A járvány elleni védekezés örve alatt tavasz után ismét olyan politikai manőverekbe kezdett a kormány, amelyek köszönőviszonyban sem állnak a koronavírus okozta egyre romló egészségügyi és gazdasági helyzet kezelésével.
A hatalom évek óta meg-megújuló kísérleteket tesz a nyilvánosság szűkítésére. Ennek egyik eszköze, hogy az állami szervek jelentős összegű költségtérítésre kötelezik azokat, akik közérdekű adatokat akarnak megismerni.
A deklarált szándék ellenére nem alkalmas a valós társadalmi támogatottsággal nem rendelkező törpepártok választási indulásának ellehetetlenítésére az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló, kedden éjjel benyújtott törvényjavaslat. Arra viszont igen, hogy a politikai pluralizmust visszaszorítsa és szűkítse a politikai porond jelenlegi szereplőinek választási...
November 10-én majdnem 40 törvényjavaslat került az Országgyűlés elé, jóformán kivétel nélkül a kormány vagy a kormánypártok kezdeményezésére. Szinte megérteni is lehetetlen a módosítások kavalkádját, de biztosak vagyunk abban, hogy mindenki megleli a számára legkedvesebbet. A paletta igencsak színes, az Egyenlő Bánásmód Hatóság megszüntetése ugyanúgy ráfért, ahogyan az Alaptörvény újabb...
2018. május 2-án mutatta be az Európai Bizottság az Unió költségvetésének védelméről szóló rendelettervezetet, amely lehetővé tenné az uniós források felfüggesztését egy tagállam viszonylatában a jogállamiság általános hiányosságai miatt. Az uniós jogalkotásban ezt követően az Európai Parlament és a tagállami kormányokat képviselő Tanács párhuzamosan kezdi el tárgyalni a tervezetet. Amikor...
Istenesné Solti Andreával, a Shell Hungary Zrt. Igazgatóságának elnökével, a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) Igazgatóságának tagjával jelent meg interjú a Nők Lapjában, melynek célja a nők szerepének feltérképezése volt az üzleti szférában. A cégvezető többek között arról beszélt: a nők részvétele a cégvezetésben nemcsak sokszínűségi kérdés, hanem üzletileg is...
Életszerűtlen és indokolatlan egy demokráciában az a közös nyilatkozat, amelyre a nyolc magyar állami intézmény ragadtatta magát szeptember 23-án. A Belügyminisztérium, az Állami Számvevőszék, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Bírósági Hivatal, a Közbeszerzési Hatóság, a Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal közös nyilatkozatot tettek közzé, amelyben megállapítják, hogy „Magyarországon megerősödött a korrupció elleni fellépés”. Azt is írják, hogy az elmúlt évtizedben a „korrupció büntetőjogi eszközökkel történő leküzdése…jelentős eredményeket ért el”.
A magyar médiapiacot korábban is jellemezték a sajtószabadsággal kapcsolatos kihívások, azonban 2010 után új fokozatra kapcsolt a független sajtó leépítése, 2014-re pedig lényegében új, az állam által sokkal erősebben kontrollált médiarendszer épült ki – derült ki a Transparency International Magyarország „Közös értékeink” című, az Európa a polgárokért program keretében megvalósuló...
Ma jelenik meg az Európai Bizottság első jelentése arról, hogy milyen az EU-s tagállamokban a jogállamiság helyzete. Magyarországot Európa-szerte lassan egy évtizede bírálják a jogállam szisztematikus leépítése miatt, és bár a címben megfogalmazott kérdésre nincs egyöntetű válasz, nehezen tagadható, hogy a helyzet folyamatosan...
A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a HVG 360-nak adott interjúban a magyarok korrupcióval szembeni apátiájának lehetséges okairól beszélt. Martin József Péter a jelenlegi és a 2010 előtti korrupciót összehasonlítva úgy fogalmazott: a 2010 utáni korrupció „sokkal kifinomultabb, mint például a híres Nokia-dobozos lefizetés volt, ami Hagyó Miklós akkori főpolgármester-helyettes...
