A TI Magyarország két év pereskedés után kapta meg a Magyar Államkincstártól a pártok és egyéni jelöltjeik 2018-as kampányköltéseinek tételes elszámolását. A megszerzett adatok nyomán számos, a kamupártok által alkalmazott stratégiát azonosítottunk, amelyek a kampánytámogatás szabálytalan elköltésére utalnak. A beszámolók alapján 410 millió forint kampánytámogatás sorsát követhetjük nyomon. Ment pénz „szakértésre”, „piar kommunikációra”, nemegyszer olyan cégekhez, amik egyébként fémszerkezetek gyártásával foglalkoztak, vagy éppen a pártelnök érdekeltségébe tartoztak. Írásunkból az is kiderül, milyen következményei lettek a gyanús kifizetéseknek.
2020 szeptemberében a Transparency International Magyarországnak hosszú pereskedés után sikerült megszereznie a pártok egyéni jelöltjeinek 2018-as kampányelszámolását a Magyar Államkincstártól. Az alábbiakban az ezekből kirajzolódó legfontosabb tanulságokat ismertetjük, elsősorban a kamupárt-jelenségre fókuszálva.
Posztunkban bemutatjuk, hogy a Transparency International Magyarország és más szervezetek milyen erőfeszítéseket tettek a kamupártok által okozott veszteségek nyilvánossága érdekében. Szólunk arról is, hogy pontosan milyen adatokat sikerült megismernünk a 2020 szeptemberében megnyert pernek köszönhetően, illetve hogy ezek az adatok milyen következtetések levonására adnak lehetőséget.
A poszt második részében azonosítjuk azokat a visszaélésekre utaló mintázatokat, amelyek rendszeresen visszaköszönnek a kamupártok beszámolóiban. Azonosítjuk továbbá az egyes pártok beszámolóiban azokat a pontokat, amelyek a kampánytámogatások szabálytalan felhasználására utalnak. Ezáltal kb. 410 millió forint, az egyéni jelöltek által kamupártoknak átadott kampánytámogatás sorsát tárjuk fel, azonban arra is emlékeztetünk, hogy ez csupán töredéke a kamupártok által 2014-ben és 2018-ban okozott kb. hétmilliárdos kárnak.
Mit sikerült most kideríteni?
A kampányfinanszírozásról szóló törvény értelmében a jelölteknek tételesen el kell számolniuk az Államkincstártól kapott egymillió forintos kampánytámogatással. Ha pedig a jelölt a neki járó egymillió forintot átengedi az őt jelölő pártnak, akkor a pártnak kell a pénzzel tételesen elszámolnia. És itt jön a TI Magyarország a képbe, ezeket az elszámolásokat ugyanis közérdekűadat-igényléssel nyilvánossá lehet tenni. Ezt meg is tettük: a TI Magyarország 2018-ban kikérte az Államkincstártól az egyéni képviselőjelöltek elszámolásait. Az Államkincstár azonban több mint 5 millió forintos – egészen pontosan 5 315 200 forintra rúgó – költségtérítés előre történő megfizetéséhez kötötte a kampányelszámolások kiadását. A fizetési kötelezettség eltörléséért bírósághoz kellett fordulnunk. Jogerősen nyertünk és az Államkincstár, miután másodfokon is elveszítette a pert, végül kiadta az adatokat. Erre azonban 2020 szeptemberéig kellett várnunk, vagyis több mint két éven át pereskedtünk az adatok megszerzéséért.
A 2018-as választásokon elindult kamupártok egyéni jelöltjei által a pártoknak átadott kampánytámogatásról a K-Monitor korábbi adatkérése derítette ki, hogy mintegy 635 millió forint visszafizetése még nem történt meg.
A TI Magyarország által idén ősszel megszerzett adatok ebből a 635 millió forintból 410 millió forintnyi, a kamupártok jelöltjei által a pártjuk részére átadott támogatásnak a sorsáról segítenek teljesebb képet kialakítani.
Mire bukkantunk a megszerzett adatokban?
Habár az egyes elszámolások szabályosságának ellenőrzése nem a TI Magyarország feladata, hiszen ezeket az elszámolásokat a Magyar Államkincstár hivatalból ellenőrzi, mi is kíváncsiak voltunk arra, hogy hogyan tudtak elszámolni a támogatás felhasználásával azok a pártok, amelyek semmilyen látható tevékenységet nem végeztek a 2018-as kampányidőszakban, valamint többnyire előtte és utána sem.
