A hadiipar frissen bejelentett privatizációja során láthatólag verseny nélkül talált az állam vevőt a 4iG személyében, miközben a cég háttere nemcsak, hogy átláthatatlan, de nemzetközi befektetőkben sincs hiány. Mindez sértheti a nemzeti vagyonról szóló rendelkezéseket. A Transparency International Magyarország ezért közérdekű adatigényléssel fordult a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) és az eladásban érintett állami céghez, az N7 Holding Zrt.-hez.
A nemzetgazdasági tárca és a többek között Jászai Gellérthez köthető 4iG-csoport e hét szerdán közleményben jelentette be, hogy a magyar állami hadiipari szereplőket tömörítő N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. előzetes megállapodást írt alá a 4iG-csoport egyik cégével, a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt.-vel. A paktum értelmében a jelenleg az N7 Holdinghoz tartozó kilenc hadipari vállalatban birtokolt állami részesedések többségét a 4iG venné meg, és ezzel a cégek túlnyomórészt magántulajdonba kerülnének. Az érintett társaságok összesített értéke 74,5-82,8 milliárd forintra tehető.
Mindez több szempontból is visszás. Egyrészt a közlemény alapján nem világos, hogy az N7 hadiipari holding piacképes részének értékesítése során miként érvényesül a nemzeti vagyonra vonatkozó azon előírás, miszerint a 25 millió forintot meghaladó értékű nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére lehet. Vagyis nem derül ki, hogy a 4iG kiválasztása nyilvános pályázat útján történt-e, vagy ha nem, akkor miként, milyen kivételnek köszönhetően nyerhette el versenyeztetés nélkül a 4iG-csoport érdekeltsége a felvásárlás jogát.
Másrészt arra sem találtunk utalást, hogy miként ellenőrizték a felvásárlásra kiválasztott vevő, a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. átláthatóságát. Nem derül ki tehát, hogy azonosították-e azokat a természetes személyeket, akik tulajdonolják, irányítják, illetve ellenőrzik a vállalatot, miközben a 4iG kedvezményezettjeinek köre több mint összetettnek nevezhető. A már említett Jászai Gellért mellett ugyanis a cégcsoportban magántőkealapok és külföldi befektetők is érdekeltek.
A 4iG Nyrt. mögött két Magyarországon bejegyzett magántőkealap, az iG COM és az iG Tech Invest Kft.-n keresztül az iG Tech Magántőkelapok rendelkeznek összesen mintegy 40 százalékos tulajdonjoggal. Az alapokról hivatalosan annyit tudni, hogy ezeket Jászai Gellért Alapkezelője, az iKON Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzseli. Valamint kiderült róluk, hogy az iG COM Magántőkealapba az állam összesen 72 milliárd forint értékben invesztált titokban. Az alapok további befektetői azonban sem a nyilvánosság, sem a hatóságok részére nem ismertek a jelenlegi szabályozási hiányosságok miatt, amelyek csak 2026. júniustól kötelezik az érintetteket adatszolgáltatásra.
A vállalatban emellett több külföldi tulajdonos és tanácsadó is helyet kapott: 25 százalékot birtokol a németországi háttérrel működő Rheinmetall AG, és több mint 5 százalékkal rendelkezik – a Bartolomeu ICT Kft.-n keresztül – egy Portugáliában jegyzett magántőkealap: a Luso – Pannon VC – Fundo Europeu de Capital de Risco / Euveca. Ennek az alapnak a befektetői szintén nem ismertek, mindössze annyi tudható, hogy az alapot kezelő cég tulajdonosa az a Pedro Vargas David, akinek apja, Mario David portugál jobboldali politikus a magyar miniszterelnök közvetlen tanácsadója volt.
Ebbe a színes társaságba becsatlakozott két Trump-közeli, amerikai tanácsadó is idén. A 4iG Nyrt. Tanácsadó Testületének egyik új tagja Richard Grenell különleges missziókért felelős elnöki megbízott, aki Trump első ciklusa alatt a nemzeti hírszerzés megbízott igazgatójaként és az Egyesült Államok berlini nagyköveteként is dolgozott. Másikuk, Matt Mower a Fehér Ház volt tanácsadója, Trump első kampányának résztvevője.
Mindez azért is több mint érdekes, mivel a kormányzati kommunikáció azt sulykolja, hogy magyar hátterű cégre bízzák az eddig állami kézben levő hadászati vállalkozásokat. „A hadiipar piacképes részének eladását követően a termelés és az értékesítés továbbra is magyar kézben marad, amely elsődlegesen a magyar érdeket tartja szem előtt” – írja az NGM korábban is idézett közleménye. Szabados Richárd, az NGM államtitkára pedig azt nyilatkozta, hogy elsősorban az döntött a partner mellett, hogy „magyar tulajdonú, van iparági tapasztalata, és az ügylet, bár még sok a nyitott kérdés, sok minden hátravan, de jogilag biztosan szabályos lesz.”
Vagyis az ügylet hátterének indokolása sem teljesen állja meg a helyét, miközben a védelmi kiadások növekvő jelentőségre tesznek szert. Az ágazatban új uniós források nyílnak: az úgynevezett SAFE program keretében több mint 150 milliárd euró áll majd a tagállamok rendelkezésére. Emellett a Magyarországgal szemben folyó túlzottdeficit eljárásban is szerepe lehet a védelmi kiadásoknak, amelyet egy uniós javaslat kiemelne a költségvetési többletkiadások közül. Az új költségvetési rendszer ugyanis lehetővé teszi, hogy a GDP 1,5 százalékáig terjedő ráfordítást eszközöljenek a tagállamok védelemre anélkül, hogy ezzel megsértenék a fiskális fegyelmet.
A Transparency International Magyarország mindezen visszásságok tisztázására közérdekű adatigénylést nyújtott be. Kérdéseinket a nemzetgazdasági tárca mellett az ügyben érintett N7 Holding Zrt.-nek is megküldtük.