A Transparency International Magyarország 2020-ban is sokat tett a közérdekű adatok nyilvánosságáért. Az állami szervek és a többi közpénzből gazdálkodó intézmény továbbra is azt szeretné, hogy titokban maradjanak a kényes információk. Mi meg azt szeretnénk, hogy ez a számításuk ne jöjjön be. Ebben szerencsére 92 nagylelkű támogató is segítségünkre volt, akik a közösségi adománygyűjtő kampányunk keretében támogattak minket és ezzel lehetővé tették, hogy egy éven belül 5 újabb pert indítsunk a hatalom által eltitkolni kívánt közérdekű adatok megismerése érdekében. A vállalt ötből négy ügyben már léptünk és ezek közül egy esetben már pert is indítottunk. Az alábbiakban ezekből és az információszabadság terén 2020-ban elért további fontosabb eredményeinkből adunk ízelítőt.
Elsőként lássuk a számokat:
- 2020-ban tíz ügyben nyújtottunk be közérdekűadat-igénylést.
- Három esetben az adatkezelő megfelelő választ adott, ezért nem kellett bírósághoz fordulnunk.
- A fennmaradó hét ügyben a Transparency International Magyarország pert indított.
- Három pert első fokon megnyertünk, a többi ügyben még nem született döntés.
- A korábbi években közérdekű adatok megismeréséért indított perek közül 2020-ban jogerősen nyertünk négy ügyben, további három ügyben pedig még folyik a bíróság eljárása.
Kezdjük talán a sor végén, vagyis a korábbi években kezdeményezett, de 2020-ban megnyert perekkel.
Visszatérő alpereseink egyike, az Emberi Erőforrás Minisztériuma ismét az ún. „Tao.-pénzekkel”, vagyis a látvány-csapatsport szervezetekhez átirányított adóbevételekkel kapcsolatban veszített pert. Ezúttal a Tao.-pénzek felhasználásának az ellenőrzésére vonatkozó adatokra voltunk kíváncsiak.
Érthetetlen módon az EMMI a Kúria döntése ellenére nem hajlandó kiadni a Tao.-pénzek szabálytalansági eljárásainak adatait, ezért kénytelenek leszünk végrehajtási eljárást kezdeményezni és büntetőfeljelentést is teszünk a minisztérium ellen.
Az EMMI-nél is rosszabb évet zárt a másik kedvenc alperesünk, a Magyar Államkincstár, akivel szemben a Transparency International Magyarország 2020-ban két fontos pert is végleg megnyert. Az Államkincstár nyáron azt volt kénytelen közzétenni, hogy mi lett a sorsa a korábban a korrupciós bűncselekményekkel vádolt Simonka György érdekkörébe tartozó egyik cégben ragadt milliárdos összegű állami támogatásnak.
Kiderült, hogy az Államkincstár késlekedett a behajtással, ezért az adófizetők keresztet vethetnek a pénzükre.
Ősszel pedig a 2018-as parlamenti választásokon indult egyéni képviselőjelöltek kampányköltéseiről készült elszámolásokat kellett átadják. Mint ismeretes, a Transparency International Magyarország feldolgozta az így megszerzett adatokat. Jelentésünkben rámutattunk, hogy a kamupártok legalább 410 millió forint közpénzt nyúltak le, ami szerintünk költségvetési csalást is megvalósított. Annak érdekében, hogy a feltételezett bűncselekmény ne maradjon büntetlenül, feljelentést tettünk, és ez alapján a NAV nyomozást rendelt el.
Térjünk is át a Transparency International Magyarország által 2020-ban megindított perekre. Az Államkincstárt továbbra sem hagytuk nyugodni, szeretnénk ugyanis tisztázni, hogy Simonka György miért és milyen eredménnyel kezdeményezte két jogszabály módosítását.
Vajon tényleg a közjó érdekében cselekedett, vagy inkább az hajtotta, hogy az érdekkörébe tartozó szervezetek kibújhassanak a szabálytalanul felhasznált állami támogatás visszafizetésének a kötelezettsége alól?
Ezért megkérdeztük a Magyar Államkincstárt, hogy a Simonka György nevéhez köthető jogszabályi könnyítések hatására kik mentesültek a visszafizetési kötelezettség alól. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az állam összesen mennyi közpénzről mondott így le. Az államkincstár titkolja a választ, ezért pert indítottunk, a bíróság azonban még nem döntött az ügyben.
A Tao.-pénzek terén 2020-ban sem hagytunk fel az aktivitással. Ha a közpénzek elnyerése sportág lenne, a bajnokságot biztosan a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány nyerné.
Az ország messze leggazdagabb sportcsapata pár nappal a koronavírus-járvány első hulláma előtt 3,3 milliárd forint extratámogatást zsebelt be cégektől. Mindezt azért, hogy mégse kelljen saját forrásból kifizetnie a Tao.-támogatás segítségével megvalósuló építkezéseinek korábban vállalt 30 százalékos önrészét.
Az MLSZ-től annak közlését kértük, hogy mégis miféle szempontok alapján hagyta jóvá a felcsúti labdarugóbirodalom beruházásai önrészét kiváltó extratámogatást. A pert megnyertük és az MLSZ kiadta az adatokat, amelyek feldolgozása folyamatban van.
