Az Orbán-rezsim szakaszokra bontott, belső dinamikájának elemzése azt mutatja, hogy a kormányzás eredeti célja és tényleges eredményei között szakadék tátong. A felülről vezérelt, rendszerszintű korrupció és a haveri pénzosztás eltérítette az állami erőforrásokat, amelyek nem a közjót, hanem az oligarchák és a kormányhoz lojális szereplők gazdagodását szolgálták. Így lehetetlenné vált az érdemalapú társadalom megteremtése, ami hosszabb távon aláássa a rendszer legitimációját – állítja közösen írt tanulmányában Győrffy Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) professzora és Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezetője, a BCE külsős adjunktusa. Az írás a Problems of Post-Communism c. rangos (úgynevezett Q1 besorolású) tudományos folyóiratban jelent meg az év elején angol nyelven.
Miközben a hibrid (vagyis a liberális demokráciák és a diktatúrák közötti) rezsimek kialakulásáról, meghatározásáról és jellemzőiről jelentős irodalom áll rendelkezésre, e rendszerek szakaszokra bontott, belső dinamikája eddig kisebb figyelmet kapott a tudományos vizsgálatok során. Győrffy Dóra és Martin József Péter tanulmánya a politikai ciklusok hiánypótló, a hibrid rendszerekre is adaptálható modelljét dolgozta ki. Az Orbán-rezsim is ilyen hibrid rendszernek, autokráciának tekinthető.
A szerzők Magyarország 2010 és 2021 közötti fejlődésének példáján mutatják be, hogy – három választási cikluson keresztül – miként változott a modell négy eleme. Vizsgálták a választások előtti kampányígértekben megjelent ideológiát, a választási folyamatban megmutatkozó „input” legitimációt (vagyis azt, hogy a választások mennyire voltak szabadok és tisztességesek), a kormányzás minőségét, azaz a közjó érvényesülésének és a korrupciónak (a hatalommal való visszaélésnek) az egymáshoz való viszonyát, és végül a gazdasági teljesítményben és a szavazópolgárok ítéletében megmutatkozó „output” legitimációt (lásd az alábbi ábrát).
Győrffy és Martin választási ciklusok szerinti empirikus elemzése feltárta a magyarországi hibrid rendszer belső – az eredetileg megfogalmazott célok és ígéretek, illetve a kormányzás tényleges tapasztalata között feszülő – ellentmondásait. A haverok feltőkésítésének célja, vagyis az új, „nemzeti” tulajdonosi kör „felülről”, lojalitás alapján történő megteremtése ellentétbe került a meritokratikus értékekkel és a piaci mechanizmusokkal. A kormány sokszor – a jogállamiságot aláásva – a korrupciót választotta az érdemalapú, átlátható és normatív pénzosztás és a szabadverseny helyett, ami növekvő korrupcióhoz, végső soron pedig romló kormányzati teljesítményhez vezetett.
A 2010 utáni magyarországi hibrid rezsim gazdasági teljesítménye – a Covid-19 okozta válságig – ellentmondásos volt. Számos mutató, így az egy főre jutó GDP, a foglalkoztatottság vagy az egyensúlyi mutatók jelentősen javultak, miközben a gazdasági szerkezeti problémái (lásd például a tartósan alacsony termelékenységet) továbbra is fennmaradtak. A gazdasági mutatókról áttekintést ad az alábbi táblázat.
Összeségében a kormányzás egyes privilegizált csoportok részérdekeit szolgálta, és ezért célt tévesztett: nem vezetett fenntartható és befogadó, a társadalom széles rétegeinek a felemelkedését biztosító fejlődéshez. A Világbank által mért „kormányzásindikátorok” – egy kivételtől eltekintve – romlottak 2010-hez képest, amint ez az alábbi ábrán látszik.
Az eredetileg kitűzött pozitív ideológiai célokat – így a létfenntartáson túlmutató, erős, a piaci teljesítmény alapján gyarapodó és nem az államból élő, széleskörű középosztály megteremtését – a beáramló jelentős uniós támogatások dacára sem sikerült megvalósítani.
A felvázolt modell azt mutatja, hogy a korrupció rendszerszintűvé válása és az ideológiai „degenerálódás” lefelé tartó spirálja kikezdhette a rendszer legitimációs bázisát. Ezt mutatja, hogy a közvéleménykutatások szerint a kormánypárti szavazók összetétele az alacsonyabb státusz felé mozdult el, vagyis a Fidesz szavazótáborán belül egyre több az alacsonyabb iskolai végzettségű, nem városlakó, idősebb és szegényebb polgár. A szerzők azt állítják, hogy az Orbán-rendszer – mivel legitimációja csökken – hanyatlik, ennek időtávjáról azonban nem bocsátkoznak előrejelzésbe, miként a közelgő választás kimeneteléről sem.
A tanulmány az alábbi linken érhető el (csak előfizetők számára): https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/10758216.2021.2023579?scroll=top&needAccess=true