz, mert az adatkezelő milliós összegű költségtérítést kért és feleslegesnek tartottuk volna a hónapokig, akár évekig tartó perlekedést.
- Kereken egytucatnyi ügyben pert indítottunk.
- Ezek közül egy pert jogerősen, további négy pert első fokon megnyertünk.
- A 2021-ben kezdeményezett további 7 ügyben még nem született döntés.
- A 2020-ban közérdekű adatok megismeréséért indított perek közül 2021-ben jogerősen nyertünk három ügyben.
Nézzük elsőként a 2020-ban megkezdett és 2021-ben megnyert perek közül a legizgalmasabbakat!
Simonka György és társainak pusztatottlakai beruházásai
A Magyar Államkincstártól közel két éve kérdeztük meg, hogy Simonka György miért és milyen eredménnyel kezdeményezte az Európai Uniótól kapott mezőgazdasági támogatások szabálytalanságaira és az emiatt elrendelhető visszafizetési kötelezettségekre vonatkozó jogszabályok módosítását. Arra voltunk kíváncsiak, hogy Simonka György tényleg a közjó érdekében cselekedett, ahogyan azt az ügyészség állította, vagy netán az hajtotta, hogy az érdekkörébe tartozó szervezetek kibújhassanak a szabálytalanul felhasznált állami támogatás visszafizetésének kötelezettsége alól? Azt is szerettük volna megtudni, hogy az állam összesen mennyi közpénzről mondott így le.
A titkolódzó államkincstár az általunk indított pert jogerősen elveszítette, és az így megismert adatokból kiderült, hogy több cég összesen 46 alkalommal próbált meg élni a fizetési kötelezettség alól történő mentesülés lehetőségével, és együttesen több mint egy milliárd forintot kitevő visszafizetési kötelezettség elengedését kérték. Arra is fény derült, hogy az egyértelműen Simonka Györgyhöz köthető cégek összesen 400 millió forinttal akarták megrövidíteni az államkasszát. A kincstár azonban ezúttal résen volt, és az éberségének hála egyetlen fillérről sem mondott le. Az már más kérdés, hogy az ügyészség a végül sikertelennek bizonyult kísérlet miatt miért nem emelt vádat Simonka György ellen.
Jogerősen megnyertük azt a pert is, amelyet annak tisztázása érdekében indítottunk, hogy a Pénzügyminisztérium miként ellenőrizte a már említett fideszes képviselő, Simonka György fatornyos hazájában, Pusztaottlakán megvalósítandó európai uniós beruházásokat. Az így megismert adatokból kiderült, hogy az összesen 2,3 milliárd forintot kitevő európai uniós támogatásból egyebek mellett vadasparknak, ipari parknak, valamint őshonos állatfajták bemutatására szolgáló létesítménynek kellene megépülnie. A négy éve húzódó beruházásokból azonban eddig a semminél alig valamivel több valósult meg az alig pár száz főt számláló településen.
Az MNB több száz milliárdos programja
A TI Magyarországgal szemben a bíróságon már oly sokszor alulmaradó Magyar Nemzeti Bank 2021-ben sem zárt jó évet, hiszen jogerősen elveszítette azt a pert, amit a G7.hu portállal közösen indítottunk. A jegybank nem akarta elárulni, hogy milyen szempontok szerint választották ki a 750 milliárd forint közpénzt felemésztő Növekedési Kötvényprogramban résztvevő vállalatokat. A bíróság jogerős döntése a javunkra szólt és a jegybank el is árulta, hogy a NER-en innen és túl egyaránt vásárol vállalati kötvényeket. Az általunk a jegybanktól kiperelt adatokat az oknyomozói mentorprogramunk keretében született cikk dolgozta fel, melyből kiderül: a több száz milliárdos pénzesőből számos hazai, illetve multinacionális vállalat mellett a NER kegyeltjei is vastagon részesültek.
A Belgrád-Budapest vasúti beruházás
A Kína pénzügyi részvételével megvalósuló, összesen 750 milliárd forintot kóstáló Budapest-Belgrád vasútvonal beruházásról sok mindent lehet tudni. Például azt is, hogy Mészáros Lőrinc, a közpénzes megbízások elnyerésének szupernehézsúlyú bajnoka ezzel a projekttel is jól jár. A TI Magyarország a beuházás 5 millió forint feletti értékű szerződéseit elnyerő magyar alvállakozókra, valamint arra volt kíváncsi, hogy ezek az alvállalkozók mekkora értékben részesülnek a beszerzésből. A Hvg.hu-val közösen előterjesztett kérdéseinkre nem kaptunk választ, ezért pert indítottunk, amit jogerősen meg is nyertünk. Mivel az alperes felülvizsgálati indítvánnyal élt, az eljárás a Kúrián fog véget érni.
