Azok az országok, amelyek az Európai Ügyészségből való kimaradás mellett döntenek, a fehérgalléros bűnözők számára is különösen vonzóak lehetnek, hiszen joggal feltételezhetik, hogy így nem számíthatnak olyan szigorú eljárásra és bízhatnak a részrehajló jogalkalmazásban.
A következő hétéves időszakban, 2021 és 2027 között Magyarország minden eddiginél több pénzt, összesen 40,6 milliárd eurót fog kapni az EU-tól. De hogyan kellene hatékonyan felhasználni ezeket a forrásokat? Van néhány tippünk.
Hónapok óta jönnek az egymásnak és olykor saját maguknak is ellentmondó hírek Brüsszelből: megszavazták a jogállamisági feltételt, Orbán Viktor győzött és törölték a jogállamiságot, Magyarország és Lengyelország megvétózta az Unió költségvetést. Blogposzt-sorozatunk harmadik részében megpróbálunk rendet tenni és összefoglalni, hogy mi történt eddig és mi várható.
Életszerűtlen és indokolatlan egy demokráciában az a közös nyilatkozat, amelyre a nyolc magyar állami intézmény ragadtatta magát szeptember 23-án. A Belügyminisztérium, az Állami Számvevőszék, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Bírósági Hivatal, a Közbeszerzési Hatóság, a Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal közös nyilatkozatot tettek közzé, amelyben megállapítják, hogy „Magyarországon megerősödött a korrupció elleni fellépés”. Azt is írják, hogy az elmúlt évtizedben a „korrupció büntetőjogi eszközökkel történő leküzdése…jelentős eredményeket ért el”.
A magyar médiapiacot korábban is jellemezték a sajtószabadsággal kapcsolatos kihívások, azonban 2010 után új fokozatra kapcsolt a független sajtó leépítése, 2014-re pedig lényegében új, az állam által sokkal erősebben kontrollált médiarendszer épült ki – derült ki a Transparency International Magyarország „Közös értékeink” című, az Európa a polgárokért program keretében megvalósuló...
Ma jelenik meg az Európai Bizottság első jelentése arról, hogy milyen az EU-s tagállamokban a jogállamiság helyzete. Magyarországot Európa-szerte lassan egy évtizede bírálják a jogállam szisztematikus leépítése miatt, és bár a címben megfogalmazott kérdésre nincs egyöntetű válasz, nehezen tagadható, hogy a helyzet folyamatosan...
A július végi uborkaszezonban jelent meg a Magyar Nemzeti Bank idei versenyképességi jelentése, amely meglepő őszinteséggel veszi sorra több szektor, köztük az oktatás és az egészségügy problémáit. A jelentés többek között Magyarország nemzetközi versenyképességi rangsorokban elfoglalt helyét is részletesen elemzi, azonban kevés szót ejt az általa szubjektívnak tartott mutatókról, így...
A hazai szabad média egyik utolsó zászlóshajója süllyedt el az elmúlt napokban, miután elbocsátották az Index.hu főszerkesztőjét, és nyomában szinte a teljes stáb felállt. Bár számos részletkérdést illetően derülhetnek még ki újdonságok, ma az látszik, hogy tovább tart a szóval, tettel és főleg pénzzel vívott hadjárat, amelyet a Fidesz 2010...
Bár nagy hírverést nem csaptak körülötte, megjelent a kormány honlapján a 2020-2022-es Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia. Az új stratégia egyes elemei, például a szervezeti integritás növelésére vonatkozó ajánlások üdvözlendőek, ugyanakkor az anyagot áthatja egyfajta bürokratikus-technológiai optimizmus, míg a valós kockázatok egy részéről mintha nem venne tudomást. Az alábbiakban megkíséreljük összefoglalni az...
Vajon mit szólna Hofi, ha szembesülne azzal, hogy – egy friss Eurobarometer felmérés szerint – az Európai Unióban a magyarok a leginkább toleránsak a korrupcióval szemben? A korrupció az, amiből kihagynak – mondta egyszer összekacsintós-cinikusan a Kádár-korszak nagy nevettetője. Vagyis, ha haszonélvezői vagyunk, akkor nincs vele gond, ha viszont kimaradunk...
