A rendszerszintű korrupció elmélyülése miatt már a koronavírus-vakcinák beszerzése is korrupciós kockázatot jelenthet – ez is kiderült a Transparency International Magyarország idei konferenciáján, amelyet ismét a Korrupcióellenes Világnapon (december 9-én) tartottunk a Közép-európai Egyetemen, illetve a járványhelyzetre való tekintettel részben online. Az internetes közvetítésnek köszönhetően az eseményt rekordméretű közönség követte figyelemmel.
„A jogállami normák érvényesülése a Transparency International Magyarország számára azért is fontos, mert a jogállamiság semmibevétele és a rendszerszintű korrupció –miként arról az elmúlt években idehaza meggyőződhettünk – egymást feltételezik. A NER elmúlt 10 évében az Európai Unióban egyedinek számító, végletesen központosítottá vált korrupciót az állam foglyul ejtése, a fékek és ellensúlyok kiiktatása, a bűnüldöző szervek részrehajlása, vagyis a jogállami normák szisztematikus megsértése tette lehetővé” – fogalmazott köszöntő beszédében Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója.
„Idén 10 közérdekű adatigénylési eljárást kezdeményeztünk, ezek közül 7 ügyben fordultunk bírósághoz, és 3 esetben első fokon már nyertünk is. A korábbi ügyek közül négyet nyertünk meg jogerősen. Mindemellett tucatnyi szakmai rendezvényt szerveztünk korrupciós és jogállamisági témában, és elindítottuk az ‘Európai értékek’ című nagyszabású programsorozatot is”
– foglalta össze a TI Magyarország 2020-as tevékenységének néhány elemét Martin József Péter.
A konferencia részeként idén rendhagyó módon egy évértékelő kerekasztal-beszélgetést tartottunk, amelyben Győrffy Dóra, egyetemi tanár (Corvinus Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem), Kovácsy Zsombor, orvos, egészségügyi szakjogász, Krekó Péter, a Political Capital igazgatója és Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója vettek részt, a beszélgetést Lampé Ágnes moderálta. A kerekasztal elsősorban arra fókuszált, hogy a koronavírus, illetve a válságkezelés miként nehezítette meg a korrupció elleni fellépést és az átláthatóságért folytatott küzdelmet.
Kovácsy Zsombor kiemelte, hogy tavasszal, a vírus első hulláma során mindenki óvatos volt, a legrosszabbra készült, senki nem tudta, mire számíthat, ezért nem lehet megróni egyik ország vezetőjét sem. Győrffy Dóra arra hívta fel a figyelmet, hogy a „gazdaság vagy egészségügy” dilemmája hamis választás elé állít, meg kell állítani a járványt, vagyis az egészségügyi szempontok meghatározóak a gazdaság működőképessége tekintetében is. Fontos az is, hogy a vírus terjedésének megállításában nem csak a diktatúrák jártak sikerrel, számos demokráciának is sikerült okos intézkedésekkel megfogni a járványt, és így a gazdaság is jobban működik – „nagyon fontos a tesztelés és a kontaktkutatás”, erre a legközelebbi példa Szlovákia. A korrupció kérdése elsősorban a válságkezelő intézkedések elemzésekor merül fel. Úgy vágtunk neki a válságnak, hogy a családtámogatások mértéke az unión belül Magyarországon a legkisebb, a munkanélküli juttatások itt járnak a legrövidebb ideig a fejlett országok közül, a családtámogatásokat pedig a kormányzat már korábban a munkavállaláshoz kötötte. A napokban tudtuk meg a KSH adataiból, hogy 400 000 munkanélküli van az országban – emelte ki Győrffy Dóra.
„A szolidaritás és a gazdaság szempontjai is azt diktálták volna, hogy a leginkább rászorulók felé irányuljanak a juttatások”, de nem így történt: „a válságkezelést ráterhelték a bankszektorra a legnagyobb része a válságkezelésnek a hitelmoratórium volt”. Ehhez képest „azoknak a csoportoknak adtak támogatást, akik eddig is elég jelentős EU-s pénzeket és kormányzati támogatásokat kaptak”
– fogalmazott Győrffy Dóra. A forrásokat tehát oda irányították, „ahova mindig is szánták őket”.