Az alábbiakban először a feltételezhető visszaélések megvalósításához alkalmazott, rendszeresen ismétlődő módszereket ismertetjük. Ezt követően pártok szerinti bontásban néhány olyan körülményt tárgyalunk, amelyek arra utalnak, hogy egyes pártok nem a törvény által megengedett célra, illetve belterjes kapcsolati hálókon keresztül, vagy csak papíron használták fel az állami támogatást. Az esetismertetések összeállításakor a Magyar Államkincstár által kiadott közérdekű adatok mellett nyilvános cégadatbázisokban fellelhető információkra, bírósági döntésekre, valamint a sajtóban megjelent állításokra hagyatkoztunk.
Teljes összeg kiszámlázása egyetlen cégnek
Az általunk megvizsgált elszámolások visszatérő eleme, hogy a pártoknak átadott kampánytámogatást nem többféle kampányszolgáltatás különböző cégektől történő beszerzésére fordítják, hanem egy az egyben odaadják egyetlen cégnek. A támogatás szabályos és valós felhasználása esetén ez a megoldás valószínűtlennek tűnik.
A választási kampány megszervezése számos különböző tevékenységből (pl. grafikai tervezés, nyomtatás, közvélemény-kutatás, rendezvényszervezés, közösségi médiahirdetések, kommunikációs tanácsadás, helyszínbérlés) áll, amelyeket jellemzően nem képes egyazon cég a maga egészében és megfelelő minőségben ellátni. Bár elméletileg ez sem volna teljesen kizárható, de ebben az esetben az egymástól elkülönülő tevékenységekről külön számlát kellene kibocsátani. Megvalósítóként leginkább olyan integrált kommunikációs- és PR-ügynökségek jöhetnének szóba, amelyek egyben nyomdai kapacitással és hirdetési felületekkel is rendelkeznek. Ahogy az elszámolásokból kiderül, nem ilyen beszállítókról van szó.
Irreleváns tevékenységi körrel rendelkező vagy referenciák nélküli beszállító megbízása
Az egyes pártok beszámolóiban szereplő cégek vizsgálata során számos olyan társaság tűnik fel, amelyeknek bejegyzett tevékenységi köre ugyan rendkívül széles, a fémszerkezetek gyártásától akár a programozásig terjed, azonban a kampány szempontjából releváns területen semmilyen referenciát nem tudnak felmutatni.
További árulkodó jel, ha a cég a kampány kezdetéhez közeli időpontban olyan új tevékenységet jegyez be, amivel korábban nem foglalkozott. Szintén gyanúra ad okot, ha egy cég úgy termel jelentős bevételt, hogy semmilyen nyilvános információ nem érhető el róla, például nincs honlapja vagy hivatalos e-mail címe sem, ez ugyanis arra utal, hogy nem a piacon szerzi az ügyfeleit.
Frissen bejegyzett szervezet megbízása
Az előző ponthoz kapcsolódó módszer lényege, hogy a kampánytevékenység elvégzését olyan szervezetre (cégre vagy egyesületre) bízzák, amit éppen a kampány kezdete előtt jegyeznek be. Ebben az esetben természetesen a referenciák értelmezhetetlenek, az viszont árulkodó jel lehet, hogy az adott szervezet hogyan teljesít a kampányt követő pénzügyi években.
Ha például a kampány évében több tízmilliós bevételt produkál, a következő évben pedig nullát, akkor erős a gyanú, hogy a piacra lépést nem a kereslet, hanem az állam által adott kampánypénz megszerzése motiválta. Tovább erősíti a gyanút, ha a szervezet időközben megszűnik vagy kényszertörlésre kerül.
Párthoz kötődő személyek és kapcsolódó vállalkozások megbízása
Bár az előző alpontban ismertetett módszer már meglehetősen kockázatosnak és könnyen azonosíthatónak tűnik, egyes politikai vállalkozók még tovább mennek, és egyenesen saját magukra, rokonaikra vagy valamely általuk tulajdonolt vagy vezetett társaságra bízzák a kampányfeladatok elvégzését.
Természetesen ebben az esetben is érdemes megkülönböztetni, hogy a megbízott társaság munkavégzése egyébként igazolható-e (ebben az esetben csak az összeférhetetlenség gyanúja áll fenn) vagy a kifizetések mögött semmilyen valós teljesítés nem áll. Utóbbi esetben a visszaélés felderítése is sokkalta egyszerűbb, az ilyen cselekmények ezért a rendőrség és az ügyészség érdeklődését is fel kellene keltsék.
