Egy 244 milliárd forintba kerülő „gödör”, 300 milliárd forintért és teljesen feleslegesen összevásárolt lélegeztetőgépek, amelyek azóta sem kellettek senkinek, szintén százmilliárdokért felvásárolt mobilszolgáltató, 35 éves koncessziók, valamint akár 20 évre szóló titkolódzás az állam részéről. A Transparency International (TI) Magyarország 2023-ban is számos területen küzdött a közpénzek elköltésének, és a közérdekű adatoknak az átláthatóságáért. Olyan kiemelt fontosságú ügyek felderítésébe fogtunk bele, mint amilyen az adófizetőknek 244 milliárd forintba kerülő „zuglói gödör” projekt, ahol később, legalábbis állítólag az adóhatóság székháza fog megépülni. A MOL 35 éves hulladékkezelési koncessziójának is egyre több részletét derítjük ki és a lélegeztetőgépek beszerzésével, valamint a feleslegesen bekészletezett készülékek eladásával is tovább foglalkoztunk.
A lélegeztetőgépek ügyében nagyon nagy sikereket értünk el, ezért a kormány gyorsan törvénybe is iktatta, hogy az a megoldás, amivel pert nyertünk, nincsen többé. Szíjjártó Péter pedig élőadásban tagadta, hogy ledarálták volna azt az átláthatósági igazolást, ami nélkül a lélegeztetőgép vásárlások semmisek, és amiről a Külügyminisztérium a bíróság előtt állította, hogy már megsemmisítették.
Hasonlóan jártunk a nem nyilvános, de nem is titkos kormányhatározatok esetében. Az ún. 2000-es és 4000-es dokumentumok a közelmúltig 10 évig nem voltak megismerhetőek a nyilvánosság számára, de hogy, hogy nem, a kormány éppen akkor duplázta meg az iratok titkosítását, amikor közérdekű adatigényléssel kértük ki azokat. Így a jelen helyzet szerint már kereken húsz évig nem ismerhetőek meg az iratok – persze csak akkor, ha a kormány a bíróságon is meg tudja védeni az álláspontját, időközben ugyanis keresetet nyújtottunk be a törvényszékre.
Az adatigénylések és a bírósági eljárások szempontjából a 2023-as év azért volt különösen izgalmas, mert az Európai Bizottság által a magyar kormány ellen indított jogállamisági eljárás eredményeként módosultak a jogszabályok. Az információszabadság perek, elviekben, számottevően gyorsabbak lettek, ugyanakkor az üzleti titok védelmére hivatkozással az úgynevezett titokjogosultak beléphetnek a perbe. Ezzel az utóbbival sűrűn találkoztunk 2023-ban: volt olyan perünk, ahol a TI Magyarországnak két alperes mellett három beavatkozóval is meg kellett küzdenie. Ez sokkal több munkával jár, mert a beavatkozók terjedelmes iratokkal árasztják el a bíróságot, amit persze mi sem hagyhatunk szó nélkül.
A közérdekű adatok megismeréséért folytatott küzdelemben, amint az elmúlt tíz évben mindig, most is a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda, valamint Palatics Edit egyéni ügyvéd voltak a segítségünkre.
A Transparency International Magyarország információszabadság ügyei 2023-ban:
- 2023-ban három közérdekűadat-pert indítottunk, ezek közül egyet jogerősen, kettőt első fokon megnyertünk.
- A korábbi években indított perek közül hat eljárásban nyertünk 2023-ban a Kúria előtt.
- További négy, szintén korábban indult ügyben 2023-ban jogerősen nyertünk.
- Három, még 2021-2022 folyamán indult pert ugyanakkor elveszítettünk 2023-ban.
- Egy 2022 óta folyamatban lévő eljárásban pedig még mindig nem született bírósági döntés.