Az ország gazdasági mutatói 2013 és 2019 között, rövid távú szempontok alapján valóban jól alakultak. Azonban, ha a versenyképességet nézzük, a hosszú távon érvényesülő „strukturális problémákkal nem tudott a magyar gazdaság megbirkózni”
– jegyezte meg Martin József Péter. „A termelékenység például az egyik legalacsonyabb volt a régióban, (…) és mára már a rövid távú mutatók is elromlottak” – tette hozzá. Arra, hogy a mostani válságban a kormány miért nem élénkítette a gazdaságot, többféle magyarázat létezik. „Az egyik lehetséges magyarázat, hogy ez a kormány nem a szociális érzékenységéről híres” – állapította meg a TI Magyarország ügyvezető igazgatója. Van egy korrupciós magyarázat is, vagyis az, hogy a válságkezelés szelektíven zajlik, azokat segítik, akik közel állnak a hatalomhoz. A minap az egyik hírportál összesítéséből kiderült, hogy a koronavírus-járvány magyarországi, márciusi megjelenésétől kezdve sportra 140,2 milliárd forintot, az egyházak számára 103,2 milliárdot, egészségügyre pedig mindössze 50,7 milliárdot szánt a kormány különböző támogatások és átcsoportosítások formájában.
Kovácsy Zsombor szerint az év egészségügyi történéseit érdemes kettéválasztani. Az egyik kérdés az, hogy milyen állapotban érte az egészségügyet a járvány, a másik pedig az, hogy aztán milyen intézkedések történtek. Az egészségügy katasztrofális állapotban volt, „és az az elképzelés sem igaz, hogy nagyon kevés pénzből tűrhető egészségügyet állítunk elő, mert fajlagosan is rosszul hasznosul az a pénz, amit az egészségügyre költünk, tehát a hatékonyság is az utolsók között van Európában” – jegyezte meg a szakember, aki a források elosztását nem egészségügyi, hanem politikai kérdésnek tekinti. A hálapénzről szólva Kovácsy Zsombor megjegyezte, hogy az új egészségügyi törvény hatálybalépésével az ilyen jellegű kifizetések biztosan háttérbe szorulnak majd a jelentős bérfejlesztés következtében.
„Én inkább a nem feltétlenül pénzmozgáshoz kapcsolódó, hanem ismeretségen, bennfentességen alapuló korrupciós formáknak a továbbélésétől tartok. Az ügyeskedésnek (…) kialakulhatnak a jelenleginél is szofisztikáltabb formái, a kiskapukat megkeresve, amik még sokáig fejtörést okozhatnak”
– mutatott rá az egészségügyi szakjogász. Szerinte a járványnak annyi pozitív mellékhatása mindenképp volt, hogy látótérbe hozta azok számára is a szektort, akik korábban nem tartották olyan fontosnak, bár minden felmérés azt mutatja, hogy az emberek számára az egyik legfontosabb terület az egészség és az egészségügy állapota. Talán a mindenkori politikusok azért szorítják háttérbe az egészségügy fejlesztését, mert azonnali befektetéseket igényel, de látványos változásra csak hosszabb távon lehet számítani.
Ha az egészségügyben elpazarolt pénzekről van szó, érdemes a lélegeztetőgépek beszerzéséről is beszélni – fűzte hozzá Győrffy Dóra. Erre nagyjából 300 milliárd forintot költött a magyar kormányzat. Ekkora összegért vásároltak kb. 18000 darabot, miközben 2700 gép működtetésére van megfelelő személyzet. „Azt gondolom, hogy a hálapénz korrumpáló meg demoralizáló, mindenféle probléma van vele, makrogazdasági szempontból viszont azt látni kell, hogy ennél nagyságrendekkel nagyobb pénzek tűnnek el a rendszerben. A lélegeztetőgépek esetében 300 milliárdról van szó, ami sokszorosa annak a pár 10 milliárdnak, ami hálapénz formájában kifolyik a rendszerből” – mutatott rá Győrffy Dóra. Egy havi családi pótlék kifizetése 30 milliárd forintot jelentett volna a költségvetésben, ezt a 300 milliárdot ehhez kell mérni, és nagyon fontos, hogy ez a lélegeztetőgép-biznisz is „a megfelelő körökhöz került”, amint azt a tényfeltáró újságírók nyilvánosságra hozták – emelte ki.
A lélegeztetőgépek esetéhez hasonlóan a koronavírus-vakcinák beszerzése kapcsán is komoly a korrupciós kockázat – figyelmeztetett Martin József Péter.
