Három független szakmai civil szervezet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International (TI) Magyarország közösen jegyzett állásfoglalásukban elemzik a magyar kormány eddigi, a jogállamiság helyreállítására és a rendszerszintű korrupció visszaszorítására az Európai Unió felé tett vállalásait. A magyar fél eddig tett ígéretei a civil szervezetek szerint nem elegendőek a kifogásolt területeken szükséges valódi lépések megtételéhez. A három civil szervezet ezért a közös elemzésben konkrét javaslatokat is megfogalmazott.
A K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság és a TI Magyarország három, általuk közösen jegyzett dokumentumban fogalmazta meg aggályait azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet nem pusztán a magyar kormány által a jogállamiság helyreállítása és a korrupció visszaszorítása érdekében tett ellentmondásos ígéretekre, hanem a Magyarországon zajló azon folyamatokra, melyek jelenleg is a legalapvetőbb demokratikus és jogállami értékeket veszélyeztetik. Az elmúlt hónapok vonatkozó döntéseit időrendben ismertető összegzésben ismertettük mindazokat a jogállamiság és a korrupciós kockázatok szempontjából jelentős döntéseket, amelyeket a Magyarországgal szemben kezdeményezett jogállamisági mechanizmus elindulását követően hozott a kormány. Így egyebek mellett ismertetjük az Alaptörvény 10. módosítását, valamint a „háborús veszélyhelyzet” miatt továbbra is fenntartott rendeleti kormányzás rendszerét.
A kormányzat a jogállamisági mechanizmus tavaszi megindítását követően és figyelembe véve azt, hogy elviekben 2022 novemberében lejár a Covid-járvány okozta gazdasági károk enyhítésére létrehozott helyreállítási alap (Recovery and Resilience Facility – RRF) forrásaira leadott tagállami tervek elfogadási határideje, konkrét vállalásokat tett az Európai Bizottság felé. Így a nyár folyamán kiderült: a kabinet nemcsak a 2014-ben megszüntetett Antikorrupciós Kerekasztalt élesztené újra, hanem Varga Judit igazságügy-miniszter két konkrét törvényjavaslatot is benyújtott a parlamentnek. A javaslatok alapján a kormány lehetőséget teremtene az ügyészség által elkaszált korrupciós ügyek felülvizsgálatára, valamint módosítaná a törvényileg egyébként eddig is kötelező, de az elmúlt bő egy évtizedben semmibe vett, a törvényalkotást megelőző társadalmi egyeztetés intézményét. Tegyük hozzá: mindezt úgy, hogy a törvényjavaslatokról semmilyen előzetes egyeztetés nem zajlott.
Az Antikorrupciós Kerekasztal felállításának terve azóta már kútba is esett, miután a kormány szeptember elején újabb határozatot adott ki, amiben már egy új antikorrupciós hivatal, valamint a nyár elején elhatározottnál a civileknek nagyobb szerepet szánó korrupcióellenes munkacsoport őszi-téli felállítását irányozta elő (az Antikorrupciós Kerekasztalnak ugyanis a nyári elképzelések alapján már szeptemberben meg kellett volna kezdeni a munkát).
A három civil szervezet szerint a kabinet szeptember elején bejelentett újabb ígéretei nem kellően határozottak, miután mind az antikorrupciós hivatal, mind a korrupcióellenes munkacsoport felállításáról csupán egy kormányhatározat rendelkezik, melyet a kormány bármikor megváltoztathat, vagy akár vissza is vonhat. Láttuk, hogy a nyár elején kiadott első korrupcióellenes kormányhatározat is erre a sorsra jutott. Emellett állásfoglalásunkban kiemeljük: ezen döntések meghozatalát sem előzte meg szakmai egyeztetés, valamint a kormányhatározatban megszabott határidők alapján úgy véljük, amennyiben ténylegesen feláll az említett testület és az új hivatal, abban az esetben sem számíthatunk ezekről érdemi társadalmi konzultációra.