A korábbi években kezdeményezett és 2023-ban befejeződött pereink:
- Senkinek nem kellettek a felesleges és drága lélegeztetőgépek
A kormány közel 17 ezer lélegeztetőgépet szerzett be összesen 300 milliárd forintért a koronavírus okozta világjárvány idején. Mindez sokmilliárdos extraprofitot termelt a baráti cégeknek. Azt már a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM) évekkel korábban küldött adatigénylés útján sikerült kiderítenünk, hogy a szükségtelenül nagy mennyiségben vásárolt készülékek közül 2020-ban egyetlen darabot sem sikerült értékesíteni. A kormány 2021-ben az akkor még létező Emberi Erőforrások Minisztériumára (EMMI) bízta a felesleges készlet felszámolását, vagyis a lélegeztetőgépek eladását. Kíváncsiak voltunk, hogy az EMMI mekkora sikerrel oldotta meg a feladatot, amit az EMMI persze nem akart elárulni nekünk. Ezért perre mentünk és a bíróság előbb első fokon, majd jogerősen is a javunkra ítélt. Ekkor azonban már az EMMI örökébe lépő Belügyminisztérium (BM) volt az ellenfelünk. A BM sem akarta kiadni az adatokat, ezért az ügy a Kúria elé került, ahol szintén, immár végérvényesen, nyertünk. Nem meglepő módon az derült ki, hogy a kormány egyetlen készüléket sem tudott értékesíteni a 17 ezer darabot számláló lélegeztetőgép-készletből.
A győzelem azonban akkorára sikeredett, hogy a kormány rögvest át is írta az információszabadság törvényt. Az történt ugyanis, hogy a BM az Országos Kórházi Főigazgatóságra (OKFÖ) mutogatva próbálta elkerülni a pervesztést. Ennek az volt a lényege, hogy az adatokat nem a minisztérium, hanem az általa irányított OKFÖ kezeli, márpedig a belügy nem tudja bekérni az OKFÖ-től az adatokat. A BM ugyan elveszítette a pert, de nem hagyta annyiban az ügyet. Az információszabadság törvény friss módosítása értelmében az állami szervek többé nem kötelesek az általuk irányított hatóságoktól bekérni az igényelt adatokat.
- A beszállító, aki tökre átlátható volt, csak a külügy már lezúzta az ezt igazoló iratokat, amelyek amúgy sosem léteztek
Talán sosem fogjuk megtudni, hogy Szíjjártó Péter vagy a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) hazudott-e arról, hogy tényleg ledarálták vagy inkább sosem létezett az a dokumentum, ami igazolta volna, hogy átlátható cégtől vásároltak kínai lélegeztetőgépeket 178 milliárd forintért. Minden bizonnyal ez volt a lélegeztetőgép-üzlet legbizarrabb szála. A malajziai Datuk Vinod Shekar érdekeltségébe tartozó GR Technologies nevű cég több mint hatezer kínai lélegeztetőgépet adott el a Magyarországnak. A külügy a horribilis vételár jelentős részét nem a beszállítónak, hanem különféle hongkongi és szingapúri bankszámlákra utalta át. A KKM mindent tagadott, ezért a bírósághoz fordultunk, ahol nemcsak első és másodfokon, hanem a Kúrián is nyertünk.
Az adatokat azonban nem kaptuk meg, a külügy ugyanis azzal az abszurd magyarázattal állt elő, hogy a GR Technologies nevű cég átláthatóságát igazoló iratot már lezúzták. Mindez azért is izgalmas, mert közpénzből csak átlátható szervezettel ehetne üzletelni, legalábbis annak, aki tiszteletben tartja az Alaptörvényt.
Az ügyben akkor következett be újabb fordulat, amikor Szíjjártó Péter élő tévéinterjúban nyilatkozott arról, hogy a külügyben semmiféle iratzúzás nem történt. Azonnal levélben szólítottuk fel Szíjjártó Pétert a helyzet tisztázására, a külügyminiszter azonban ekkortól kezdve hallgatásba burkolózott. Külön pert is indítottunk az állítólag meg sem történt iratdarálásra vonatkozó nyilvántartási és selejtezési igazolásokért. Az átláthatósági igazolás persze sosem került elő, mert az minden valószínűség szerint soha nem is létezett. Az azonban kiderült, hogy a Külügyminisztériumban elbábozták és lepapírozták egy soha létre nem jött irat megsemmisítését. Reméljük, hogy legalább annak a külügyes kollégának nem esett nagyobb baja, aki elfelejtette tájékoztatni erről Szíjjártó Pétert, így ugyanis a külügyminiszter valószínűleg élő adásban volt kénytelen igazat mondani.
