A Közös értékeink és a Stronger Roots projektünk keretében korrupciós túrát szerveztünk, amelyen azt igyekeztünk bemutatni, mennyire hasznosulnak jól Magyarországon az Európai Unió által biztosított támogatások. A vírushelyzetre való tekintettel a tervezett korrupciós túrát online, a Zoomon keresztül tartottuk meg Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő segítségével április 14-én.
Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással páratlan történelmi lehetőséghez jutott: nemcsak egy értékközösségnek vált részesévé, hanem egyben az éves GDP 4-5 százalékát kitévő kohéziós támogatások lehívására is jogosultságot szerzett. Habár ezek a támogatások kétségtelenül hozzájárultak a magyar gazdaság fejlődéséhez, valamint az itt élők életszínvonalának növekedéséhez, a támogatások felhasználásának hatékonysága sok esetben kétségbe vonható. Az egyedi ügyeken túl az is ezt jelzi, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2015-2019 közötti időszakra nézve Magyarországon javasolta a legnagyobb mértékű pénzügyi korrekciót.
Éppen ezért a Közös értékeink és a Stronger Roots projektünk legutóbbi eseménye keretében azt a kérdést jártuk körül, hogy Magyarország mennyire sáfárkodott jól a gazdasági felzárkózást szolgáló támogatásokkal, közelebb került-e a vágyott nyugati életszínvonalhoz, vagy legalább sikerült-e lépést tartania a régiós versenytársak fejlődésével? Erről beszélt Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója is nyitóbeszédében (melyet korábban, ebben a posztban publikáltunk), valamint az eseményen előadó Hadházy Ákos független parlamenti képviselő is.
Utazás a „pusztapolip” csápjai körül
Kisvaszar, Pusztaottlaka, Kétpó, Ludas, Nyírbogdán, Tófalu. Többek között ezekről a településekről hozott példákat Hadházy Ákos az uniós támogatások elherdálásáról szóló előadásában. A fenti esetekben számos, korrupciós ügyre lelt, ahol egészen elképesztő módon herdálták el az európai uniós támogatásokat. „Pusztapolip”: így nevezte Hadházy Ákos azt a rendszert, ami kialakult az uniós támogatások eltűntetésére.
Az alábbiakban a független parlamenti képviselő előadásában elhangzott legérdekesebb eseteket elevenítjük fel.
Kisvaszar volt az első virtuális helyszín, ahol egy roma család kereste meg a képviselőt. Európai uniós pénzből újították volna fel az ő és további családok házát. Felszereltek egy táblát a házra, jelezvén, hogy a projekt elindult, majd a pénz eltűnt, anélkül, hogy a felújítás egyáltalán elkezdődött volna – jelezte beszámolójában Hadházy Ákos. A képviselő elmondása szerint több család nem vállalta névvel az interjút, hiszen tartottak a retorziótól. 200 milliós projektekről van szó, elvileg a faluban építenének új házakat felszámolva ezeket a telepeket. Ezzel párhuzamosan még kapnak további 200 millió forintot a projekt keretében – idézte fel a képviselő. A szegregátumokban tanfolyamokra is elnyertek pályázati összeget, összesen 240 millió forintot. Hadházy Ákos elmondása szerint elterjedt módszer, hogy jellemzően budapesti cégeket bíztak meg ezeknek a tanfolyamoknak a lebonyolításával, akik a pénzt felveszik, a résztvevőknek azonban be sem kell járniuk a foglalkozásokra.
“A rendszert tartják fenn ezek az európai uniós pénzek”
– összegezte tapasztalatait a képviselő az online eseményen.
A következő helyszín Kétpó volt, itt Boldog István a volt polgármester, jelenleg is országgyűlési képviselő (a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt tavaly decemberben emelt vádat Boldog István és nyolc társa ellen; a képviselő mentelmi jogát április 6-án függesztette fel az országgyűlés). Nagy-magyarországi emlékparkot hoztak létre 130 milliós támogatás felhasználásával – jurtákat, pár faragványt és egy vécét építettek a pénzből – foglalta össze az eredményt Hadházy Ákos, hozzátéve: a kistelepülések úgynevezett TOP-os pénzeket kaphatnak fejlesztésekre, ezek nélkül gyakorlatilag semmit nem tudnának fejleszteni. Ludason piacot hoztak létre 25 millió forintos támogatásból – mutatta be a képviselő előadásában. A pénzből felépítettek 4 darab fabódét, és egy konténer vécét, továbbá díszburkolatot raktak le. Ebben a választókörzetben több tucat piacot csináltak erre a példára felhúzva, a kivitelezést jellemzően budapesti cégekre bízva – ismertette Hadházy Ákos.
Tófalu a következő helyszín, amit bemutatott a képviselő. Ebben az esetben Süli Balázs, a paksi beruházásért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János fiának tehenészetéről volt szó, amiről korábban az Átlátszó írta meg, hogy több jogcímen is kaptak összesen 738 millió forintos uniós támogatást. Hadházy Ákos a tavalyi évben jelezte, hogy az OLAF-hoz kíván fordulni az ügyben.
Közeledünk Budapesthez, Mendén vagyunk, 10 kilométerre Budapesttől. A mendei polgármesternek három dohánybolt van a nevén, ezen felül a polgármester és családja elnyert 150 millió forintnyi uniós támogatást vidékfejlesztésre – mutatta be előadásában Hadházy Ákos. A képviselő elmondása szerint a polgármester családja a vidékfejlesztési programból falusi vendégházat és vágóhidat építhetett, azonban az apartmanház szobáit a piaci ár sokszorosáért, egy személyre 80 ezer forintért hirdetik egy éjszakára az egyik szálláskereső oldalon. Hadházy Ákos azt feltételezi, hogy talán szándékosan akarják távol tartani a vendégeket, és valójában más céllal hasznosítják az épületet, amelyet azonban három évig szállásként kell üzemeltetni a támogatás fejében.
Az „utazás” végén a nézők tehettek fel kérdéseket a képviselőnek. Többek között arról is kérdezték őt, hogy milyen eredménnyel, következménnyel járnak az általa feltárt esetek, illetve volt-e olyan tapasztalata is, ahol pozitívan csalódott, és jó példákat talált az uniós pénzek felhasználására. Sajnos, az utóbbira nem talált példát, nem tudott olyan beruházást felmutatni, ami túlárazás nélkül megvalósult volna. Előbbi kérdésre az a válasz érkezett, hogy papíron egyik feljelentésének sem lett olyan következménye, hogy bíróság elé került volna a vádlott.
A fenti összegzésben bemutatott eseteken kívül a virtuális túrán többek között Pusztaottlakára, a Simonka Györgyhöz és társaihoz köthető európai uniós támogatásokkal kapcsolatos feltételezett visszaélések központjába, valamint Nyírbogdányba is eljutottunk. Reméljük, hogy legközelebb már sikerül élőben is bejárni közösen ezeket az ikonikus helyszíneket!
A poszt szerzője Gonda Bettina, a Transparency International Magyarország gyakornoka