Havonta közel 150 millió forintot, az első bérleti szerződés 2018-beli megkötése óta bő 10 és fél milliárd forintot keresett a NER egyik főideológusának, Schmidt Máriának az érdekeltségébe tartozó vállalkozás az Agrárminisztérium irodabérlésein, írta meg idén októberben a HVG „A legjobb bérlő az Orbán-kormány” című cikkében a Transparency International (TI) Magyarország által megszerzett dokumentumok alapján. Hogy milyen kalandos utakon, és oknyomozásra hajazó módszerekkel sikerült megszereznünk a bérleti szerződéseket, melyek alapján a Budapest Ingatlan Nyrt. (BIF) elképesztő profitra tehetett szert az Agrárminisztériummal kötött ügyletből, az alábbi bejegyzésben járjuk körül.
A Földművelésügyi Minisztérium, vagyis jelenlegi nevén az Agrárminisztérium székháza a Kossuth tér legrégebben felhúzott épülete. A mindenkori agrárkormányzat 1887 óta hivatalosan ebben a székházban működik. A kormany.hu-n jelenleg is a Kossuth tér 11. szám szerepel az agrártárca elérhetőségeként, holott az épület évek óta bontás, illetve átépítés alatt áll és a minisztérium ténylegesen a Vigadó tér sarkán található irodaházat használja bérleményként.
Az úgynevezett Vigadó Palota Irodaházat a Schmidt Mária érdekeltségébe tartozó Budapesti Ingatlan Nyrt. (BIF) adja bérbe. A Transparency International (TI) Magyarország elhatározta, hogy kideríti ennek a bérleti szerződésnek a részleteit. Kutatómunkánk megkezdésekor azonban mindössze néhány kiindulóadat állt a rendelkezésre. Egyrészt a kormány még 2017-ben döntött az Agrárminisztérium székházának az átfogó rekonstrukciójáról, ami magyar nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy az épületet lebontják és újat építenek a helyére. A munkával 2022-re el kellett volna készülni, ehhez képest a Kossuth téren járva bárki meggyőződhet arról, hogy még csak a bontásnál tartanak.
Ugyanebből a kormányhatározatból azt is tudni lehetett, hogy a kormány a 2019 és 2022 közötti időszakra, vagyis négy évre engedélyezte az agrártárca részére irodahelységek bérlését. A HVG már 2018-ban megírta, hogy az egyebek mellett az állami intézmények elhelyezéséért is felelős Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) a Vigadó Palotát vette bérbe az Agrárminisztériumnak. Több lényeges körülmény azonban teljességgel átláthatatlannak tűnt. Egyrészt a nyilvánosság előtt nem volt ismert az a szerződés, amit a KEF a Vigadó Palota bérbevételére kötött. Másrészt a kormányhatározat értelmében ennek a bérleti szerződésnek már két évvel ezelőtt le kellett járnia, ezért nem volt világos, hogy 2024-ben mi alapján használja az agrártárca a Vigadó Palota épületét.
Az információszabadságban jártas civil szervezetként közérdekűadat-igénylésekkel próbálkoztunk, első körben azonban felsültünk. Ahogyan a HVG-ben is megjelent annak idején, az Agrárminisztérium nem érezte magát illetékesnek a saját elhelyezésére irányuló irodabérleti szerződés ügyében. A bérbeadó BIF Nyrt. még ennél is merészebbet húzott, amikor kijelentette, hogy az információszabadság előírásai annak ellenére nem vonatkoznak rá, hogy ezt a szerződést közpénzből fizetik. A bérbevevőként eljáró KEF sem volt túlzottan segítőkész, bár annyit elárult, hogy a szerződés megkötését sem versenyeztetés, sem közbeszerzési eljárás nem előzte meg.
Hogy a sztori nem halt el már a kezdetek kezdetén, a véletlennek volt köszönhető, hiszen az első kört lefutva úgy tűnt, hogy az illetékesnek vélt szereplők egymásra mutogatása nyomán nem fog sikerülni rájönni valódi adatgazda kilétére, és ezért nincsen kitől kikérni a keresett szerződést. Bár a BIF ellen eljárást kezdeményeztünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság előtt, ezen eljárás csak három hónappal később vezetett eredményre, és amikor a BIF-től megkaptuk a kért dokumentumokat, azok, más forrásból, már rég a birtokunkban voltak.
De mégis, hogy történhetett ez?
A Vigadó Palota bérleti szerződésére irányuló kutatással egy időben vizsgáltuk a kormány által a NER kedvelt cégeitől, egyebek mellett Tiborcz István magántőkealapjainak érdekeltségeitől felvásárolni vállalt óriási irodaberuházások részleteit is. A Csömöri úton épülő leendő NAV-székház, a szintén zuglói Dürer Park, valamint a Kopaszi-gátnál lévő BudaPart együttesen mintegy 600 milliárd forintot érő szerződéseit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) kötötte.