A Transparency International Magyarországgal szemben a bíróságon már oly sokszor alulmaradó Magyar Nemzeti Bankot 2020-ban a G7.hu portállal közösen pereltük be. A jegybank ezúttal azt nem volt hajlandó elárulni, hogy milyen szempontok szerint választották ki a Növekedési Kötvényprogramban résztvevő vállalatokat.
A jegybank e program keretében összesen 750 milliárd forintot költ vállalati kötvények vásárlására, és eddig mintegy 50 cég papírjait jegyezték le. A bíróság elsőfokú döntése értelmében a jegybank el kell árulja, hogy mely vállalatok jelentkeztek erre a programra. Ha megismerhetjük az adatokat, ki fog derülni, hogy a jegybank vajon haveri alapon válogat-e a programra jelentkező cégek között.
Első fokon azt a pert is megnyertük, amelyet a Pénzügyminisztérium ellen annak tisztázása érdekében indítottunk, hogy miként ellenőrizték a Pusztaottlakán (ez Simonka György fatornyos hazája) megvalósítandó európai uniós beruházásokat.
A Kína pénzügyi részvételével megvalósuló, összesen 750 milliárd forintot kostáló Budapest-Belgrád vasútvonal beruházás sem hagy minket nyugodni. Azt tudjuk, hogy Mészáros Lőrinc, a közpénzes megbízások elnyerésének szupernehézsúlyú bajnoka ezzel a projekttel is jól jár.
Mi a projekt 5 millió forint feletti értékű szerződéseit elnyerő magyar alvállakozókra, valamint arra vagyunk kíváncsiak, hogy ezen alvállalkozók a projekt hány százalékáért lesznek felelősek, és mekkora értékben részesülnek a beszerzésből. Mivel nem kaptunk választ a HVG-vel közösen előterjesztett kérdéseinkre, pert indítottunk, amely most a bíróság döntésére vár.
Izgalmas ügyünk volt a szatmári Géberjénben 60 millió forint összegű európai uniós támogatásból megvalósult turisztikai fejlesztés. Az történt, hogy a térség fideszes parlamenti képviselőjének, Kovács Sándornak a résztulajdonában álló telken közpénzből épült panzió.
Mivel a törvény értelmében az épület azé, akinek a telkén épül, a kormánypárti honatya gyakorlatilag közpénzből jutott az értékes házingatlanhoz.
A 24.hu által feltárt ügyben az érintettek a Transparency International Magyarország adatkérésére adott válaszukban elismerték a történteket. További érdekesség, hogy az ügyben időközben nyomozás is indult.
A másik per nélküli győzelmet a közérdekűadat-igénylések megválaszolására rendelkezésre álló 15+15 napos határidő háromszorosára emelése ügyében arattuk, igaz, csak ideilegesen. Történt, hogy a kormány a koronavírus járvány tavaszi első hulláma idején azzal az ürüggyel lépte meg a határidőhosszabbítást, hogy úgymond elárasztották a kórházakat az adatkérések. Márpedig a kórházaknak nem az a dolga, hogy közérdekű adatok iránti kérelmekkel bíbelődjenek. A Transparency International Magyarország nem volt rest, és az álságosnak tűnő ürügy valóságtartalmának ellenőrzése érdekében felvilágosítást kértünk a kancelláriaminisztertől.
Meglepetésünkre elismerték, hogy fogalmuk sincs arról, valójában hány közérdekűadat-igénylés érkezett kórházakhoz, vagyis az önkényesen bevezetett korlátozás egyszersmind légből kapott is volt.
A TI Magyarország meggyőződése szerint ez az intézkedés ellentétes az Alaptörvénnyel, ám az Alkotmánybíróság ezt másként gondolta. A kormány ugyan a járvány első hullámának lecsengését követően visszavonta ezt a szabályt, ám amint elérkezett a járvány újabb hulláma, ismét 45 napra emelte a közérdekűadat-igénylések megválaszolásának határidejét.
A botrányosan túlárazott lélegeztetőgép vásárlások részleteinek kiderítése érdekében is tettünk lépéseket. A külügyi tárcához címzett adatkérésünk sorsáról egyelőre még nem tudunk beszámolni, ugyanis egyelőre csak annyit tudunk, hogy a Szijjártó Péter vezette minisztériumnak legalább 45 napra lesz szüksége a kiadni kért szerződések előkerítéséhez. A kormány tehát azon frissiben élt is a nyilvánosság újabb korlátozásának maga teremtette lehetőségével.
Zárásként pedig álljon itt Trócsányi László egykori igazságügy-miniszter esete, aki összeférhetetlenségi botránya miatt nem nyerte el a Magyarországot megillető európai uniós biztosi állást. Történt ugyanis, hogy miniszteri megbízatásának lejártakor Trócsányi László 2,5 millió forintot vett fel a miniszteri időszakában felhalmozott, ki nem vett szabadságának pénzben történő megváltásaként. Csakhogy a törvények ezt nem engedik meg az állami vezetőknek. Az ügyben a Transparency International Magyarország felvilágosítást kért. Bár az igazságügyi tárca kitérő választ adott, Trócsányi László ex-miniszter néhány nappal a TI Magyarország adatkérést követően bejelentette, hogy visszafizeti a jogosulatlanul felvett összeget.
A szerző Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója