A Magyar Nemzet néven megjelenő propagandakiadványban tavaly év végén, a szuverenitásvédelmi törvény elfogadásának időszakában megjelent írás szerint a szuverenitásvédelmi törvény nem orosz, hanem amerikai példa alapján született. A hatalommal mindig és mindenben is egyetértő Ifj. Lomniczi Zoltán ugyanígy foglalt állást a blogján. A Transparency International Magyarország idén tavasszal határozta el, hogy részletes elemzésnek veti alá az Egyesült Államok külföldi befolyás elleni törvényét annak eldöntésére, hogy valóban ez volt-e a magyar szuverenitásvédelmi törvény sorvezetője.
A kíváncsiság csillapítása érdekében előre bocsájtjuk, hogy a válasz nemleges. A szuverenitásvédelmi törvény lényegében semmiben nem hasonlít az USA-ban 85 évvel ezelőtt elfogadott, a külföldi ügynökök nyilvántartásba vételét előíró törvényre (Foreign Agents Registration Act, FARA).
Amikor belefogtunk az elemzésbe, még nem tudtuk, hogy a februárban felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal elsőként a Transparency International (TI) Magyarország ellen indít vizsgálatot. Az ellenünk zajló eljárásnak köszönhetjük a résztvevő megfigyelés tapasztalatait, sőt, úgynevezett érintett szervezetként lehetőségünk nyílt a szuverenitásvédelmi törvénnyel és a Szuverenitásvédelmi Hivatallal szembeni aggályainkat alkotmányjogi panasz formájában is kifejezésre juttatni. Ha nem vigyázunk, még hálásak leszünk a hatalomnak, amiért minket pécézett ki.
No, de térjünk vissza az összehasonlító elemzéshez. A FARA, bár több, az USA-ban működő jogvédő szervezet is veszélyesnek tartja a szólásszabadságra és sokan évek óta követelik a szabályozás átalakítását, messze jobb minőségű, mint a szuverenitásvédelmi törvény. Hogy mást ne mondjunk, ellentétben a Szuverenitásvédelmi Hivatal eljárásával és az annak alapján készített jelentésében közzétett megállapításokkal, a FARA alkalmazásával szemben bírósághoz lehet fordulni. Az USA-ban a külföldi ügynöknek számító szervezetek nyilvántartását vezető szövetségi igazságügy-minisztérium elsőrendűen felvilágosítást nyújt a törvény előírásairól a jogkövető magatartás elősegítése érdekében, és nem vegzálja a látókörébe kerülő szervezeteket. Ráadásul az amerikai szabályozás, elviekben, sokkal szigorúbb fellépést is lehetővé tenne, mint a magyarországi. A FARA a nyilvántartásba vétel elmulasztása esetére akár börtönbüntetést, valamint súlyos pénzbírságot és a mulasztásban vétkes szervezet tevekénységének az eltiltását is megengedi.
Azt sem szabad elfeledni, hogy a FARA szabályozás valós szuverenitási kockázatok leküzdésére irányult, hiszen a második világháború előtt és alatt egyaránt komoly kihívást jelentő náci propaganda, később pedig a kommunista beszivárgás ellen alkalmazták. Igaz, nem túl vehemensen, hiszen a törvény elfogadása óta kevesebb mint 100 ügy került a bíróságok elé és 2016-ig mindössze hét esetben emeltek vádat az USA-ban külföldi ügynökökkel szemben. Az elmúlt nyolc évben azonban mintha felpörögne a kormány igyekezete, 2016 óta ugyanis már 30 vizsgálat indult a FARA alapján.
A szuverenitásvédelmi törvény ezzel szemben tipikus rezsimtermék, amely a NER és az annak elválaszthatatlan részét képező, rendszerszintű korrupció védelmét, valamint a hatalom kritikusainak a megfélemlítését szolgálja. Bár vádemelésre és egyéb szankciókra egyáltalán nem ad módot, sokkal rosszabb minőségű és veszélyesebb, mint a FARA előírásai. A TI Magyarország és sok más civil szervezet számos helyen és alkalommal ismertette a szuverenitásvédelmi törvény konkrét hibáit (lásd itt, itt, itt, valamint itt). A túlzottan széles, szinte értelmezhetetlen jogszabályi fogalmak bárkivel szemben lehetővé teszik szuverenitásvédelmi vizsgálat elrendelését, mindennemű jogorvoslat lehetősége nélkül.
Mindez összeegyeztethetetlen a szólás- és a véleménynyilvánítás szabadságával, valamint a jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető jogokkal és ezért ellentétes az Alaptörvény több rendelkezésével. Emellett az Európai Unió alapvető értékeivel, mások mellett a demokratikus alapelvekkel, a választójoggal, a személyes adatok védelmével, valamint az EU Alapjogi Chartájában foglalt alapvető jogokkal is ellentétes. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság az ügyben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. Egyebek mellett ezért döntöttünk úgy, hogy nem válaszolunk tételesen és egyenként a Szuverenitásvédelmi Hivatal által feltett 62 kérdésre, hanem mindössze arról tájékoztatjuk a hivatalt, hogy milyen információkat ér el a holnapunkon és a beszámolóinkban, és mi az, amihez semmi köze nincsen.
A sors iróniája, hogy a szuverenitásvédelmi törvényt a FARA szabályozásával összehasonlító elemzés kéziratát éppen aznap, június 18-án zártuk le, amikor kézhez vettük a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatindító levelét. Bár konkrét tapasztalatok ekkor még nem álltak rendelkezésre, Lánczi Tamás egyik korai nyilatkozata alapján, amelyben a titkos, több milliárd dolláros nukleáris és vasúti szerződéseken keresztül érvényesülő orosz és kínai befolyással kapcsolatban kifejtette, hogy „csak azért, mert titkos megállapodásokról van szó, még nem feltétlenül beszélhetünk szuverenitási kérdésről”, megelőlegeztük, hogy a hivatal nem fogja a magyar szuverenitást fenyegető valódi veszélyek feltárására pazarolni az adófizetők pénzét.
Pedig a TI Magyarország két ügyet is a figyelmébe ajánlott: a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítéséről szóló, a Magyarország és Kína között köttetett államközi szerződést, valamint a magyar külügyi tárca informatikai rendszerének orosz állami hátterű meghekkelését, de a Lánczi Tamás vezette hatóság egyik esetben sem intézkedett. Sejtettük, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal az ilyen ügyek helyett inkább a kormány belföldi kritikusait fogja támadni. Az elmúlt hónap fejleményei, így különösen a TI-Magyarország és az Átlátszo.hu ellen indított vizsgálatok, valamint Lánczi Tamás legutóbbi, a velünk szemben zajló eljárást érintően tett nyilatkozata is jelzik, hogy sajnos igazunk volt.
Az eddigiek ismeretében újfent leszögezzük, hogy szuverenitásvédelmi törvényre és Szuverenitásvédelmi Hivatalra semmi szüksége Magyarországnak, ezért azt javasoljuk, hogy a kormány vonja vissza ezt a törvényt, és számolja fel ezt a hivatalt.
A magyar szuverenitásvédelmi szabályozást és a külföldi ügynökök nyilvántartásba vételét előíró amerikai törvényt összehasonlító elemzésünk elérhető magyar és angol nyelven a honlapunkon.