- Mit rejthetnek a 35 éves hulladékkezelési koncesszió szerződésének a mellékletei?
A MOL által 35 évre elnyert hulladékkezelési koncesszió ügyében két területet érintően is peres eljárást kezdeményeztünk. Egyrészt a MOL és a magyar állam között létrejött koncessziós megállapodás mellékleteit szerettük volna megismerni, ezért a TI Magyarország két keresetet is benyújtott a bíróságon. Nemcsak mi magunk, de a velünk ebben az ügyben partnerként együttműködő iparági szereplő, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesülete nevében is eljárást kezdeményeztünk. Az alperes Nemzeti Koncessziós Irodával szemben mindkét pert jogerősen megnyertük, sőt, az a Kúria is mindkét ügyben a TI-Magyarország javára ítélt.
Iparági hírek alapján feltételezhető, hogy a ma még titkos mellékletekben arról is szó van, hogy az állam kipótolja a MOL esetleges veszteségét. Ha ez igaz, akkor a kormány hulladékkoncessziót, amit a TI Magyarország eleve szabálytalannak tart, nem fogja tudni megvédeni az Európai Bizottság előtt.
A per külön érdekessége az, hogy a MOHU – ez a cég a MOL hulladékos leánya – az üzleti titkai védelmében beavatkozott az alperes Nemzeti Koncessziós Iroda oldalán.
- Vajon tényleg van engedélye a MOL-nak a hulladékozásra?
A MOL, illetve a már említett hulladékos leánycég, a MOHU hulladékkezelési engedélyeit és az általuk megkötött kapacitásbiztosító szerződéseket is meg akartuk ismerni. Ezek azért lényegesek, mert ezeket a követelményeket a törvény értelmében 2022 december 31-éig teljesíteniük kellett, különben ugrott a hulladékkoncesszió.
Úgy tudjuk, hogy a MOL egyik követelményt sem teljesítette. Ha ezt bizonyítani tudnánk, akkor kezdeményezhetnénk a 35 éves koncesszió bírósági megsemmisítését. Ennek érdekében tettünk fel kérdéseket, amikre nem kaptunk választ, ezért a MOL-t és a MOHU-t egyaránt bepereltük. A bíróság azonban mind első fokon, mind másodfokon a TI Magyarország ellen ítélt, amit azzal indokolt, hogy a hulladékkoncesszió 2023. július 1-jei beindulása előtt sem a MOL, sem annak leányvállalata nem köteles közérdekű adat iránti igényeket teljesíteni.
Mivel a bíróság az adatigénylésünket formai okokból elutasította, újra nekifutottunk az ügynek. A harmadik körben azonban már nem a TI Magyarország, hanem a szervezet jogi igazgatója indította meg az eljárást, egy 2015-ös törvénymódosítás értelmében ugyanis ugyanazt a kérdést évente egyszer szabad feltenni és mi nem akartunk ennyit várni. Ezúttal már jogerősen nyertünk, és a MOHU át is adta az adatokat. Egyelőre még elemezzük a rengeteg dokumentumot annak eldöntése érdekében, hogy a MOL-nak, illetve a MOHU-nak valóban sikerült-e határidőben megkötni a kapacitást biztosító szerződéseket és tényleg megszerezte-e a szükséges engedélyeket.
