Életszerűtlen és indokolatlan egy demokráciában az a közös nyilatkozat, amelyre a nyolc magyar állami intézmény ragadtatta magát szeptember 23-án. A Belügyminisztérium, az Állami Számvevőszék, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Bírósági Hivatal, a Közbeszerzési Hatóság, a Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal közös nyilatkozatot tettek közzé, amelyben megállapítják, hogy „Magyarországon megerősödött a korrupció elleni fellépés”. Azt is írják, hogy az elmúlt évtizedben a „korrupció büntetőjogi eszközökkel történő leküzdése…jelentős eredményeket ért el”.
A magyar médiapiacot korábban is jellemezték a sajtószabadsággal kapcsolatos kihívások, azonban 2010 után új fokozatra kapcsolt a független sajtó leépítése, 2014-re pedig lényegében új, az állam által sokkal erősebben kontrollált médiarendszer épült ki – derült ki a Transparency International Magyarország „Közös értékeink” című, az Európa a polgárokért program keretében megvalósuló...
A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a HVG 360-nak adott interjúban a magyarok korrupcióval szembeni apátiájának lehetséges okairól beszélt. Martin József Péter a jelenlegi és a 2010 előtti korrupciót összehasonlítva úgy fogalmazott: a 2010 utáni korrupció „sokkal kifinomultabb, mint például a híres Nokia-dobozos lefizetés volt, ami Hagyó Miklós akkori főpolgármester-helyettes...
A július végi uborkaszezonban jelent meg a Magyar Nemzeti Bank idei versenyképességi jelentése, amely meglepő őszinteséggel veszi sorra több szektor, köztük az oktatás és az egészségügy problémáit. A jelentés többek között Magyarország nemzetközi versenyképességi rangsorokban elfoglalt helyét is részletesen elemzi, azonban kevés szót ejt az általa szubjektívnak tartott mutatókról, így...
Bár nagy hírverést nem csaptak körülötte, megjelent a kormány honlapján a 2020-2022-es Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia. Az új stratégia egyes elemei, például a szervezeti integritás növelésére vonatkozó ajánlások üdvözlendőek, ugyanakkor az anyagot áthatja egyfajta bürokratikus-technológiai optimizmus, míg a valós kockázatok egy részéről mintha nem venne tudomást. Az alábbiakban megkíséreljük összefoglalni az...
Az államkincstárnak 40 napja lett volna arra, hogy bejelentse a felszámolónak, hogy több mint egymilliárd forintot követel vissza a súlyos korrupciós bűncselekményekkel vádolt Simonka György fizetésképtelenné vált cégétől. A kincstár valamiért kicsúszott a határidőből, ezért a pénzét csak akkor kaphatja vissza, ha az összes többi, határidőben bejelentett pénzkövetelést kifizették. Feltéve...
„Ne azt figyeljék, amit mondok, hanem azt, amit teszek” – Orbán Viktornak ez az önleleplező, pávatáncra utaló mondása talán aktuálisabb, mint valaha. A szavak és a tettek a koronavírus okozta válságban sincsenek összhangban: az előbbiek a válságkezelésről, az utóbbiak viszont nem kis részben a korrupcióról is...
A kijárási korlátozás idején a megszokottnál sokkal több időnk van hasznos dolgokkal foglalkozni a négy fal között: tanulhatunk nyelvet, új recepteket próbálhatunk ki, vagy végre elolvashatjuk a megvásárolt, de soha el nem kezdett könyveket. Ennek ellenére sokan leragadunk valamelyik streaming szolgáltató könnyen fogyasztható sorozatainál, és akár egyhuzamban megnézünk egy teljes...
Azt már számtalan alkalommal megírtuk, hogy a korrupció Magyarországon súlyos probléma, és pénzben kifejezve is hatalmas veszteséget eredményez. Ha már megakadályozni nem tudjuk a közvagyon lenyúlását, legalább igyekszünk leltározni a korrupciós botrányokat, hogy a visszaélések ne maradjanak észrevétlenek. Most is fel kell emeljük a szavunkat, hiszen az állam éppen a...
Az Európai Parlament pontokba szedte állásfoglalását a bérszakadékról, valamint kifejtette, hogy a nők hátrányos megkülönböztetése milyen gazdasági és társadalmi következményekkel járnak az EU számára. Az alábbi blogposztban az EP vonatkozó állásfoglalásának főbb megállapításait ismertetjük, illetve bemutatunk olyan magyarországi és nemzetközi jó gyakorlatokat, amelyek hozzájárulhatnak a nemek közötti bérszakadék...