Mit tapasztaltunk az egyes kamupártoknál?
Míg a fentiekben absztrakt szinten próbáltuk körüljárni, milyen lehetséges visszásságok merülhetnek fel a kampánytámogatások felhasználása során, az alábbiakban a kamupártok elszámolásában szereplő konkrét példákon keresztül illusztráljuk ezek gyakorlati megvalósulását.
Az itt közölt összesítésnek nem célja, hogy tételesen bemutassa mind a 13, a 2018-as választásokon induló kamupárt kampányköltési szabálytalanságait. Azokat az eseteket dokumentáljuk, amelyekben a nekünk átadott elszámolásokban valamilyen gyanúra okot adó részletet találtunk. Írásunk végén a legfontosabb eredményeket táblázatos formában is összefoglaljuk.
Családok Pártja
A kampánytámogatás teljes összegéről (49 200 672 forint) egy összegben az Acryl World Magyarország Kft. adott ki egyetlen, kézzel írott számlát, amelyen „kampányanyagok elkészítése, terjesztése, marketingtanácsadás, arculattervezés, sajtófigyelés és kommunikációs tanácsadás” szerepelt. A cég annak ellenére tudott felmutatni ilyen szerteágazó szakértelmet, hogy egyetlen bejegyzett tevékenységi köre az „egyéb műanyag termék gyártása”, habár honlapjuk szerint reklámmal és marketinggel is foglalkoznak. Az Összefogás Párt és a Magyarországon Élő, Dolgozó és Tanuló Emberek (Medete) Pártja mellett a Családok Pártja is a büntetőeljárás alatt álló Szepessy Zsolthoz köthető. A jelenleg felszámolás alatt álló Családok Pártja nagy számban adott le halottak nevében ajánlásokat a 2018-as választásokon.
Iránytű Párt
Az Uránusz Holding 2015 Kft. „élelmiszerre és ételosztás”-ra állított ki 35 346 235 forint összegű számlát az Iránytű Pártnak. A 41 egymástól teljesen eltérő tevékenységi körrel rendelkező és jelenleg kényszertörlési eljárás alatt álló cég bevétele az Opten cégnyilvántartás adatai szerint a 2018-at megelőző években több léptékkel maradt el ettől a megbízástól. A 2018-as választásokat megelőzően a cégnek a 2016-os volt a bevételi rekordéve, ekkor 1,1 milliós bevétellel zárták. Ezen kívül a Kötedivám Bt. 4 millió forintot számlázott ki „irodai szolgáltatások” címén. Ennek a cégnek Freisz-Horváth Éva Margit a vezetője, aki a 2014-es választásokon a Szociáldemokrata Párt tagjaként Budapest 18. számú egyéni választókerületében 0,41 százalékot szerzett. Ugyanő 2018-ban a Budapesti 2. számú egyéni választókerületben indult az Iránytű Párt jelöltjeként, amelynek ajánlóíveivel a K-Monitor szerint 15 választókerületben volt probléma.
Kell az Összefogás Párt
Az NGNT Fruit 2013 Kft. hat különböző számlán, de a támogatás teljes összegével (53 299 500 Ft) számolt el a Kell az Összefogás Pártnak. A céget 2020 februárjában hivatalból törölték, így azt már nem tudjuk megállapítani, hogy az engedélyezett tevékenységi körei alapján alkalmasnak volt-e tekinthető a rábízott feladatok ellátására. A cég gyaníthatóan romániai hátterű vezetője eltiltás hatálya alatt áll. Dorul-Florentin Bodea neve korábban is felmerült a sajtóban céges trükközések kapcsán.
Tenni Akarás Mozgalom
A Tenni Akarás Mozgalom programjában kiemelt célként fogalmazta meg a korrupció teljes felszámolását, a korrupt politikusok büntetőjogi felelősségre vonását, valamint az elszámoltathatóság és az átláthatóság erősítését. Ehhez képest összesen 173 millió forintot utalt át kampánytevékenység folytatására az időközben kényszertörlési eljárás alá vont, a kampánytevékenységre irányuló vállalkozási szerződés megkötésekor fémszerkezetek gyártásával foglalkozó ABLAK-Konstrum Kft.-nek. A cég a pártnak nyújtott szolgáltatásairól, rendezvényszervezési tevékenység címén, az egyes szolgáltatások ellenértékét külön fel nem tüntető egységes számlát állított ki. Az elvégzett tevékenységek között a sokatmondó “PIAR kommunikáció” (helyesen PR kommunikáció) is szerepel.