- A honvédelmi minisztertől a kormányfő serpájához kerültek a budapesti kaszinók 2056-ig
Több évi pereskedés után azt is tavaly sikerült kiderítenünk, hogy a kormány miféle eljárásban hosszabbította meg 2056-ig a budapesti kaszinójogosultak működési engedélyét is. A Las Vegas Casino nevű cég végső tulajdonosai és ezáltal a kaszinóbiznisz haszonhúzói Garancsi István és Szalay-Bobrovniczky Kristóf voltak. Utóbbi 2022-es védelmiminiszteri kinevezésekor Habony Árpád lépett a helyébe. Azt akartuk megtudni, hogy a kormány legalább megkísérelt-e valamiféle versenyt generálni.
Mivel nem kaptunk választ a kérdéseinkre, bepereltük a Nemzeti Koncessziós Irodát és jogerősen, majd a Kúria előtt is nyertünk. Az iratokat megkaptuk, és ezekből az látszik, hogy valóban több szerencsejátékszervezőt kértek fel ajánlattételre. Valamiért azonban sem Szerencsejáték Zrt., sem a Belvárosi Kaszinó Kft., sem a Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft. nem akart versenybe szállni a Las Vegas Casino-val, amely így egyedüli ajánlattevőként megnyerte a pályázatot.
Az mindenesetre fix, hogy Habony Árpád jókor lépett, hiszen tavaly 5 milliárdos profitot vehetett fel a kaszinós cégből, Garancsi István pedig még jobban járt, neki ugyanis 10 milliárdos osztalék jutott. A honvédelmi miniszter sem panaszkodhat, hiszen legutóbbi, a 2023-as évre vonatkozó vagyonnyilatkozata alapján (már amennyiben hihetünk annak valóságtartalmának) számos vagyontárgy mellett 19 milliárd forintnyi nyereséget tart a London Capital Zrt. nevű cégében.
- Az Országos Bírósági Hivatal kétes üzelmei
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) két okból is a rákerült TI Magyarország radarképernyőjére. Az egyik okot az OBH időközben alkotmánybíróvá avanzsált alapító elnöke, Handó Tünde által a hivatal vezető munkatársai körében nagyvonalúan osztogatott jutalmak szolgáltatták. Az érdeklődésünk másik tárgyát az OBH jelenlegi elnöke, Senyei György Barna által titkosított azon vizsgálati dosszié képezte, amely a Fővárosi Törvényszéket vezető Tatár-Kiss Péter és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar súlyos korrupciós vádakkal bíróság elé állított egykori elnöke, Schadl György között lezajlott találkozóról készült. Ezen a találkozón állítólag arról esett szó, hogy a törvényszéki elnök miként tudná eltávolítani vagy legalább ellehetetleníteni a Schadl György számára kényelmetlenné vált bírót.
Az OBH által készített, ám titkosított vizsgálati jelentés megismerésére irányuló perben még semmilyen ítélet nem szültetett, holott a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság már megállapította, hogy a titkosítás törvénytelen volt.
A bírói jutalmakra vonatkozó, az OBH által megtagadott adatigénylésünk nyomán indított pert első fokon ugyan megnyertük, ám a Fővárosi Ítélőtábla végül nem nekünk adott igazat. A pervesztést eredményező ítéletet az Alkotmánybíróságon támadtuk meg, de a Donát utcában is úgy gondolták, hogy oda lenne a bíróság függetlensége, ha megtudnánk, hogy mennyi jutalmat kaptak anno Handó Tünde közvetlen munkatársai.
- A Vodafone magyarországi cégének baráti felvásárlása – közpénzből
Jogerősen megnyertünk a Vodafone magyarországi cégének erős kormányzati hátszéllel és tetemes összegű közpénzzel megtámogatott felvásárlása ügyében indított pert is. Bár némi kitakarásokkal, de megkaptuk a Vodafone állami pénzből megvásárolt kisebbségi részvénypakettjének az árát megállapító értékbecslést. Az eljárás külön pikantériája az volt, hogy a TI Magyarország összesen öt szereplővel áll szemben a bíróságon. Az alperesek, vagyis a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Vodafone-ban kisebbségi tulajdonos, állami tulajdonú Corvinus Befektetési Zrt. pernyerése, tehát az adatok titokban maradása érdekében ugyanis belépett a perbe a Vodafone, valamint annak új tulajdonosai, a Jászai Gellérthez tartozó 4IG és annak leánycége, a korábban szintén állami tulajdonú, majd nyakatekert módon a Jászai Gellértnek átjátszott Antenna Hungária. Az adatokat még nem sikerült teljesen kielemeznünk.