A lélegeztetőgépek beszerzésével nem csak az a gond, hogy túl sokat vettek belőle, hanem az is, hogy túlárazottak. A túlárazás mértéke egyes számítások szerint nagyjából 50 százalék lehet, tehát körülbelül 150 milliárd forint ebből a kifizetésből korrupciós járadékként írható le
– tette hozzá a TI Magyarország ügyvezető igazgatója. „Ez is azt mutatja, hogy a közbeszerzési rendszer sajnos a velejéig korrupt Magyarországon.” A közbeszerzések 40-42 százalékában egyszerűen nincs verseny, ez az egyik legmagasabb arány az unióban, és egyre nagyobb összegeket osztanak szét ilyen módon, 2018-ban például a GDP 10 százalékát, vagyis hatalmas összegekről van szó. Nem a szabályozással van az elsődleges probléma, ez megfelel az uniós normáknak, de olyan kiskapuk vannak beépítve a rendszerbe, amely a haveri kört kedvezményezi.
Krekó Péter szerint politikailag és gazdaságilag is igaz, hogy a kormány válsághelyzetben ugyanazt csinálja, mint addig is, csak még nagyobb lendülettel. A válság első hullámában minden korábbinál nagyobb arányban részesültek a Mészáros Lőrinchez, Garancsi Istvánhoz és további, „miniszterelnök-közeli szereplőkhöz” köthető érdekeltségek a közpénzekből. „Másrészről, amit láttunk, politikai szempontból, az alapvetően annak az autoriter logikának a felerősödése, ami korábban is jellemző volt: az önkormányzatoktól való forráselvonás, az ellenzéki pártok támogatásainak a csökkentése stb.” – jegyezte meg a Political Capital igazgatója. Ugyanaz zajlik, mint korábban, csak válság idején ezek az arányok még drasztikusabbnak tűnnek – tette hozzá. „Nagyon törékeny az az elképesztően erősnek tűnő hatalmi konglomerátum, amit a Fidesz felépített – a gazdasági, az sokkal masszívabb” – emelte ki Krekó Péter.
„A kormány a rendszerszintű korrupciót új sebességre kapcsolta a koronavírus idején ürügyként használva a válságkezelést”
– tette hozzá Martin József Péter. Tehát a kormány még nagyobb arányban támogatja saját klientúráját, egyrészt közvetlen pénzkifizetésekkel, másrészt szabályozási megoldásokkal – hangzott el a beszélgetés során.
Krekó Péter kiemelte, hogy a legtöbb kutatás szerint a magyar társadalom jelentősnek érzi a korrupciót és korruptnak tartja a politikusokat, de mindenkit korruptnak tart, aki a politikában van. „Ez is lop, az is lop” – ezért nem az alapján választanak, hogy kit tartanak korruptabbnak, hanem hogy kit tartanak kompetensebbnek. Ez az Orbán-kormány sikerének egyik fontos eleme, bár a válságkezelés során tapasztalt hibák révén ez a „mítosz” veszélybe került
– jegyezte meg a politológus. Krekó azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy olyan törzsi szembenállás alakult ki az országban, ami felülírja a korrupcióval kapcsolatos aggályokat. Ebben a logikában a korrupció morális tett, hiszen úgy érvelnek, hogy ha nem erősítjük meg a nemzeti középosztályt, illetve a burzsoáziát, akkor a nemzet megmaradása kerül veszélybe. Emiatt sem fognak a kormányon a korrupciós botrányok – magyarázta a politológus. „Ott van a korrupciónak következménye, ahol a társadalmi intézmények meghúzzák a határokat. Erre a magyar ügyészség, vagy a versenyhivatal pedig láthatólag nem képes. Azt, hogy mi korrupt és mi nem, azt egy társadalmi normarendszer dönti el” – fogalmazott Krekó Péter.
A Transparency International Magyarország egyik kutatása arra mutatott rá, hogy az „utcai” korrupciós esetek – tehát például a rendőrök lefizetésének, vagy a hálapénznek – a megítélését egyáltalán nem befolyásolják a politikai preferenciák, míg az állami korrupció esetében teljesen egyértelműen kirajzolódik az, hogy amit az ellenzéki szavazók többsége és a szakirodalom korrupciónak nevez, az a kormánypárti szavazók többsége szemében nem korrupció, hanem inkább – mondjuk így – az állami erőforrások átcsoportosítása – mutatott rá Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója.
A teljes eseményről készült felvétel az alábbi címen visszanézhető.