Választási szakértők szerint politikusok önmegtartóztatásán és bölcsességén múlik a kampányok tisztasága. Nem akarok senkit elkeseríteni, de ha ez így van, akkor az eddigi gyakorlat alapján teljesen felesleges választásokat tartani.
 
Abszurd kerekasztal beszélgetésen vettem részt a múlt csütörtökön a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Political Capital által szervezett,Célegyenesben a választási reform című konferencián. Az volt a feladatom, hogy az új választási eljárásról szóló törvény alapján bemutassam a kampányfinanszírozás új szabályait. Ami azért kulcskérdés, mert ha tudjuk, milyen üzleti csoportok költenek sokmilliót a pártok kampányaira, akkor könnyen követhető, hogy hatalomra kerülve ezeknek a csoportoknak vagy a közérdeknek kedveznek-e (ld. trafiktörvény). Magyarországon eddig ez követhetetlen volt, a jó szabályozás célja az lenne, hogy nyilvános legyen ki áll a hatalom mögött.
 
Sajnos ezt az igényt a mostani szabályok nem elégítik ki.
 
A választási eljárásról szóló törvény hatálya a kampányidőszakra terjed ki, ami 50 nap. Hogy előtte ki, miből és hogyan kampányol, magánügy. A választási eljárásról szóló törvény csak a jelöltek és a pártok kampánytevékenységét szabályozza. A Magyar Vizsla, a CÖF és a Haza és Haladás Egyesület és a többi civil szervezet nyugodtan kampányolhatnak kedvükre láthatatlan forrásokból. Nem beszélve a kormányról és az önkormányzatokról, semmi nem tiltja, hogy közpénzből kampányoljanak.
 
Sokféle kampányeszköz létezik. Ezek közül nem szabályozza a törvény a választási gyűlések, a közvetlen megkeresések és a plakátok, köztük az óriásplakátok pénzügyeit, se kampányidőszakban, se előtte. A sajtótermékekben megjelenő politikai hirdetések szabályozása viszont ehhez képest meglepően – és nagyon helyesen – szigorú. Aki ott akar hirdetni, csak a sajtóorgánumok által közzétett listaáron teheti meg. Miért is nem lehet ugyanezt a szabályt az óriásplakátokra is alkalmazni? Vajon van-e összefüggés az óriásplakátos kampányköltések átláthatatlansága és aközött, hogy 2012. első félévében az állami hirdetések 80%-a óriásplakátokra költődött, közpénzből?
 
Ezen kívül van még a politikai reklám, amit csak közszolgálati médiumokban lehet sugározni, ingyen. Na jó, a kereskedelmi médiában is, de csak az EP választások során, az országgyűlési választások során nem. Miért is ez a megkülönböztetés? Mert ez a szabály súlyosan sérti az esélyegyenlőséget, és nem összeegyeztethető az uniós választásokra vonatkozó szabályokkal.
 
A szabályok egyáltalán nem szólnak arról, hogy egy pártnak vagy jelöltnek be kell-e számolnia a bevételeiről és kiadásairól a kampány után, azt ki ellenőrzi és hogyan és ha véletlenül törvényt sértene, mi a következménye. Azóta a sajtóban megjelent, hogy 5 m Ft lesz a költési korlát jelöltenként, és ebből 1 m Ft-ot ad az állam, hitelkártyán. Bravó! 5 M Ft-ból 1-et nyomon tudunk követni, azaz minden 100 Ft-ból 80 Ft rejtve marad.
 
Összefoglalva tehát, a választási eljárásról szóló törvény sérti az esélyegyenlőséget, és mindössze 50 napnyi pártok vagy jelöltek által sajtóban folytatott kampányt szabályoz, mindenféle ellenőrzés és következmény nélkül.
 
Ezután az elég szomorú felvezető után következett a kerekasztal beszélgetés, ami ha lehet, még súlyosabb képet mutatott. Vitapartnereim szerint ezek az ügyek nem a választási eljárásról szóló törvényhez kapcsolódnak, hanem a politikusok önmegtartóztatásán és bölcsességén múlnak. Szerintük jogszabállyal kampányfinanszírozást nem lehet kordában tartani. Én is csak biztos azért gondolom, hogy ér valamit a jog, mert nem vagyok jogász. És milyen igazuk van: nem sokat ér ma a jog Magyarországon, az Alaptörvény negyedik módosítása erre kiváló példa. De hogy szakértők, akiknek a választási rendszer korrektsége és tisztasága a céljuk megkérdőjelezzék a jog uralmát, igazán lesújtó képet fest a közállapotokról.