- Átláthatatlan pénzek a turizmusba
Egészen 2023-ig húzódott az a három ügy is, amit a Rogán Antal vezette kabinetiroda alá tartozó Magyar Turizmus Ügynökség (MTÜ) által 2020-ban szétosztott közel 220 milliárd forint közpénz sorsát kiderítendő indítottunk. Mint emlékezetes, a pénz kétharmada a 16 ezer igénylő alig fél százalékához került és a legnagyobb nyertes Mészáros Lőrinc érdekeltségei közül került ki. Azt tudni lehetett, hogy kik kaptak pénzt és azt is, hogy mennyit kaptak, azt viszont titkolta a kormány, hogy miféle eljárásban és kik döntöttek a pénzosztásról. Az sem került nyilvánosságra, hogy a kedvezményezetteket terheli-e bármilyen kötelezettség az ingyenpénzért cserébe. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a kedvezményezettek milyen módon szereztek tudomást arról, hogy megnyíltak az MTÜ pénzcsapjai. Az MTÜ megbízásából a pénzosztást végrehajtó Kisfaludy2030 Zrt. nem volt hajlandó válaszolni a kérdéseinkre, ezért három pert indítottunk. Az elsőt a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels és a szintén a belső körhöz sorolható Appeninn Holding ügyében. A másodikat a Balatoni Kört korábban vezető Laposa Bencéhez köthető borászatok támogatásával kapcsolatban. A harmadikat pedig a felcsúti önkormányzat által behúzott támogatás részleteinek a kiderítése érdekében. A bíróságok mindhárom ügyben, minden fokon a javunkra ítéltek.
Az adatokhoz ennek ellenére csak hézagosan és nem csekély nehézség árán jutottunk hozzá, a pervesztes Kisfaludy2030 Zrt. ugyanis a bíróság ítéletében elrendeltek ellenére olvashatatlanul és számos esetben kitakarásokkal küldte meg az iratokat. Pontosabban fogalmazva nem megküldte az iratokat, hanem előbb ötnapos majd 15 napos hozzáférési időt és egyszeri letöltési kísérletet engedve feltöltötte a kiadni kért dokumentumokat egy ideiglenes tárhelyre. Az alperes rosszhiszeműsége okán, miután többszöri kérésünkre sem reagált, közérdekű adattal visszaélés miatt tettünk feljelentést és a rendőrség elrendelte a nyomozást, ám egy év alatt sem sikerült kideríteni, hogy ki a felelős.
A 2023-ban kezdeményezett ügyek:
- 244 milliárdot érő gödör Zuglóban
A kormány, egészen pontosan a nemzeti vagyonkezelő cég nem kevesebb mint 244 milliárd forint erejéig kötelezte el magát annak az ingatlanberuházási projektnek a megvásárlására, amely a Bosnyák tér mögötti egykori Csömöri úti sporttelep helyén hozna létre egyebek mellett az állami adóhatóság elhelyezésére szolgáló irodákat. A leendő eladó a Tiborcz István köreihez sorolt Balázs Attila által jegyzett Bayer Construct Zrt. nevű cég (egyébiránt ugyanaz a vállalkozás, amely a Svábhegyen, az egykori Fonográf Klub helyén a szintén a kormányfői vőhöz köthető elitklubot is felújította). Az állam a tervezett ügyletről szóló előszerződést már aláírta, de magát az ügyletet biztonsági okokból mentesítette a közbeszerzési eljárás alól.
