A fiatalok 80%-a azt gondolja, nem éri meg becsületesnek lenni Magyarországon. Az 1000 fős mintán tavaly év végén végzett kutatásnak vannak pozitívabb megállapításai is, mint például, hogy nagyjából ugyanennyi 19 és 26 év közötti fiatal utasítja el a korrupciót.
Mindez a gyakorlatban valószínűleg azt jelenti, hogy ha van rá lehetőség, akkor inkább a tisztességes utat választják, de a pillanatnyi családi érdek úgy kívánja, akkor az "úgyis mindenki ezt teszi" gondolat mögé bújva áthágják a szabályokat.
A vizsgált korosztály befejezte a középiskolát, éppen első éveiket töltik a munkaerőpiacon és lám, máris pontosan tudják, hogy a kerülőutak sokszor versenyelőnyt jelentenek számukra. Hozhatják ezt a tapasztalatot a papa és a mama munkakultúrájából, de az oktatási intézmények rendszere sem mentes mindettől.
Engem épp a bölcsi téma érint, szerencsém van, a kerületben van elég hely. De hallom a történeteket arról, hogy mennyire nem szociális alapon kerülnek önkormányzati bölcsikbe a gyerekek, hanem, ki tudja, milyen rendszer szerint. Ez a homály megmarad aztán később is. Egy barátnőm épp most próbálta beíratni a lányát a körzeti általános iskolába, tizenhetedikként érkezett a beiratkozásra és közölték vele, hogy egyáltalán nem biztos, hogy befér a kislány a kiszemelt két tannyelvű osztályba, mert értse meg, ez egy nagyon bonyolult rendszer. Annyira bonyolult, hogy a körzeten kívül sok mindenki más bekerült abba az osztályba, a helyiek pedig nézhettek másik iskola után. Egy hasonló bejelentés érkezett nemrég a jogsegélyszolgálatunkhoz is. Ott már középiskolai felvételiről volt szó, objektív és ne adj isten nyilvános kritériumoktól teljesen mentes elbírálási rend alapján válogatták a gyerekeket az iskolába, a szülőnek esélye nem volt megtudni, hogy vajon miért utasították el.
A sok ilyen apró homály hamar világos képpé áll össze a gyerek fejében, és mire fiatal felnőtt lesz, megérti, hogy ha nem elég "ügyes", bizony jó eséllyel lemarad. Közben azt is sejtjük, hogy a sok ügyeskedés hosszú távon mindannyiunk lemaradását eredményezi és összességében az ország és a következő generáció jövőjét nehezíti meg. De akkor erre gondolni, amikor épp döntés előtt állunk, nehéz, ha nem része a kultúrának.
Többek között a fenti kutatás eredményei miatt döntöttünk úgy, hogy a TI erősíteni fogja jelenlétét a fiatalok körében. Mert azon túl, hogy igyekszünk megfelelő jogszabályi keretekért lobbizni, célunk, hogy a következő generációk számára ne jelentsen ekkora dilemmát, hogy milyen döntést hoznak.