Összefogás Párt
A 2018-as választási kampányra vonatkozó állami kampánytámogatás felvételekor az Összefogás Párt elnökével, Szepessy Zsolttal szemben befolyással üzérkedés és számvitel rendjének megsértése miatt folyt eljárás. Habár képviselőjelöltté válásakor mentelmi jogot szerzett, azt a Nemzeti Választási Bizottság a bíróság indítványára felfüggesztette. A párt a 2018-as országgyűlési választási kampányban annak ellenére jutott hozzá 373 millió forint kampánytámogatáshoz, hogy annak igénylésekor még a 2014-es választások alkalmával kapott 300 millió forinttal sem tudott elszámolni. A 2014-ben felvett, ám vissza nem fizetett kampánytámogatás ügyében Szepessy Zsolt pártelnököt, volt monoki polgármestert 2018 decemberében nem jogerősen másfélévi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
A párt a legutóbbi választások alkalmával a fémszerkezetek gyártásával foglalkozó Zuxon Web Solutions Kft.-t bízta meg kampánya lebonyolításával. A megbízott cégnek bár honlapja nincs, nettó árbevétele a korábbi 16 millió forintról az országgyűlési választás évében váratlanul közel 700 millió forintra ugrott; ebből 61,5 millió forintot egy tételben az Összefogás Pártnak számlázott ki. A Zuxon Web Solutions Kft. a nyilvántartott adatok alapján rendezvényszervezéssel egyáltalán nem, ám jóformán minden mással foglalkozik; így a főtevékenységeként feltüntetett üvegezésen, festésen, fémszerkezetek gyártásán kívül egyebek mellett takarítással, vakolással, programozással, valamint gépjármű kereskedelemmel is. Ezen kívül arra is jutott ideje a vállalatnak, hogy 100 millió forintot meghaladó adótartozást halmozzon fel. Szepessy Zsolt az Összefogás Pártot a választások után kevesebb mint három hónappal feloszlatta.
Medete Párt
A 2015-ben alakult majd 2018-ban feloszlatott Medete Párt (Magyarországon Élő, Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja) legutóbbi kampánya során az országos lista után felvett mintegy 150 millió forintból, illetve az egyéni jelöltek párt javára történő lemondásaiból összejött 41 millió forintból gazdálkodhatott. Az összesen 193 millió forint állami támogatásból 162,5 millió forintot (ez a párt összes állami támogatásának a 84 százalékát tette ki) átutalt az Antares Product Kft.-nek. A honlappal nem rendelkező, hivatalos elérhetőségként freemail-es címet feltüntető, az ukrajnai címmel nyilvántartott Bohush Herhei által tulajdonolt cég számtalan egymástól merőben eltérő tevékenység végzésére jogosult. Az Antares egyébként a Medete Párt elszámolásában szereplő 79 számla közül 34-et fogadott be. A fennmaradó 45 számlát számos teljesen ismeretlen és eltérő profilú (pl. lakó- és nem lakóépületek építésével foglalkozó) cég állította ki, egyebek mellett piackutatási és közvélemény-kutatási szolgáltatásról. Ez annak fényében különös igazán, hogy a párt jelöltjeinek elmondása alapján egyáltalán nem is állt szándékukban kampánytevékenységet folytatni, így a papíron megrendelt közvélemény-kutatásoknak sem vehették sok hasznát.
Szegény Emberek Magyarországáért Párt
A Szegény Emberek Magyarországáért Párt(SZEM Párt) a teljes kampánytevékenység lefolytatásával a választások előtt pár hónappal megalakuló, honlap nélkül működő Fiatalokért 2020 Egyesületet bízta meg, melynek elnöke egyben a SZEM Párt alelnöki pozícióját is betöltő Kovács Szabolcs. Az egyesület összesen 41 darab, egyenként 1 millió 25 ezer forintról kiállított számlát bocsátott ki „kampánytevékenység” címen, így a párt által elszámolt 42 millió forintnyi támogatás teljes egészében hozzájuk került. Az egyesület jelenleg is létezik, azonban a SZEM Párt jelenleg felszámolás alatt áll. További érdekesség, hogy az egyesület a 2017. decemberi bejegyzése óta egyetlen beszámolót sem tett közzé, ezért még csak kísérletet sem tudunk tenni annak megvizsgálására, hogy a 2018-ban elért 42 millió forintos bevételt miként szerepeltette a mérlegében, illetve azzal szembe állítva miféle kiadásokról adott számot. Az egyesülettel szemben a beszámolási kötelezettség elmulasztása miatt törvényességi felügyeleti eljárásnak lenne helye, amit a bíróságnak kellett volna megindítania.