Ezeket a pereket indította TI-Magyarország 2021-ben
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) a saját maga által felkért szakértői csapat javaslatai ellenére, feltehetőleg politikai nyomásra engedélyezte a kínai és orosz vakcinák hazai alkalmazását.
A kormány a koronavírus okozta világjárványt 2021-ben is arra használta, hogy még több közpénzt pumpáljon átláthatatlan módon a haverok zsebébe. A NER ezen törekvését jól példázza egyebek mellett a koronavírus elleni oltóanyagok és a lélegeztetőgépek állami beszerzése is – a TI Magyarország a 2021. év talán legnagyobb jelentőségű információszabadság perét ezen beszerzésekkel összefüggésben nyerte meg.
Az OGYÉI ellen az Oroszországból, valamint a Kínából beszerzett koronavírus elleni vakcinák engedélyezési dokumentációjának a megismerése érdekében indított per nemcsak az ügy kiemelkedő jelentősége miatt bizonyult különlegesnek. Az átláthatóságért másfél évtizede folytatott küzdelmeink során láttunk már egyet és mást, az azonban még minket is meglepett, hogy az engedélyezésért felelős állami szerv mennyire sokféle alantas trükköt vetett be az eljárás elhúzása érdekében. Próbálkozott az adatok kiadására nyitva álló határidő 15 napról 45 napra hosszabbításával, majd ezt újabb 45 nappal fejelte meg, hogy később az állítólagos üzleti titkainak a védelmére hivatkozzon. A bíróság előtt aztán előbb kiegyezést ajánlott, és megígérte, hogy minden adatot átad, ha elállunk a pertől, ám később megszegte az ígéretét. Ez sem mentette meg a pervesztéstől, és az eljárás végén, meglepetésünkre, megkaptuk a kért iratokat.
Ekkor jött az újabb trükk: bár erre senki és semmi nem hatalmazta fel, az OGYÉI kitakarással tette felismerhetetlenné az igazán érzékeny adatokat. Mivel ez bűncselekmény, a TI-Magyarország azonnal feljelentést tett a rendőrségen, ám a nyomozó hatóság gyorsan a kormány segítségére sietett és elutasította a feljelentésünket. Erre mi panasszal éltünk, amit viszont azóta sem voltak képesek elbírálni a hatóságok.
A történetnek azonban még nincsen vége, az ugyanis a törvénysértő kitakarások ellenére egyértelműen kiderült, hogy a kormány már 2021 elején tisztában volt a kínai Sinopharm vakcina alkalmatlanságával és azt is tudta, hogy a Szputnyikot előállító oroszországi gyárban minden képzeletet alulmúlóan kiábrándítóak voltak a higiénés körülmények. Erre egyébként az OGYÉI saját szakértői is felhívták a kormány figyelmét, de ez sem volt elég annak megakadályozására, hogy pártunk és államunk vezetői a világpiaci ár kétszereséért bevásároljanak a kétséges minőségű kínai oltóanyagból.
Egy újabb váratlan fordulatnak hála azonban mégis fény derülhetett mindazokra az információkra, amelyeket az állami intézmény minden eszközzel megpróbált elrejteni a kíváncsiskodó szemek elől. Történt ugyanis, hogy a Transparency International Magyarországgal együttműködő Hadházy Ákos független parlamenti képviselőnek sikerült kideríteni, hogy mit rejtenek azt OGYÉI által kisatírozott dokumentumrészek. Hadházy Ákos a kínai és az oroszországi vakcinák kétséges megbízhatóságú engedélyezése miatt büntetőfeljelentést tett, és ez alapján a rendőrség a nyomozást elrendelte foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt.
300 milliárd forintba került az a 17 ezer darab, részben használhatatlan lélegeztetőgép, ami a kutyának se kell
A koronavírus elleni küzdelem terén a kormány másik nagy korrupciós dobása közel 17 ezer darab túlárazott lélegeztetőgép beszerzése volt összesen 300 milliárd forintért, értelemszerűen ezúttal is átláthatatlan és a baráti cégeknek sokmilliárdos extraprofitot termelő módon. Azt már a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak korábban küldött adatigénylés nyomán sikerült kiderítenünk, hogy a szükségtelenül nagy mennyiségben bevásárolt készülékek közül 2020-ban egyetlen darabot sem sikerült értékesíteni. 2021-ben a tovább értékesítés feladatát az Emberi Erőforrások Minisztériuma örökölte meg. Hogy mekkora sikerrel oldotta meg azt, amibe a külügynek beletört a bicskája, egyelőre nem tudjuk, az ezt firtató adatkérésünkre ugyanis nem kaptunk választ, a bíróság pedig még nem döntött az ügyben.
