Egy 244 milliárd forintba kerülő „gödör”, 300 milliárd forintért és teljesen feleslegesen összevásárolt lélegeztetőgépek, amelyek azóta sem kellettek senkinek, szintén százmilliárdokért felvásárolt mobilszolgáltató, 35 éves koncessziók, valamint akár 20 évre szóló titkolódzás az állam részéről. A Transparency International (TI) Magyarország 2023-ban is számos területen küzdött a közpénzek elköltésének, és a...
Néhány kivételtől eltekintve súlytalan elemeket tartalmaz a kormány által múlt héten elfogadott, a 2024-2025-ös időszakra szóló Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia, amelynek kiindulópontja a NER-es alternatív valóság. A stratégia végrehajtására szolgáló intézkedési terv sem átütő, de néhány területen tartalmaz pozitív meglepetéseket. A megvalósítás első, uniós forrásból finanszírozandó ütemébe ugyanakkor rögtön sikerült olyan...
Novák Katalin és Varga Judit után Balog Zoltán is belebukott a kegyelmi ügybe. A volt miniszter néhány napos tétovázás után végül bejelentette: lemond a református zsinat lelkészi elnökségéről. Lemondó beszéde jogi nonszensznek...
A vagyonnyilatkozati rendszer sok évtizede műsoron lévő abszurd drámájának újabb felvonását tekinthettük meg idén január 31-én. A NER állami és pártvezetői 2023-ban sem szegényedtek el, ám változatlanul nem tudjuk, hogy becsületesen gazdagodtak-e meg, vagy a korrupciónak köszönhetik a...
Újabb 90 millió forinttal tolta meg idén egyik rendszeres támogatottját, a KOD Média Kft.-t a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), így a cég az évek során összesen több mint 450 millió Ft vissza nem térítendő juttatásban részesült turisztikai program megvalósítása címén – vette észre a Transparency International Magyarország. Mindez azért is...
Azok az országok, amelyek az Európai Ügyészségből való kimaradás mellett döntenek, a fehérgalléros bűnözők számára is különösen vonzóak lehetnek, hiszen joggal feltételezhetik, hogy így nem számíthatnak olyan szigorú eljárásra és bízhatnak a részrehajló jogalkalmazásban.
A következő hétéves időszakban, 2021 és 2027 között Magyarország minden eddiginél több pénzt, összesen 40,6 milliárd eurót fog kapni az EU-tól. De hogyan kellene hatékonyan felhasználni ezeket a forrásokat? Van néhány tippünk.
Hónapok óta jönnek az egymásnak és olykor saját maguknak is ellentmondó hírek Brüsszelből: megszavazták a jogállamisági feltételt, Orbán Viktor győzött és törölték a jogállamiságot, Magyarország és Lengyelország megvétózta az Unió költségvetést. Blogposzt-sorozatunk harmadik részében megpróbálunk rendet tenni és összefoglalni, hogy mi történt eddig és mi várható.
Életszerűtlen és indokolatlan egy demokráciában az a közös nyilatkozat, amelyre a nyolc magyar állami intézmény ragadtatta magát szeptember 23-án. A Belügyminisztérium, az Állami Számvevőszék, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Bírósági Hivatal, a Közbeszerzési Hatóság, a Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal közös nyilatkozatot tettek közzé, amelyben megállapítják, hogy „Magyarországon megerősödött a korrupció elleni fellépés”. Azt is írják, hogy az elmúlt évtizedben a „korrupció büntetőjogi eszközökkel történő leküzdése…jelentős eredményeket ért el”.
A magyar médiapiacot korábban is jellemezték a sajtószabadsággal kapcsolatos kihívások, azonban 2010 után új fokozatra kapcsolt a független sajtó leépítése, 2014-re pedig lényegében új, az állam által sokkal erősebben kontrollált médiarendszer épült ki – derült ki a Transparency International Magyarország „Közös értékeink” című, az Európa a polgárokért program keretében megvalósuló...
