Novák Katalin államfő hivatala (amely Köztársasági Elnöki Hivatal neve egy múlt héten benyújtott másik törvényjavaslat alapján Sándor-palotára rövidülhet) egy héttel a törvény parlamenti elfogadását követően közölte: a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a Parlamentnek a bejelentővédelmi-törvényt. Az államfő – egyébiránt jogosan – kritikával illette a törvény azon passzusát, amely a „magyar életmód”, valamint a gránitszilárdságú Alaptörvényben a családra vonatkozó passzusok „védelméről” szól. A Transparency International Magyarország azonban úgy véli, Novák Katalinnak, megragadva a kínálkozó alkalmat számos további kritikával is illetnie kellett volna az Országgyűlés által megszavazott törvényt.
A Transparency International (TI) Magyarország, olvasva a Köztársasági Elnöki Hivatal által közölt szokatlanul kritikus elnöki vétót, örömmel állapította meg, hogy a Sándor-palota munkatársai, legalábbis a dokumentumban foglalt megállapítások alapján, érdemben felhasználták azt a civil véleményt, melyet a bejelentővédelmi törvényjavaslatról tett közzé a K-Monitor, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a TI Magyarország. Novák Katalin ugyanis a törvény vonatkozó, a „magyar életmód” és az Alaptörvényben a család fogalmáról szóló rendelkezések „védelméről” szóló fejezet ellen emelt kifogást.
A köztársasági elnök az elmúlt bő egy évtized államfői gyakorlatával szemben szokatlan éleslátással állapította meg: a hivatalosan a T/3089 sorszámot viselő törvényjavaslat III. fejezete, ami a magyar életmód védelméről szól, nem szükséges a közérdekű bejelentők védelmét szolgáló európai uniós irányelv magyar jogrendbe való átültetéséhez. Úgy fogalmaz: a Parlament által elfogadott jogszabály szerint nem világos, hogy „pontosan milyen magatartások bejelentésére lehetne alkalmazható a III. Fejezet, sem pedig az, hogy a megtett bejelentések pontosan milyen jogkövetkezménnyel járnának.” Novák Katalin szerint emiatt a kifogásolt fejezet „az alaptörvényi értékek védelmére valójában nem alkalmas, […] sőt, […] inkább gyengíti az alaptörvényi értékek védelmét.”
Novák Katalin vétója az elfogadott törvény egyik leginkább problémás rendelkezését vette célba. Ez helyes, de kevés. A köztársasági elnök figyelme sajnos az új bejelentővédelmi szabályozás számos további hibája fölött elsiklott. A törvény ugyanis sok mindennel adós marad, nevezetesen:
- Az a bejelentő, aki igazán fontos titkokat, például minősített adatot, vagy büntetőeljárásban keletkezett adatot fed fel, nem számíthat védelemre.
- Mint ahogy az a bejelentő sem, aki a tudomására jutott információkat a sajtón keresztül osztja meg.
- A nyomozószervek és más fontos állami hatóságok dolgozói sem számíthatnak védelemre, ha az őket foglalkoztató szervezetek működésére vonatkozó szabályokat szegik meg a bejelentés során.
- Arra a bejelentőre is lesújt a törvény szigora, aki bűncselekményt valósít meg a bejelentéssel érintett információ megszerzése érdekében, például feltöri a munkahelyén az adattároló rendszer biztonsági kódját, vagy ellop egy iratot.
Mindezek mellett pedig, ha a törvényben foglalt tilalom ellenére a bejelentő mégis megtorlás áldozatául esik (példának okáért kirúgják az állásából), az államtól csupán jótanácsokat kap. Tegyük hozzá, azt legalább ingyen, mert ha már jogi segítségre van szüksége, ennek a költségét maga kell állja, feltéve, hogy havonta 28.500 forintnál többet keres.
Fontos hangsúlyoznunk, hogy a hiányosságokért a törvény alapjául szolgáló európai uniós irányelvet is okolni lehet, azonban a magyar kormánynak senki és semmi nem tiltja, hogy túllépjen a csak minimumszabályokat megfogalmazó irányelvi kereteken. Például bármikor többletvédelmet határozhat meg a közérdekű bejelentők javára, de ezt nem tette meg.
Az elnöki vétó azonban még nincsen lefutva, a kétharmados kormánytöbbség simán figyelmen kívül hagyhatja Novák Katalin kifogásait. Ha a parlament változtatás nélkül újra megszavazza a kifogásolt törvényt, akkor a köztársasági elnök köteles azt kihirdetni. Amennyiben ez megtörténik, vajon a magyar állampolgárok bejelentést tehetnek az Európai Parlament azon öt pártcsaládja ellen, akik egy Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének címzett levélben tiltakoztak a törvénnyel szemben?
A projektet az Európai Unió Belső Biztonsági Alapja finanszírozza. Jelen tartalom kizárólag a Transparency International Magyarország nézeteit képviseli, és az ő felelőssége. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a benne foglalt információkért.