A lélegeztetőgép-biznisz talán legbizarrabb szála a malajziai Datuk Vinod Shekar feltűnése a beszállítók között. A hazájában pénzügyi bűncselekményekkel gyanúsított „üzletember” több mint hatezer lélegeztetőkészüléket adott el a kormánynak mintegy 178 milliárd forintért. A szerződéseket aláíró külügyi tárca ráadásul a pénz jelentős részét még csak nem is a beszállítónak, hanem különféle hongkongi és szingapúri bankszámlákra utalta át. A külügy persze mindent tagad az ügyben, még azt is, hogy rendelkezne a maláj beszállítók átláthatóságát igazoló adatokkal.
Márpedig a Fidesz által gránitszilárdságúra módosított Alaptörvény értelmében közpénzes szerződést kizárólag átlátható tulajdonosi hátterű szervezettel lehet érvényesen kötni. Vagyis, ha a Külgazdasági és Külügyminisztérium igazat mond és tényleg nem rendelkezik a kiadni kért áltáthatósági igazolásokkal, akkor ez a 178 milliárdos ügylet semmis és a pénz visszajár az adófizetőknek. Az igazság azonban még nem derült ki, hiszen a bíróság még nem döntött az ügyben.
A kormány tavaly félreérthetetlenül választási üzemmódba kapcsolt és több területen is megkezdte a felkészülést arra a vészforgatókönyvre, ha a Fidesz netán elveszítené a hatalmat. Ennek jegyében a kormány nem kevesebb mint 35 évre engedi át a gyorsforgalmiúthálózat-üzemeltetés és a hulladékkezelés jogát, feltehetően a hozzá hű üzleti köröknek. Így ha áprilisban netán a jelenlegi ellenzék szerezné meg a parlamenti többséget, az új kormány üresen találja majd a kasszát.
Az állami feladatok újabb, évtizedekre szóló kiszervezése a haveroknak
A 35 évre szóló koncessziók finoman szólva nem egyeztethetőek össze a vonatkozó európai uniós követelményekkel. Olyannyira nem, hogy a hazai előírások által átvett uniós szabályok értelmében az állam öt évnél hosszabb időre kizárólag akkor adhatja koncesszióba a közjavakat, ha számításokkal megfelelően alá tudja támasztani, hogy ez nemcsak a koncesszió jogosultjának, hanem az adófizetőknek is megéri. A Transparency International Magyarország pontosan ezekre a számításokra kíváncsi, ezért a Nemzeti Koncessziós Irodától kértünk tájékoztatást. Az adatigénylés menetrendszerű megtagadását ezúttal két per is követte, amelyek közül az autópálya koncessziós ügyben első fokon már nyertünk, míg a hulladékkoncesszióban még várunk a bíróság döntésére.
További érdekesség, hogy a törvénysértő koncessziók ügyében mind a magyar, mind pedig a brüsszeli hatóságoknál eljárást kezdeményeztünk. Míg idehaza a papírforma érvényesült, mivel a Közbeszerzési Hatóság elutasította a beadványunkat, addig az Európai Bizottság kivárásra játszik: az illetékes főigazgatóság 2021 nyara óta nem tűzte napirendjére a kérelmünket.
Egy maroknyi oligarcha nyerészkedhet a szintén 35 évvel meghosszabbított kaszinókoncesszióknak köszönhetően a hazai szerencsejáték-piacon
Vannak azonban olyan állami felségjogok is, amelyeknek a hasznosításakor a kormánynak még annyira sem kell igazodnia az európai uniós elvárásokhoz, mint az autópályák és a hulladékgazdálkodás körében. Ilyen például a szerencsejátékszervezés. A kormány ki is használta a helyzetet és egészen 2056-ig (!) meghosszabbította a csókosok közé sorolható budapesti kaszinójogosultak működési engedélyét. Így a már korábban gyarmatosított kaszinópiac a XXI. század közepéig a fideszes hátországnak fog hasznot hajtani. A hosszabbítás két fő nyertese Garancsi István és Szalay-Bobrovniczky Kristóf NER-közeli üzletemberek. Utóbbi férje, a kormányszóvivői posztot betöltő Szentkirályi Alexandra egy 2021. őszi kormányinfón úgy nyilatkozott: „A jobboldali kormányzatban nincsen annak hagyománya, hogy üzletemberek kerülnek a kormányzat közelébe”.
