Az Alkotmánybíróság november 15-i határozatában elutasította a Transparency International (TI) Magyarország panaszát. Szervezetünket a döntés nem lepte meg, és következő lépésként a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulunk. Az alábbiakban az alkotmánybírósági határozatot formáljogi elemzését tesszük közzé.
A Transparency International Magyarország mint a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SzVH) által elsőként kipécézett civil szervezet...
A Magyar Nemzet néven megjelenő propagandakiadványban tavaly év végén, a szuverenitásvédelmi törvény elfogadásának időszakában megjelent írás szerint a szuverenitásvédelmi törvény nem orosz, hanem amerikai példa alapján született. A hatalommal mindig és mindenben is egyetértő Ifj. Lomniczi Zoltán ugyanígy foglalt állást a blogján. A Transparency International Magyarország idén tavasszal határozta el,...
Egy 244 milliárd forintba kerülő „gödör”, 300 milliárd forintért és teljesen feleslegesen összevásárolt lélegeztetőgépek, amelyek azóta sem kellettek senkinek, szintén százmilliárdokért felvásárolt mobilszolgáltató, 35 éves koncessziók, valamint akár 20 évre szóló titkolódzás az állam részéről. A Transparency International (TI) Magyarország 2023-ban is számos területen küzdött a közpénzek elköltésének, és a...
Néhány kivételtől eltekintve súlytalan elemeket tartalmaz a kormány által múlt héten elfogadott, a 2024-2025-ös időszakra szóló Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia, amelynek kiindulópontja a NER-es alternatív valóság. A stratégia végrehajtására szolgáló intézkedési terv sem átütő, de néhány területen tartalmaz pozitív meglepetéseket. A megvalósítás első, uniós forrásból finanszírozandó ütemébe ugyanakkor rögtön sikerült olyan...
Novák Katalin államfő hivatala (amely Köztársasági Elnöki Hivatal neve egy múlt héten benyújtott másik törvényjavaslat alapján Sándor-palotára rövidülhet) egy héttel a törvény parlamenti elfogadását követően közölte: a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a Parlamentnek a bejelentővédelmi-törvényt. Az államfő – egyébiránt jogosan – kritikával illette a törvény azon passzusát, amely a „magyar...
Bár nagy hírverést nem csaptak körülötte, megjelent a kormány honlapján a 2020-2022-es Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia. Az új stratégia egyes elemei, például a szervezeti integritás növelésére vonatkozó ajánlások üdvözlendőek, ugyanakkor az anyagot áthatja egyfajta bürokratikus-technológiai optimizmus, míg a valós kockázatok egy részéről mintha nem venne tudomást. Az alábbiakban megkíséreljük összefoglalni az...
„Ne azt figyeljék, amit mondok, hanem azt, amit teszek” – Orbán Viktornak ez az önleleplező, pávatáncra utaló mondása talán aktuálisabb, mint valaha. A szavak és a tettek a koronavírus okozta válságban sincsenek összhangban: az előbbiek a válságkezelésről, az utóbbiak viszont nem kis részben a korrupcióról is...
Az angol nyelvű szakirodalom „crony capitalism” névvel illeti azt a jelenséget, amikor az állam, a szabályozói hatalmával visszaélve, mások tulajdonát nem közérdekből, hanem magánszemélyek javára korlátozza, vagy kisajátítja és a barátai kezére játssza. Magyarul ezt haveri kapitalizmusnak nevezzük. Az Alkotmánybíróság (AB) nemrég két törvény kapcsán is módot kapott arra, hogy...
A korrupció ellen elkötelezett civil szervezetként hálával tartozunk az Alaptörvény negyedik módosításának, hiszen értékes tudással gazdagított minket. Végre megértettük, hogy az Alkotmánybíróság miért szokott egyes jogszabályi rendelkezéseket alkotmányellenesnek nyilvánítani és megsemmisíteni. Hát azért, hogy ilyen módon kérje a megsemmisített rendelkezések Alaptörvénybe foglalását. A választási eljárásról szóló törvény kampányszabályainak nagy részét...
A múlt héten megszavazták a módosító indítványokat, így jó az esély, hogy a héten véglegessé válik az új szabályozás a választási eljárásokról. Felmerül sok kérdés a dologgal kapcsolatban, például, hogy miért épp a választási szerveken módosítunk, amelyek működését eddig jóval kevesebb kritika érte, mint pl. a pártokét, de most koncentrálnék a kedvenc...