E szerződések nyomait keresve, puszta kíváncsiságból írtuk be az MNV szerződéskeresőjébe a BIF nevét, és meglepetésünkre ezt a találatot kaptuk: „Szerződés tárgya(i): elhelyezési célú bérleti szerződés az Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.-vel 2025. szeptember 30-ig tartó határozott időre a Budapest 24408/4 és 24393/0/A/1 hrsz-ú ingatlanok vonatkozásában (az Agrárminisztérium elhelyezése érdekében). Szerződő fél: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság, Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési nyilvánosan működő Részvénytársaság. Szerződés dátuma: 2021.11.19. Szerződés értéke: 129, 212, 800 HUF”.
Még nagyobb lett a meglepetésünk, amikor a NER-encek ingatlanos cégeinek nagyjából 600 milliárd forintot hajtó előszerződések ügyében perre menő MNV az agrárügyi kormányzat irodabérletére irányuló kérésünkre nyomban átadta a szóban forgó bérleti szerződést, méghozzá annak mellékleteivel együtt.
Ennek a szerződésnek az ismeretében már világos volt, hogy milyen alapon használja az Agrárminisztérium évekkel az erre felhatalmazást adó kormányhatározat lejárta után is a Vigadó Palotában lévő irodákat. Azt is ki tudtuk számolni, hogy a szerződés HVG által megírt sajátosságainak, így például az inflációkövetésnek köszönhetően 2021. novembere és 2024. év vége között kishíján hatmilliárd forintot hagyott az állam csak bérleti díj címén a Schmidt Máriát és gyermekeit busásan gazdagító ingatlanos vállalkozásánál.
Ekkor azonban még nem volt a kezünkben a 2018 és 2021 közötti hároméves időszak szerződése. Azon már meg sem lepődtünk, hogy ezt az iratot is a nemzeti vagyonkezelő szerződéskeresőjében találtuk meg:
Azon sem különösebben csodálkoztunk, hogy az időközben módosított szerződést bérbevevőként jegyző KEF nem volt hajlandó átadni az iratot, szemben az ismét készségesnek mutatkozó MNV-vel. A hiányzó mozaik birtokában a számításokat is be tudtuk fejezni, a HVG-vel egyezően mi is arra jutottunk, hogy 2018. óta bő 10 és fél milliárd forintot költött az állam az adófizetők pénzéből arra, hogy a Kossuth tér helyett a Vigadó tér dunai panorámáját csodálhassák a földművelésügyi tárca dolgozói.
Az, hogy minderre versenyeztetés és közbeszerzési eljárás kiírása nélkül került sor, viszonylag hamar kiderült. Az egyébként rendkívül szűkszavúan kommunikáló KEF válaszából megtudtuk, hogy „az ingatlan bérlése nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá és az állami vagyonra vonatkozó jogszabályok sem írnak elő az ingatlan kiválasztására versenyeztetési kötelezettséget.” A sokkal inkább együttműködő MNV is akként nyilatkozott, hogy az „Agrárminisztérium elhelyezésére irányuló bérleti szerződés megkötése nem esik a Kbt. hatálya alá, vagyis közbeszerzési eljárás lefolytatása nem volt szükséges a szerződés megkötéséhez.” Ez azt jelenti, hogy a Schmidt Mária és gyermeki, Ungár Andrea és Ungár Péter számára 2023-ban több mint 31 milliárd forintos osztalékot termelő BIF Nyrt. versenyeztetés és közbeszerzés nélkül jutott a kimagaslóan profitábilis állami megrendeléshez.
Összegezve tehát akár úgy is érezhetnénk, hogy az állam jobb keze nem tudta, mit csinál a bal: míg a KEF nem volt hajlandó kiadni a bérleti szerződést, meglepő módon az MNV készséges volt, és szinte szó nélkül rendelkezésünkre bocsátotta a szóban forgó dokumentumokat. Az eset mégis arra a közérdekű adatok kezelését hosszú évek óta jellemző egyik problémára világít rá, miszerint az érintett felek valóságos bürokratikus dzsungelt alkotva egymásra mutogatnak, így igyekezve eltitkolni, hogy ki, vagy kik a közpénzből fizetett bizniszekből fakadó adatok tényleges kezelői.
Mégis, az anomáliák ellenére, vagy talán mellett jelen esetben szerencsésnek tudhatjuk magunkat, hiszen a közérdekű adatok közreadásáért oly sokszor indított perek helyett most hozzájutottunk a kérdéses szerződésekhez anélkül, hogy az adófizetőknek kellett volna állniuk a bíróságon vesztes állam perköltségét.
A bejegyzés a Transparency International Secretariat támogatásával, a Global Anti-Corruption Consortium keretében jött létre.