Annak kiderítése végett, hogy a kormány legalább megkísérelt-e valamiféle versenyt színlelni, közérdekűadat-igénylést terjesztettünk elő. Ebből aztán igazi csiki-csuki lett, ugyanis egyetlen kormányszerv sem érzi magát illetékesnek. Sem Rogán Antal, a szerencsejátékpiacért felelős kabinetminiszter, sem az állami vagyont tárca nélküli miniszterként kezelő Máger Andrea nem akart válaszolni. Sőt, az időközben megszűnt Szerencsejátékfelügyelet, valamint az annak tavaly októberben örökébe lépett állami csúcsszerv, a Szabályozott Tevékenységeket Felügyelő Hatóság sem gondolta úgy, hogy az ő dolga lenne a tájékoztatás. Végül ebben az ügyben is a Nemzeti Koncessziós Irodát pereltük be, és még várunk a bíróság döntésére.
Több száz milliárd forintnyi támogatás áramlott a turizmusba 2020-ban, döntő többsége átláthatatlan módon, és egy szűk, kormányközeli körnek
Köztudomású, hogy a koronavírus által okozott gazdasági válság enyhítése ürügyül szolgált a kormánynak, hogy a turisztika területén terjeszkedő oligarcháknak és kisebb haveroknak közpénzmilliárdok tucatjait adja ajándékba. Az egyik legsúlyosabban NER-ista közpénzszivattyút, turisztikai támogatások címen, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) működteti. A turisztikai ágazatban tapasztalható visszásságokról és korrupciós botrányokról külön tanulmányt is kiadtunk, Szoba kiváltsággal címen, a 100 millió forintot meghaladó támogatásban részesülő cégek listáját pedig bárki számára hozzáférhető és kereshető adatbázisban tettük közzé.
A hatalom barátai számára kifizetőhelyként működő, egyébként a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó MTÜ 2020-ban közel 220 milliárd forint közpénzt osztott szét, ám a pénz kétharmada a 16 ezer igénylő alig félszázalékához került és a legnagyobb nyertes Mészáros Lőrinc érdekeltségei közül került ki. Azt tudni lehetett, hogy kik kaptak pénzt és azt is, hogy mennyit kaptak, azt viszont titkolja a kormány, hogy miféle eljárásban és kik döntöttek a pénzosztásról, ahogyan az sem került nyilvánosságra, hogy a kedvezményezetteket terheli-e bármilyen kötelezettség, vagyis mit kell tenniük a pénzesőért cserébe.
Arra is kíváncsiak vagyunk, hogy a kedvezményezettek milyen módon szereztek tudomást arról, hogy megnyíltak az MTÜ pénzcsapjai. Vajon pályázaton kellett részt venniük, vagy egyszerűen leszóltak nekik a központból, hogy nyissák ki a kincsesládákat, mert mindjárt rájuk szakad a sok milliárd. Az MTÜ nevében és megbízásából a pénzosztást végrehajtó Kisfaludy2030 Zrt. egyáltalán nem volt hajlandó válaszolni a kérdéseinkre, ezért három pert is indítottunk ellene.
Az elsőt a majdnem 18 milliárd forintot szakító, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels, és a szintén a belső körhöz sorolható Appeninn Holding ügyében. A másodikat a Balatoni Kört korábban vezető Laposa Bencéhez köthető borászatok támogatásával kapcsolatban. A harmadikat pedig a felcsúti önkormányzat által behúzott támogatás részleteinek a kiderítése érdekében. A bíróság, első fokon, mindhárom ügyben a javunkra ítélt.
Rogán Antal nem tud hibázni
Első fokon azt a pert is megnyertünk, amit a Hvg.hu-val közösen Rogán Antal kabinetminiszter harmadik apósának a résztulajdonában álló cég európai uniós támogatása részleteinek a kiderítésére kezdeményeztünk. A Ductus Kft. a 2,2 milliárd forintot kitevő agrártámogatás elnyeréséhez szükséges, önmagában is több száz milliós önrészt az egykor a belvárosi polgármesterséget is ellátó Rogán Antal korábbi helyettese által vezetett, állami tulajdonú Budapest Bank adta, hitelbe. A kormány persze nem nyugodott bele, hogy a bíróság döntése értelmében el kellene árulja a cégnek juttatott milliárdos támogatás részleteit, ezért megfellebbezte az első fokú ítéletet.