EU.ROM. Párt
Az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt az újonnan megalakuló Kethane-Együtt Egyesületet bízta meg kampányuk teljes megszervezésével. A párt az egyesülettel annak megalapítása után nyomban vállalkozási szerződést kötött, majd az egyéni képviselők után felvett állami támogatás teljes összegét átutalta számlájukra. Azt, hogy az egyesület a párttól kapott 34 millió forintot a rendezvényszervezési tevékenységen belül milyen további szolgáltatásokra költötte el, egyik számlán sem került feltüntetésre. A párt összesen több mint 400 oldalas elszámolásához több mint 150 fotót is csatolt, amelyeken azonosíthatatlan emberek láthatóak különböző magán- és szakmainak tűnő rendezvényeken. A párt jelenleg kényszer-végelszámolási eljárás alatt áll.
Magyarországi Cigány Párt
Az EU.ROM Párt kampányköltései kapcsán megismert Kethane-Együtt Egyesület a Magyarországi Cigány Párttól is kapott „rendezvényszervezés” címén megbízást, igaz jóval kisebb összegért, mindössze 3 millió forintért. Szintén feltűnő a Magyarországi Cigány Párt elszámolásában, hogy számos egyesületnek, cégnek és magánszemélynek fizettek ki tanácsadói díjakat, több esetben „szakértés” címen. A „szakértésért” és tanácsadásért kifizetett teljes összeg meghaladja a 10 millió forintot. A megbízottak között szerepel az azonos címre bejegyzett, és egyaránt Balogh Artúr által vezetett Roma Tagozat és a Roma Munkaadók – Munkavállalók Szövetsége nevű egyesület, valamint egy Highway Creation Kft. nevű, jelenleg kényszertörlés alatt álló cég is, amelynek nevével összhangban fő tevékenysége az út- és vasútépítés volt, habár biotechnológiai kutatás-fejlesztéssel és előadóművészettel is foglalkozott. Utóbbi cég 2017-es alapítása után 2018-ban háromszorosára növelte bevételét, de így is negatív eredménnyel zárta az évet. A Magyarországi Cigány Párt felszámolás alatt áll.
Rend és Elszámoltatás Párt
A Rend és Elszámoltatás Párt a teljes kampánytámogatás 99%-át, több mint 25 millió forintot egy Online Marketing Hálózat nevű szervezetnek folyósította „a választási kampányhoz online közösségi médiafelületek biztosítása és menedzselése” címen. Utóbbi szervezet érdekessége, hogy habár létesítő okirata 2017-es keltezésű, bírósági bejegyzésére csak a választások után, 2018 júliusában került sor. Az egyesületet ráadásul pártként jegyezték be, elnöke, Sutáné Vígh Léna a Seres Mária Szövetségesei (SMS) Párt jelöltjeként indult a 2014-es országgyűlési választáson. A Rend és Elszámoltatás Párt az elszámoláshoz csatolt teljesítési igazolás szerint a 25 millió forintból az épp bejegyzés alatt álló Online Marketing Hálózat egyesület több külső Facebook-oldalt „adott bérbe” és menedzselt, pl. olyanokat, mint a „Halálbüntetést?” és a „Minden ami poén” (sic!) című oldalakat. A többi kifizetés a Facebook felé irányult, ahol több alkalommal is vásároltak hirdetést az „Állítsuk vissza a HALÁLBÜNTETÉST!!” című posztjuknak. Azt nem tudtuk megállapítani, hogy az Online Marketing Hálózat egyesület valóban erre, vagy netán valamely egyéb célra használta-e fel a Rend és Elszámoltatás Párttól kapott pénzt, ez az egyesület ugyanis semmilyen beszámolót nem adott le, ezért, akárcsak a Szegény Emberek Magyarországáért Párt esetében, a bíróságnak a beszámolási kötelezettség elmulasztása miatt törvényességi felügyeleti eljárás kellene indítania.
Gyanús jelenségek a kamupártok egyéni jelöltektől átvett támogatásainak elszámolásaiban – összefoglaló táblázat
Ez a blogposzt a Transparency International Magyarország azonos című elemzésének kivonata. A teljes írás az alábbi címen olvasható.
Írta Ligeti Miklós és Mikola Bálint, a Transparency International Magyarország munkatársai, Horváth Csenge és Márai Nóra, a Transparency International Magyarország önkéntesei segítségével