A TI Magyarország az előszerződést és annak mellékleteit egyaránt szeretné megismerni, ezért két pert is indítottunk. Az előszerződés érdekében kezdeményezett eljárásban jogerősen nyertünk, ellenben az előszerződés mellékleteiért indít perben, a Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta a javunkra szóló első fokú ítéletet és a jogerősen a mellékletek titokban tartását rendelte el. Mindkét eljárás a Kúrián fog folytatódni.
- Tíz évig titkosak a 2000-es kormányhatározatok. Nem is, inkább húsz évig.
Az évvégi ünnepeket megelőző hajrában a Miniszterelnöki Kormányirodát arra kértük, ugyan adná át az úgynevezett 2000-es ás 4000-es kormányhatározatokat. A 2000-es és a 4000-es kormányhatározatok ugyan nem titkosak, de nem is kerülnek olyan módon nyilvánosságra, ahogyan a törvények vagy a kormányrendeletek. Ezek a kormányhatározatok jellemzően a kormány tagjainak, valamint az egyes alárendelt szerveknek írnak elő feladatokat. Mivel elviekben csak a feladatok címzettjeire tartozó teendőkről szólnak, kizárólag az érintettek kapják meg a határozatokat. Csakhogy az ilyen kormánydöntések akár költségvetési pénzek átcsoportosítását, meg egyébként jelentős kiadással járó átszervezéseket vagy beszerzéseket rendelhetnek el. Ezért döntöttünk úgy, hogy érdemes lenne áttekinteni a második, a harmadik, a negyedik, valamint a jelenlegi, vagyis az ötödik Orbán-kormány nem nyilvános határozatait. Az adatigénylésünkre eddig nem érkezett válasz.
Az ügy érdekessége, hogy a kormány feltehetően nem repes az örömtől az adatigénylésünk miatt, legalábbis erre következtetünk abból, hogy egy karácsonyi törvénymódosítással a jelenlegi tíz évről húsz évre növelte a 2000-es és a 4000-es kormányhatározatok titkosítási idejét. Ez talán nem véletlen, hiszen az ilyen kormányhatározatok sok kínos ügyről tanúskodhatnak. Az egyik, nemrégen kiszivárgott 4000-es határozat például azt irányozza elő, hogy a miniszterek bizonyos vagyontárgyaikat adják (rejtsék) bizalmi vagyonkezelésbe.
Ezekben az ügyekben együttműködünk a korrupció ellen küzdő Hadházy Ákos független parlamenti képviselővel.
- 487 milliós hiány a Magyar Vízilabda Szövetségnél
A Magyar Vízilabda Szövetségtől azt szerettük volna megtudni, hogy miként sikerült összehozni 2021-2022 során 487 millió forintos hiányt, az egykori olimpikon, a 2019-es választások idején Pécsett a polgármesteri székért rajtba szálló Vári Attila elnöksége idején. Vári távozását követően az MVLSZ új elnöksége külső szakértők bevonásával világította át a gazdálkodását, az ennek eredményeként készült jelentést, illetve annak megállapításait is kikértük. A pert jogerősen megnyertük, de az adatokat még nem kaptuk meg, az MVLSZ ugyanis a Kúria eljárását kezdeményezte.
- 68 millióért kutatja a tokaji kerteket Kiss-Rigó László püspök alapítványa
Kénytelenek voltunk újfent beperelni a Magyar Turisztikai Ügynökséget, ugyanis a szervezet kérésre sem adta át azt a tanulmányt, amit a Magyar Kertörökség Alapítvány az MTÜ megrendelésére, 68 millió forint ellenében a “Tokaj-Hegyalja desztináció kertörökségének és kertpotenciáljának stratégiája tárgyú tudományos mű megalkotása és a kapcsolódó előterjesztés előkészítő anyagának elkészítése” témakörben leszállított. A Kiss-Rigó László püspököt is a kuratóriumában tudó Magyar Kertörökség Alapítvány amúgy arról is híres, hogy milliós havi apanázsban részesíti a vezetőit. A pert a Fővárosi Törvényeken első fokon már megnyertünk.
Utóbbi két eljárást a 24.hu újságírójával, Mázsár Tamással együttműködésben folytatjuk.