Szakmai véleményünk szerint az újonnan felállítandó integritási hatóság létrehozása nem hoz megoldást. Inkább a már eddigi is létező, a korrupció visszaszorítására is hivatott állami szervek kudarcos működésének beismeréséről van szó. Ugyanis sem az adóhatóság, sem az ügyészség, sem az Állami Számvevőszék, sem a Gazdasági Versenyhivatal nem élt az elmúlt évtizedben a számukra törvényileg garantált jogkörökkel, és egy-két kivételtől eltekintve elmulasztották még a nyilvánvaló korrupciós ügyek kivizsgálását is. Ennek tükrében erősen kétséges, hogy az újonnan létrehozandó antikorrupciós hatóság valóban el tudná látni a feladatait.
Miután nem tartjuk elegendőek a kormányzat által tett vállalásokat, a következő főbb ajánlásokat fogalmazzuk meg:
Független állami hatóságokat! – Ténylegesen biztosítsa a kormány a tőle papíron független állami szervek hatékony fellépését a rendszerszintű korrupcióval szemben, valamint hozzon olyan jogszabályi változásokat, melyek valóban garantálják, hogy egykori vagy jelenlegi pártpolitikusok ne kerülhessenek független állami intézmények élére. Emellett jogszabályilag is biztosítsa a törvényhozó az állami szervekhez, például az Állami Számvevőszékhez vagy az ügyészséghez való felülvizsgálati kérelmek benyújtásának és a vonatkozó tényleges eljárások megindításának lehetőségét.
Egyben felhívjuk a törvényhozót, hogy vizsgálja felül a Közbeszerzési Hatóság és a Közbeszerzési Döntőbizottság működését és ellenőrzési gyakorlatát.
Független ügyészséget! – A kormány, figyelembe véve az Európa Tanács berkein belül működő Korrupcióellenes Államok Csoportjának (GRECO), valamint a Velencei Bizottságnak az ajánlásait, illetve az Európai Unió már harmadik alkalommal összeállított jogállamisági jelentésében foglaltakat, eszközöljön tényleges jogszabályi változásokat az ügyészség független működésének megerősítése érdekében.
Átlátható vagyonnyilatkozati rendszert! – A kétharmados parlamenti többség 2022 nyarán hozott döntést arról, hogy még a korábbi, sokat kritizált rendszernél is jóval lazább vagyonnyilatkozati rendszert vezet be. A parlamenti vitában cinikus módon elhangzott a kormányoldalról: „meghajolnak az Európai Parlamentből diktált magas jogállami feltételeknek”. Ajánlásunk és korábbi állásfoglalásaink alapján azonban egy valóban ellenőrizhető és számonkérhető vagyonnyilatkozati rendszer kialakítására van szükség.
Csatlakozás az Európai Ügyészséghez! – Ahogy fentebb is jeleztük, álláspontunk szerint az idén ősszel létrehozandó antikorrupciós hivatal nem, vagy csak igen korlátozottan lesz képes ellátni a feladatát. Valós megoldást hazánk az Európai Ügyészséghez csatlakozása jelentene.
Független bíróságokat! – Az ajánlásokat megfogalmazó civil szervezetek szerint a korrupció visszaszorítása és a jogállamiság helyreállítása érdekében feltétlenül szükséges az igazságszolgáltatási rendszer sarokköveinek megerősítése. Ezért kiemelten fontosnak tartjuk az Országos Bírói Tanács (OBT) jogköreinek megerősítését, a bírók befolyásmentes ítélkezésének biztosítását. Mindemellett felhívjuk a kétharmados parlamenti többséget, hogy vizsgálja felül az alkotmánybírák kiválasztásának folyamatát.
Valós társadalmi egyeztetést! – A magyar kormány az elmúlt bő egy évtizedben semmibe vette a jogalkotást megelőző társadalmi egyeztetés intézményét. Ezért, ha a kabinet valóban megváltoztatta korábbi álláspontját, tegyen bizonyosságot az elhivatottságáról, és alakítson ki egy olyan keretrendszert, mely valós társadalmi egyeztetést biztosít a jogalkotás folyamatában.